Márpedig előre hozott választások lesznek Szerbiában

A különféle bejelentések és értesülések ellenére jelenleg nem világos, hogy mikor jut a szerb elnök eszébe kiírni a parlamenti választásokat – akár rendkívüli, akár a 2028 elején esedékes rendes választásokról legyen szó. Ez Aleksandar Vučić alkotmányos felhatalmazásai közé tartozik, sok minden mással ellentétben, amit tesz.

A helyzet tarthatatlan

Az egyetemisták követelései nyomán Szerbiában hónapok óta beszélnek a választásokról, és Vučić elnök többször is kilátásba helyezte a kiírásukat, a pontos dátum azonban továbbra is ismeretlen.

A közvélemény már hozzászokott, hogy a politikai üzenetekben a választások elkerülhetetlen eseményként jelennek meg – egyszer valóban az lesz –, ha Szerbia legalább látszatdemokrácia akar maradni.

Egyelőre sokféle elképzelés kering, az idei decemberre vonatkozó spekulációktól a jövő év eleji szavazásig különböző dátumok láttak napvilágot, de világos válasz nincs arra, hogy a választók mikor járulhatnak valóban az urnákhoz.

Hogy a téma napirenden van, arra Vučić mai nyilatkozata is utal. A szerb elnök ugyanis sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy választások akkor lesznek, amikor az illetékes állami szerv – mármint ő – meghozza az ezzel kapcsolatos döntést, „az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban”. Majd sejtelmesen hozzátette: „mindenképpen az alkotmányos és törvényes határidő előtt”, ami haladó politikai nyelven előrehozott választásokat jelent.

Ezt az is szükségessé teszi, hogy a jelenlegi szerb kormány – akárhogy is vesszük – egyáltalán nem legitim. A miniszterelnök és több miniszter is „ejtőernyős”, vagyis annak az alig létező mozgalomnak a tagja, amely semmiféle választáson nem mérettette meg magát, és Vučić „kegyelméből” került a kormányba, tehát nincs kellő politikai felhatalmazása. A kormány tehát nemcsak alkalmatlan, hanem jószerivel illegitim is.

A szerb elnöknek azért is érdemes ezen gondolkodnia, mert veszélyesen közeleg a szeptember, ami „új évadot” hoz a diáktüntetések terén. Ha a szerb elnök meg akarja szüntetni az egyetemista megmozdulásokat, tennie kell valamit. Ez pedig csak a választások kiírása lehet, mert arra semmilyen esélye nincs, hogy megszerettesse magát az ország értelmiségével. Ahhoz túl sok bűn szárad a lelkén – bár nemcsak az értelmiség szavaz.

Az idő nem neki dolgozik

Szeptember elején Vučićnak mondania kell valamit, mert a jelenlegi helyzet sokáig nem tartható. Ezért az ellenzéknek és az utcán rendkívüli parlamenti választásokat követelő embereknek előbb-utóbb üzenni kell, de addig is marad a találgatás. Minden bizonnyal ez lesz a következő egy-két hónap legfontosabb kérdése, hiszen 2027 vége túl messze van – addig a mostani kormány biztosan nem sántikál el.

Ráadásul a szerb elnök mandátuma időközben lejár, vagyis nem lesz abban a pozícióban, hogy megszervezze a választások elcsalását. Másképp pedig eddig sem, ezután sem tud nyerni, tehát az előrehozott választásokat 2027 májusa előtt mindenképpen meg kell tartani.

Aleksandar Vučić második elnöki mandátuma 2022. május 31-én kezdődött. A szerb alkotmány, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint az államfői mandátum öt évre szól, és legfeljebb egyszer újítható meg.

Vučić korábban elég gyakran hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem törekszik harmadik mandátumra, amiről mostanság sokat sejtetően hallgat. Véleményem szerint egy ilyen kalandba nem mer belevágni, mert azzal véget érne az eddigi „látszat európaiság”, és lehetetlenné válna az unió anyagi kiszipolyozása.

Erre tessék menni, erre van a kijárat! A kijáratot végül a hadsereg mutatja meg?

Miután 2027-ben lejár a mandátuma, joga sem lesz arra, hogy ő írja ki a következő választásokat a neki és a számára kedves mozgalomnak, pártnak vagy szurkolói tábornak tetsző időpontban. Vagyis az idő egyáltalán nem neki dolgozik.

Vučić számára az egyetlen lehetőség, hogy „átlovagoljon” a miniszterelnöki pozícióba. Az ugyanis kizárt, hogy a hatalomtól önszántából megváljon – az ő esetében jól felfogott érdek nincs. Vagyis hatalom mindhalálig: ő sem kerülheti el a diktátorok sorsát.

Disznóól vagy barlang?

A szerb elnök erős gúnnyal megjegyezte, hogy „ők” (az ellentábor) valószínűleg nyerni fognak a választásokon, hiszen saját felméréseik szerint óriási előnyük van.

– Nagy esélyesei a választásoknak, ezt el is ismerem, de nem vehetik el tőlem a jogot, hogy politikai szövetségeseimmel, azokkal az emberekkel, akik nem akarják, hogy Szerbiából disznóól és barlang legyen, küzdjek azok ellen, akik azzá változtatnák az országot – mondta Vučić, a szerb közbeszédben ritkán használt „brlog” szóval élve, ez olyan barlangot jelent, amely átvitt értelemben nyomorúságos, koszos, rendezetlen helyet takar, ahol rendetlenség és piszok uralkodik.

