Magyar Péter visszahozná az Osztrák-Magyar Monarchiát?

Brüsszelben dőlhet el, hogy mennyit érne egy közép-európai összefogás

Első hallásra azt hihetnénk, hogy felelőtlen nosztalgiázás a Monarchia „megidézése” Magyar Péter részéről, ha viszont mélyebben belegondolunk, akkor az elképzeléseknek meg lehet a maguk logikája. A horvátok közül többen be is pánikoltak, és valójában egy horvát lap hívta fel a figyelmünket a Politico cikkére, amelynek rövid összefoglalóját a jobbközép zágrábi Večenji list hozta le, erősen tömörítve, de a fő mondanivalókat megtartva, szerkesztőségi kommentárok nélkül.

A BALK teljes egészében átveszi a Politico cikket kicsit szabadabb szóhasználatban, de semmiben sem eltérve az eredeti írás mondanivalójától. Szokásunktól eltérően ezúttal sem magyarázatokat, sem kommentárokat nem fűzünk a leírtakhoz, mindössze annyit jegyzünk meg, hogy a horvátoknál volt támogatója is a gondolatnak.

Az egyik olvasó azt írta, hogy míg az osztrák–magyarok utakat, kórházakat és templomokat építettek, addig Szerbiában a törökök karóba húzták az embereket. Ehhez Jugoszlávia létrehozására utalva hozzátette, hogy csak a horvátok képesek hátat fordítani a civilizált népeknek, és „szövetségre lépni a barbárokkal”. Ennek igazságalapjáról most nem nyitnánk vitát, főleg miután nem értünk egyet egyetlen nép degradálásával sem.

Magyar: egykor közös államban éltünk

Magyarország leendő miniszterelnöke szorosabbra fűzné a viszonyt Ausztriával és más közép-európai államokkal, hogy a térség együttesen nagyobb politikai súlyt tudjon felmutatni Brüsszelben.

Magyarország következő vezetője a közös birodalmi múlt felidézésével próbálná újrapozicionálni Közép-Európa a nagy Európai térképen.

A miniszterelnöknek megválasztott Magyar Péter arról beszélt, hogy mélyítené az együttműködést a szomszédos országokkal, mindenekelőtt Ausztriával, a már most is erős gazdasági kapcsolatokra és a 19. század végi Osztrák–Magyar Monarchiában gyökerező közös történelmi örökségre építve.

„Egykor közös államban éltünk, és Ausztria ma is Magyarország egyik meghatározó gazdasági partnere” – fogalmazott Magyar, miután a hónap elején legyőzte Orbán Viktort a választásokon. „Szeretném tovább erősíteni a két ország kapcsolatát, nemcsak történelmi, hanem kulturális és gazdasági alapon is.”

Magyar részben azzal az ígérettel került fölénybe Orbánnal szemben, hogy új pályára állítja Magyarország viszonyát az Európai Unióval, ezt azonban egy megerősített, hasonló politikai gondolkodású jobboldali vezetők által összefogott közép-európai blokk keretein belül képzeli el.

Értelmezése szerint ezek az országok közös kulturális múlttal, gazdasági érdekekkel és konzervatív álláspontokkal rendelkeznek – különösen a migráció és az energiapolitika kérdésében. Lengyelország kivételével a térség államai – Nyugat-Európa és Oroszország közé ékelődve – hagyományosan nyitottabbak maradtak a Moszkvával fenntartott gazdasági kapcsolatokra.

A közép-európai erőtér

A leendő magyar kormányfő már nyilvánosan is felvázolta, miként állna össze ez a közép-európai erőtér. Egy hónap eleji sajtótájékoztatón felvetette a Visegrádi Csoport – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia laza szövetsége – összehangolását a Slavkov-formátummal, amely Ausztria, Csehország és Szlovákia együttműködésére épül.

„Úgy látom, ez minden érintett ország érdeke, Ausztriáé és Magyarországé is” – mondta Magyar. „Bízom benne, hogy ebben előrelépés történhet.”

Stratégiájának világos jelzéseként azt is bejelentette, hogy első hivatalos külföldi útjai miniszterelnökként május elején Varsóba és Bécsbe vezetnek.

Bár Ausztriát természetesebb partnernek tekinti, Magyar sokat meríthet Donald Tusk lengyel miniszterelnök tapasztalataiból is, különösen abból, miként próbálja visszaépíteni a liberális demokrácia intézményeit a populista kormányzás évei után, illetve hogyan lehet hozzáférni a jogállamisági viták miatt visszatartott uniós forrásokhoz.

Magyar legfőbb céljai közé tartozik a 18 milliárd eurónyi befagyasztott támogatás felszabadítása, valamint a 16 milliárd eurónyi európai védelmi hitelhez való hozzáférést és a napi egymillió eurós bírság megszüntetése, amelyet Magyarország az uniós migrációs szabályok megsértése miatt fizet.

„A varsói út a liberális demokráciához való visszatérés tapasztalatainak megosztásáról szól” – mondta Emil Brix, volt osztrák diplomata és történész, aki a Monarchia felbomlását kutatta. „A bécsi látogatás inkább az európai politikai koordinációról és arról, hogy a régió saját kezdeményezésekkel lépjen fel.”

Az osztrák kormány nyitottnak mutatkozik az elképzelés iránt

Egy neve elhallgatását kérő magas rangú osztrák diplomata szerint racionális lépés lenne, ha a közép-európai országok az EU-n belül a Benelux-államok mintájára erősítenék az együttműködésüket.

