Ébredezik-e a szerbiai ellenzék, szeptember 1-én tüntetést tartanak?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Nagyjából kilenc hónappal az újvidéki tragédia után az ellenzék mozgásba lendül, vagy legalább kísérletet tesz erre. A jelek szerint nem csupán helyi szinten, mint például Kosjerićben, ahol nemrég helyhatósági választásokat tartottak, hanem az országos központokban is.

Mozgolódik az ellenzék

Miután Miroslav Aleksić pártja, a Szerbiai Népi Mozgalom júliusban kerekasztal-megbeszélést kezdeményezett minden olyan politikai szereplő bevonásával, amelynek célja az aktuális hatalom kontrollja, a Demokrata Párt elnöke, Srđan Milivojević szeptember 1-re utcai megmozdulásra szólított fel, vagy akár előbb is, ha azt szükségesnek tartják.

A demokraták időpontként azért választották szeptember 1-jét, mert akkor lesz tíz hónapja az újvidéki vasútállomáson történt tragédiának, amelyet feltehetően korrupció okozott. Milivojević arra hívta fel a szerbiai városok lakóit, hogy tartsanak tüntetéseket annak a „szervezett bűnözői csoportnak az irodái” előtt – értsd: a Szerb Haladó Párt –, amely szerinte megszállta Szerbiát.

– Megvédjük az intézményeket, az alkotmányos rendet és a jogállamiságot! Nem engedjük, hogy az államcsínyt végrehajtó Aleksandar Vučić akadálytalanul és büntetlenül folytassa az alkotmányos berendezkedés elleni támadásokat – nyilatkozta az újságíróknak Milivojević a szerb kormány épülete előtt.

A szeptember 1-jére meghirdetett tüntetéssel kapcsolatban megjegyezte: a rendőrség képtelen lesz több mint 170 városban és községben megvédeni a „haladó maffia” központjait.

A kezeik nemcsak véresek, hanem mocskosak is

– Arra szólítom fel a polgárokat, hogy ha támadás éri azokat, akik a szervezett bűnözés és korrupció ellen küzdenek, akkor tömeges utcai jelenléttel válaszoljunk – mondta Milivojević, aki hangsúlyozta, hogy a polgároknak hasonló elszántsággal kell kiállniuk, mint ahogyan a romániai tüntetők megvédték Laura Kövesit.

Milivojević kijelentette: nem vonja kétségbe, és nem kívánja vizsgálni a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség indítékait, hogy miért éppen most hajtott végre letartóztatásokat volt miniszterek és más tisztségviselők esetében az Újvidék–Szabadka–Kelebia gyorsvasút építéséhez kapcsolódó korrupciós ügyben.

A Demokrata Párt vezetője hangoztatta, támogatja, hogy az ügyészség végre végzi a dolgát.

– Teljes támogatást nyújtunk az ügyészségnek abban, hogy leszámoljon a szervezett bűnözés és a korrupció minden formájával – tette hozzá, bár ellenzéki körökben vannak olyan vélemények, hogy az egész csak egy újabb színjáték Aleksandar Vučić szervezésében.

Más ellenzéki pártok is próbálkoznak

A Szerbiai Népi Mozgalom (NPS) fél hónappal ezelőtt kerekasztal-beszélgetést tartott, amelyre meghívta a civil társadalom, az ellenzéki pártok és egyetemi hallgatók képviselőit is. A diákok, akik jelenleg az egyik legerősebb társadalmi csoportot alkotják Szerbiában, távol maradtak a párbeszédtől.

A Belgrádi Egyetem három karának hallgatói jelezték, hogy nem küldenek képviselőt, mivel a kezdeményezést semmitmondónak tartják, és nem hisznek az ilyen találkozók hatékonyságában.

Kapcsolódó cikk

A szerbiai egyetemi hallgatók nem tárgyalnak az ellenzékkel (sem)

Többen hangsúlyozták, hogy nem kívánnak politizálni, ezért még a részvétel lehetőségét sem veszik komolyan. Bár elvileg minden kar külön-külön meghívót kapott, hivatalos visszajelzés egyiktől sem érkezett.

A kerekasztal témája a választási feltételek javítása, különösen a választói névjegyzék átláthatóságát illetően. Radomir Lazović (Zöld–Baloldali Front) és Danijela Nestorović (Ökológiai Felkelés) jelezték részvételüket, míg a jobboldali NADA koalíció képviselője, Vladimir Jelić közölte, bár nem kaptak meghívót, elkötelezettek a választási reformok mellett.

Továbbá számos civil szervezet – köztük a CRTA, CESID, Transparency Serbia, Polgári Kezdeményezések és ProGlas – is szerepelt a meghívottak listáján, bár nem mindegyik erősítette meg részvételét. A ProGlas részéről Miodrag Jovanović, a CRTA-tól pedig Raša Nedeljkov jelezte, hogy jelen lesznek.

A találkozó célja az ellenzék, a civil szféra és a hallgatói mozgalmak közötti párbeszéd elindítása lenne, ám a hallgatók elutasító hozzáállása többnyire zátonyra futtatta a kezdeményezést.

Egyelőre visszafogott részvétellel

A találkozót a kifogások ellenére megtartották, több párt és civil szervezet ült egy asztalhoz: de az összejövetel békés és rövid volt, visszafogott érdeklődés mellett.

A Zöld–Baloldali Front képviseletében Biljana Đorđević megerősítette, hogy a megbeszélés valóban a választói névjegyzék problémájára fókuszált, és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a párbeszédet folytatni kell, célul tűzve ki egy közösen támogatott reformjavaslat kidolgozását.

Az egyetemi hallgatók, bár meghívást kaptak, nem jelentek meg a találkozón, mivel nem kívánnak a pártokkal együttműködni. Đorđević sajnálatát fejezte ki emiatt, mert ez nem ideológiai, hanem technikai természetű kérdésekről szóló beszélgetés volt. Szerinte a diákoknak is felelősséget kellene vállalniuk a választási folyamat átláthatóságát illetően.

Nem jelent meg a Demokrata Párt sem; Srđan Milivojević úgy nyilatkozott, hogy szerinte a kezdeményezést a diákoknak kellett volna elindítaniuk, mivel egyedül ők rendelkeznek valódi legitimitással.

A ProGlas civil szervezet sem vett részt a találkozón, mivel szerintük az előkészítés nem volt kielégítő, és a Transparency Serbia is távol maradt, mivel nem foglalkozik a választási névjegyzék technikai kérdéseivel.

Jelen voltak viszont a Zöld–Baloldali Front, az Ökológiai Felkelés, a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) és a CRTA (Center for Research, Transparency and Accountability) független intézmény képviselői.

Miután a találkozó célja nem egy teljes körű ellenzéki egyeztetés volt, hanem egy konkrét szakmai kérdés megbeszélése, a résztvevők remélik, hogy ez csak a kezdet, és további tárgyalások következnek ebben a konkrét kérdésben, vagy esetleg más témákban is.