– Ha pedig nyernek, ő gratulálni fog nekik, – de – tette hozzá, hogy „először számoljuk meg a szavazatokat az urnákból, aztán hirdessünk győzelmet, nehogy úgy járjunk, mint Zaječarban és Kosjerićben” – ami utalás a Szerb Haladó Párt ottani győzelmére, amelyet gyanús körülmények és nagy felfordulás közepette szereztek meg.

Ami a diákokat és az ellenzéki pártokat illeti, ezúttal követeléseik között nem szerepel konkrét időpont, mint legutóbb, hogy fel tudjanak készülni, illetve, hogy az ellenkező oldalon a kormányzat is beindíthassa a csalási gépezetet.

Ugyanakkor a haladók már időpontokban is gondolkodnak. A Danas napilap értesülései szerint a Szerb Haladó Párt vezetésében a rendkívüli parlamenti választások legvalószínűbb időpontjaként 2025. december 28-át tartják, de szóba került 2025 októbere és 2026 januárja is. Ez azonban mind túl közel van ahhoz, hogy igaz legyen.

A sietséget az magyarázhatja, hogy a választásokat követően általában viszonylag csendes időszak következik. Miután elülnek a csalással kapcsolatos vádaskodások, az új kormány megalakulása rendszerint halogatódik – addig a szerb elnök gyakorolja a teljhatalmat, mint legálisan megválasztott közszereplő – körülbelül a jövő év augusztusáig. Közben pedig bármi történhet, akár az is eljátszható, hogy a „külső vagy belső usztasák” megtámadták Szerbiát, ezért rendkívüli állapot bevezetésére van szükség.

Megosztott ellenzék

A Szerbiában amúgy is megosztott ellenzék ebben a kérdésben sem egységes. Egyes pártok azonnali választások kiírását követelik, és csatlakoznak a hónapok óta országszerte tiltakozó diákokhoz és polgárokhoz, míg mások szerint a választási rendszer megreformálása és a választói névjegyzék teljes felülvizsgálata nélkül szó sem lehet új parlamenti választásokról.

Itt azonban rögtön felmerül a kérdés: ki hajtsa végre a választási rendszer reformját, és ki vizsgálja át a választói névjegyzéket? Mert ha ezt a jelenlegi kormányzat teszi meg, az olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát – abból semmi jó nem sül ki.

A választási feltételek módosítására így alig van esély. Mindazok után, ami 2024. november 1-je óta történt, kérdés, mi kényszeríthetné Vučićot arra, hogy beleegyezzen a választási rendszer módosításába, vagy – valami csoda folytán – tisztességes választások megtartásába. Ennek a lehetősége a nulla felé konvergál.

Kapcsolódó cikk

A haladók elsöprő sikere a szerbiai, tartományi és helyhatósági választásokon

A szerb vezetés ezzel kapcsolatban semmiféle „külföldi támaszt” nem fogad el a választási feltételek módosításához, amit Vučić már nyilvánosan is kimondott, igaz, nem annyira hangosan, hogy Brüsszelben is meghallják. Közben-közben erősödik az Európai Unió lejáratása: kell a pénz, de az EU ne okoskodjon bele a szerbiai eseményekbe, mert ő egy „szuverén uralkodó”.

Így az alig egyesült, és nem éppen „egybesült” ellenzék, és úgy általában senki más, semmi jóra nem számíthat. Az ellenzék ugyanis ismét „bojkottpártiakra” és „nem bojkottpártiakra” szakadt – hasonlóan a 2023 decemberében tartott rendkívüli választások utáni időszakhoz.

A diákok ezzel szemben egységesek: minél előbb választásokat akarnak. Mint többször hangsúlyozták, számukra bármikor megfelelő az időpont, hiszen már május 5-én követelték a választások azonnali kiírását, és azóta sem tágítanak. Saját jelöltlistájuk állítólag már elkészült, de azt titokban tartják, programjuk fő pontjait viszont felolvasták a június 28-i belgrádi tüntetésen.

A választási feltételek változására azonban nem sok esély van, és mindazok után, ami 2024. november 1-je óta történt, vajon mi kényszeríthetné Vučićot arra, hogy sebtében kiírja a rendkívüli választásokat – különösen, ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy még a megszokott trükkökkel, csalásokkal és manipulált választói névjegyzékkel sem biztos a győzelme. Valószínűbb, hogy kivárja a számára kedvező időpontot.

Mit mond a törvény?

A Szerbia alkotmánya és a népképviselők választásáról szóló törvény szerint a parlamenti választásokat legkésőbb a jelenlegi szkupstina (parlament) mandátumának lejárta után 90 napon belül ki kell írni. A mandátum négy évig tart a parlament megalakulásának napjától.

Mivel a jelenlegi összetételű parlamentet 2023 decemberében választották meg, és az alakuló ülést 2024. február 6-án tartották, a mandátum hivatalosan 2027 decemberében jár le, így a választásokat legkésőbb 2028 februárjáig vagy márciusáig kell megtartani.

Az elmúlt évtized tapasztalata szerint Vučić mindig akkor írt ki rendkívüli választásokat, amikor biztosra vette a Szerb Haladó Párt győzelmét. Egyelőre a választási dátumokkal való licitálás inkább tűnik próbalufinak, mint komoly bejelentésnek, ugyanakkor az sem valószínű, hogy a mostani parlament kihúzza a törvényes időszak végéig.