Zorán és Andrej egy asztal mellett, de zárt ajtók mögött

Négy és fél év után ismét összeült a horvát nemzetbiztonsági- és védelmi tanács

Voltak bizonyos terveim április 1-jével kapcsolatban, de aztán megszeppenve tapasztaltam, hogy az idén a vezető lapok és portálok – nemcsak Horvátországban – valahogy eltekintettek a hagyományos viccelődéstől. Miután még mindig élénken emlékezem azokra az időkre, amikor az emberek különféle pártbizottságokba (komitét!) jártak be a véleményükért, úgy ítéltem meg, hogy talán mégsem kell annyira kilógni a sorból. Mert ugye, jobb félni, mint megijedni.

Négy és fél év után ismét van nemzetbiztonság

Horvátországban a nap híre szerdán mindenképpen az volt, hogy röpke 4,5 év leforgásán belül sikerült megegyeznie a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek, így a kormánypalotában megtartották a nemzetbiztonsági, valamint a védelmi bizottság ülését.

Mindkét ülés zárt volt, így az újságírók kint álldogáltak, de semmi haszon fejében, mert csak egy közleményben részesültek.

2026. április 1-jén, szerdán a Banski Dvor épületében ülésezett a Nemzetbiztonsági Tanács és a Védelmi Tanács; a két ülést Zoran Milanović köztársasági elnök és főparancsnok, valamint Andrej Plenković (a képen) miniszterelnök hívta össze. (Forrás: X platform)

Ebből arról értesülhettünk, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén az időszerű biztonsági kérdéseket tárgyalták meg, beleértve a közel-keleti háború következményeit, az energiaárakra gyakorolt hatást és más, nemzetbiztonság szempontjából fontos kérdéseket.

Az ülésen továbbá elfogadták a Horvát Köztársaság Biztonsági és Hírszerző Rendszeréről szóló törvényének megfelelően a biztonsági és hírszerző ügynökségek 2026-os éves működési irányelveit, és jóváhagyták a biztonsági és hírszerző ügynökségek, valamint a külföldi szolgálatok közötti együttműködés kialakítását az azonosított igényeknek megfelelően.

A Védelmi Tanács üléséről még kevesebbet tudhattunk meg: a közlemény értelmében ennek folyamán a Horvát Köztársaság védelmi képességeinek megerősítéséről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve a Horvát Fegyveres Erők felszerelésére és modernizálására irányuló projektekre”.

Szivárogtatás még nincs, de pletykálni lehet

Miután a dolog még extra friss, a munkaidő pedig a végéhez közeledik, vagy már el is múlt, a zaftosabb részletekre még várni kell pár napot. Viszont, a BALK attól még köszörülheti a nyelvét a horvát atyafiakon.

Így egyértelműnek tartjuk, hogy a fő téma a jelenleg nyomelemekben fellelhető horvát légelhárítás sürgős fejlesztése volt. Ez nem vonatkozik annyira a szerb vásárlásokra, hanem inkább a NATO háza táján tapasztalható bizonytalanságra.

Az asztal másik oldala, a köztársasági elnök és a vezérkari főnök (Forrás: Nova HR)

Míg az elmúlt években a horvát kormány meglehetősen lazán kezelte nemcsak a légvédelem, de úgy általában a védelem fejlesztésének kérdéseit is, bízva a NATO védelmi ernyőjében – az Aviano légitámaszpont a szomszédban van, a Hatodik Flotta Nápolyban, meg úgy általában, Horvátország nem tűnt kecsegtető célpontnak, semmilyen szempontból sem.

Az ukrán háború kirobbanásával a helyzet némiképpen megváltozott – a 2022 elején Zágrábban becsapodó ukrán nehéz drón kisebbfajta pánikot váltott ki -, mert kiderült, hogy a realitás az, hogy „segíts magadon, majd a NATO is megsegít”.

Ekkor kezdődött az agyalás a légvédelem körül, amely ez idáig csupán a rövid hatósugarú francia Mistral rakéták beszerzését eredményezte. A kormány nem akarta elkapkodni a dolgokat, így az elkövetkező négy évben a Rafale harci gépek beszerzésén kívül általában kivárta, amíg valamilyen európai pénzzel is meg lehetett toldani a beszerzéseket – francia Caesar önjáró tarackok, német Leopard II harckocsik stb.

Szó volt a haditengerészet fejlesztéséről két korvett beszerzésével, de a legutóbbi hírek szerint ezt későbbre, 2027-28-ra halasztották és megindult a találgatás egy 500 millió eurós befektetésről, amelyet a közepes hatótávú légvédelmi rendszerek beszerzésére szándékoznak fordítani.

Kapcsolódó cikk

A szerb kézbe került kínai rakéták híre felkavarta a Balkánt

Ez az összeg az izraeli Dávid parittyája (David´s Sling) rendszer beszerzését engedte sejtetni, ám Milanović köztársasági elnök ellenkezése következtében az üzlet elbizonytalanodni látszik.

Időközben Dél-Koreában is érdeklődtek, de azt a választ kapták, hogy jelenleg túl nagy a kereslet, így nem tudni, mikor tudnának szállítani bármit is.

A kormány tanácstalanságát talán semmi sem szemlélteti jobban, mint az a tény, hogy a középtávú légvédelmi rendszer beszerzéséről szóló taktikai és műszaki tanulmányt, a hadsereg szolgálatainak csak a Védelmi Tanács ülése előtt sikerült befejezni.

Ugyancsak nem kaptunk hírt a Biztonsági és Hírszerző Ügynökség igazgatójának kinevezéséről sem. Ezt ugyanis átmenetileg 2024. július 5. óta Hrvoje Omrčanin megbízott igazgató irányítja, az új igazgatót azóta sem nevezték ki.

Folytatása következik, valószínűleg nem négy és fél év múlva.