„Mindannyian hasonló méretű államok vagyunk, számos közös érdekkel, és együtt jóval nagyobb súlyt képviselhetnénk a döntéshozatalban” – fogalmazott a diplomata.

Ausztria konzervatív vezetésű kormánya számára a Magyarországgal való kapcsolatok elmélyítése nem friss gondolat, hanem régóta követett stratégiai irány.

A 2000-es évek elején, az egykori kommunista országok uniós csatlakozásának előszobájában Bécs egy megújított közép-európai együttműködés tervével állt elő.

A kezdeményezés azonban végül kifulladt: Lengyelország és Szlovénia részéről erős bizalmatlanság övezte, attól tartva, hogy Ausztria több mint nyolcvan évvel a Monarchia felbomlása után ismét meghatározó pozíciót igyekszik magának kiépíteni.

Most azonban más a felállás. Egy magabiztosabb, gazdaságilag megerősödött Magyarország veti fel a szorosabb együttműködés lehetőségét. A szakértők szerint a lengyel vezetés — amely egyre nagyobb gazdasági és katonai erőre támaszkodhat — már nem tekinti fenyegetőnek ezt az irányt. A lengyel miniszterelnöki hivatal ugyanakkor nem reagált a megkeresésekre.

Új mozgástér

Az osztrák konzervatívok is új mozgásteret látnak benne, különösen Orbán távozása után.

„A kilencvenes években szorosan együtt dolgoztunk Orbánnal, és gyakran mondom: a fiatal Orbán ma alighanem az idősebb Orbán egyik legmarkánsabb kritikusa lenne” — jelentette ki Reinhold Lopatka, az Osztrák Néppárt európai parlamenti képviselője. „Minden nehézség ellenére egyes ügyekben még volt együttműködés, de ez az évek során ez egyre nehezebbé vált, végül pedig teljesen ellehetetlenült.”

Magyar Péter és Christian Stocker osztrák kancellár már februárban, a müncheni biztonsági konferencián elkezdték kijelölni az Orbán utáni kétoldalú kapcsolatok irányát — állítják a találkozón jelen lévő források. Egy magas rangú osztrák kormánytisztviselő szerint szóba került Magyar első bécsi látogatása, valamint az is, miként lehetne javítani a Magyarországon működő osztrák vállalatok feltételein.

Egy fiatalabb évjáratú Christian Stocker, osztrák kancellár (Forrás: Facebook)

Bécsben Magyar várhatóan közös álláspont kialakítására törekszik majd a migráció ügyében, és napirendre kerül a Közép-európai Egyetem helyzete is — az intézmény 2019-ben Orbán politikai nyomása után helyezte át fő campusát Budapestről Bécsbe — erősítette meg egy vezető osztrák diplomata.

Gazdasági szempontból a két ország kapcsolata már most is szorosan összefonódik. Ausztria Németország után a második legnagyobb befektető Magyarországon, több mint 11,7 milliárd eurós összeggel. Mintegy 134 ezer magyar dolgozik Ausztriában, sokan közülük ingázóként.

Az osztrák jegybank egy tavalyi jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közép- és délkelet-európai térséggel erősödő kereskedelmi kapcsolatok stabilizáló szerepet játszanak az osztrák gazdaságban egy egyre bizonytalanabb globális kereskedelmi környezetben.

Ugyanakkor a közép-európai országok közötti különbségek továbbra is megnehezíthetik a szorosabb együttműködés kialakítását. Ukrajna ügyében például Ausztria és Lengyelország aktívan támogatja az uniós segítség bővítését.

Magyarország ugyan Magyar vezetése alatt várhatóan már nem blokkolja ezeket a lépéseket, mint korábban, de Csehországgal és Szlovákiával együtt valószínűleg nem csatlakozik az EU 90 milliárd eurós hitelcsomagjához Kijev számára. Az országok Ukrajna uniós csatlakozását illetően is eltérő álláspontot képviselnek.

Az együttműködés elkerülhetetlen

A különbségek ellenére a szakértők szerint továbbra is jelentős közös érdekek kötik össze a régió országait, különösen a gazdasági együttműködés és a nagyszabású infrastrukturális fejlesztések területén.

„Ha ezek az országok összehangolt, integrált javaslatokkal és projektekkel tudnának fellépni, az érdemben erősítené a pozíciójukat a brüsszeli források és kohéziós támogatások elosztásakor” — mondta Reinhard Heinisch, a Salzburgi Egyetem politológusa.

Kapcsolódó cikk

MÉLYÁLLAM / STATUL PARALEL: Hatalomra kerülhet-e hadsereg Romániában, avagy a tartalom nélküli formák világa

Magyar közép-európai szövetségépítési elképzelése mögött az a felismerés is állhat, hogy pontosan érti a brüsszeli döntéshozatal működését. A leendő miniszterelnök közel egy évtizedet töltött ott diplomataként Orbán kormányzása alatt, mielőtt szakított volna a Fidesszel, és saját konzervatív politikai formációja, a Tisza színeiben európai parlamenti képviselő lett.

„Ő lényegében az első magyar miniszterelnök, aki teljesen átlátja, hogyan működik a brüsszeli és uniós gépezet” — mondta Stefano Bottoni, a firenzei egyetem Kelet-Európa-kutató professzora.

„Ha valaki nagyobb súlyt akar képviselni Brüsszelben, és ellensúlyt képezni a nagy országokkal — Franciaországgal és Németországgal — szemben, akkor az együttműködés elkerülhetetlen.”