Nyitva az ajtó Brüsszelben, beragadt a zár Podgoricában

Lanyhul-e a csatlakozási lendület, vagy ez csak egy pillanatnyi megtorpanás?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miközben Jakov Milatović államfő Münchenből biztató jelzésekről beszél Montenegró EU-csatlakozását illetően, Podgoricában tovább akadozik az Alkotmánybíróság kérdésének megoldása.

Ezzel párhuzamosan egy új uniós szabály szoríthatja sarokba a nyugat-balkáni fuvarozókat, az EU ugyanis elutasította a 90 napos tartózkodási korlát feloldását. A politikai üzenetek alapján közelebb lehet a csatlakozás, a mindennapi döntések szintjén viszont továbbra is akadályok jelentkeznek Montenegró előtt.

Egy elvarratlan szál

Jakov Milatović elnök hivatala szerint aki akadályozza az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztását, az egyúttal Montenegró uniós útját is fékezi. Ennek szellemében hívták össze február 10-re a rendkívüli parlamenti ülést, amelytől azt várták, hogy kiderül rajta, mennyire komoly is az európai integráció melletti politikai elköteleződés.

Az „igazság pillanata” azonban elmaradt: a képviselők ugyanis nem szavaztak Predrag Krstonijevićről, a podgoricai felsőbíróság új bírájáról, aki az államfő jelöltjeként Desanka Lopičić helyére lépne. Lopičić mandátuma lejárt, de a parlament azt meghosszabbította a mandátumát az utód megválasztásáig.

Az Emberi Jogi Akció (HRA) korábban arra figyelmeztetett, hogy Lopičić mandátumának meghosszabbítása alkotmányellenes, mert elmúlt 65 éves, és megvan a 40 munkaéve (Forrás: Vijesti)

Krstonijević december 31-én az első fordulóban nem kapta meg a kétharmados többséget, hiszen 25 képviselő támogatta, 20 tartózkodott. A második körben háromötödös többség is elég lenne, de továbbra sem látszik biztosnak a szükséges támogatás.

Milatović hivatala szerint hónapok óta húzódik a döntés, a felelősség pedig rendre elsikkad a politikai alkukban. Az elnöki hivatalban úgy vélik, hogy az európai uniós tagság alapja a működő intézményrendszer, benne a teljes létszámmal dolgozó Alkotmánybírósággal, a halogatás viszont rossz jelzés Brüsszel felé, különösen a jogállamisági fejezeteknél.

A testület jelenleg hat bíróval működik a hétből, az államfő pedig jelezte, hogy hamarosan új jelöltet is javasolhat a korábbi pályázatra jelentkezett tíz név közül.

Milatović szerint „nyitva az ajtó”

A Müncheni Biztonsági Konferencián az államfő a fentiekkel szemben már jóval optimistább hangot ütött meg. Azt mondta, a konferencián és a kétoldalú megbeszéléseken olyan üzeneteket kapott, amelyek alapján úgy tűnik, hogy az Európai Unió ajtaja valóban nyitva áll Montenegró előtt.

Jakov Milatović beszéde alatt a szerb elnök erősen maga elé meredt. Aleksandar Vučić az első sorban ült Alexander Stubb finn elnök és Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkára között, de azok a felvétel pillanatában mással voltak elfoglalva (Forrás: X platform)

Szerinte az ország jelenleg a legjobb helyzetben van a bővítési folyamatban érintett államok között, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csatlakozás további reformokat és következetes munkát igényel.

Milatović több magas szintű találkozót említett miután egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, és jelezte, hamarosan Párizsba utazhat a párbeszéd folytatására.

Kapcsolódó cikk

Vučić közösen csatlakozna, Montenegró fügét mutatott neki

Friedrich Merz német kancellárral a transzatlanti partnerség jelentőségéről beszélt, és részt vett egy munkavacsorán is európai vezetők és amerikai szenátorok társaságában.

Külön kiemelte Marco Rubio amerikai külügyminiszter üzenetét, amely szerinte bátorító jelzés az amerikai és európai kapcsolatok erősítésére.

Az államfő szerint a siker kulcsa a belső reformok felgyorsítása, az állandó lobbizás és a proaktív diplomácia. Ennek fényében várhatóan Montenegró ezen a területen igyekszik majd erősíteni külpolitikáját.

Csúszhat-e Montenegró EU-csatlakozása?

Gazdasági oldalon közben egy másik régi-új konfliktus erősödik. Marad ugyanis az a szabály, amely szerint a nyugat-balkáni sofőrök legfeljebb 90 napot tartózkodhatnak az Európai Unióban egy 180 napos időszak alatt.

Kapcsolódó cikk

Montenegró 2028-ban az EU tagja lesz?

A fuvarozók szerint a várakozások és adminisztráció miatt ez a gyakorlatban jelentősen visszavágja a munkájukat, és versenyhátrányba hozza őket az uniós cégekkel szemben.

A vállalkozások külön engedélyt vagy rugalmasabb elszámolást kértek, ám az Európai Unió azt javasolta, hogy a sofőrök hosszabb tartózkodásra folyamodjanak vízumoért, és rendezzék a tartózkodásukat valamely tagállamban.

A cégek ezt elutasítják, mert attól tartanak, hogy ezáltal elveszítik a munkaerőt, és akár át is kellene települniük az Európai Unióba. Emiatt újabb tiltakozásokat terveznek a határátkelőknél, a kikötőknél pedig szervezett blokádokat helyeztek kilátásba február végén vagy március elején, ha nem születik gyors megoldás.

Nincs új a nap alatt

Milatović szerint a politikai ajtó nyitva, de az ország belső működése és a gazdasági szereplők mozgástere továbbra is szűk maradt.

A következő hetekben kiderülhet, hogy a biztató nemzetközi üzenetek mellé társul-e belpolitikai döntésképesség, és gyors, kézzelfogható reform, vagy megint csak nő az „elvarratlan szálak” listája.

Ha a parlament tovább halogatja az Alkotmánybíróság feltöltését, miközben a fuvarozók ügye is élesedik, a csatlakozásról szóló optimista mondatok könnyen hiteltelenné válhatnak. A csatlakozás során ugyanis nem a nyilatkozatokat, hanem a működő intézményeket és a végrehajtott döntéseket nézik.