Dodik: Bosznia szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Iránnal

Dodik most az Egyesült Államokhoz és Izraelhez simul

Milorad Dodik kezdeményezi, hogy Bosznia-Hercegovina szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Iránnal, ugyanakkor a Közel-Keleten zajló aktuális kihívások fényében jelezte, hogy a Szerb Köztársaság egyértelműen támogatja Izrael álláspontját a terrorfenyegetésekkel és az agresszióval szembeni védekezésben.

Dodik megszakítaná a kapcsolatokat Iránnal

A boszniai szerb Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) elnökeként Dodik bejelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovina szintjén kezdeményezi a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítását Iránnal.

„Mint egy olyan köztársaság, amely mélyen gyökerezik a demokratikus értékekben, a népakarat tiszteletében, a kifejezett pluralizmusban és a politikai szerveződés szabadságában, teljesen más civilizációs körhöz tartozunk, mint az iráni autoriter rezsim – ebben semmi kétség nincs!” – írta Dodik az X platformon, majd hangsúlyozta:

„Ezért képviselőinken keresztül Bosznia-Hercegovina szintjén kezdeményezni fogjuk a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítását Iránnal” – tette hozzá, miután a jelek szerint igazi demokratának tartja magát.

Miközben a Közel-Kelet lángol, Milorad Dodik ismét megtalálta a módját annak, hogyan állítsa a globális konfliktusokat saját politikai narratívájának szolgálatába.

„Az Izrael melletti kiállás és az Iránnal való diplomáciai kapcsolatok megszakításának kezdeményezése azonban nemcsak külpolitikai állásfoglalás, hanem belpolitikai pozicionálás is: világos üzenet a boszniai közvéleménynek arról, hogy a boszniai szerbek Miléje szerint ki tartozik a „civilizált világhoz”, és ki nem.”

Dodik ügyesen manipulált

A boszniai szerb politikus cirka egy évvel ezelőtt Izraelben járt, és saját kérésére interjút adott a Jerusalem Postnak, amelyben megjegyezte, hogy a szerbek és a zsidók együtt szenvedtek, aminek adott némi aktuálpolitikai felhangot is.

„Megértjük, mit jelent, ha valaki célkeresztbe kerül, ha átírják a történelmét, ha mindenért őt hibáztatják” – mondta Dodik, aki szerint „ez történik most a szerbekkel Boszniában, ahogyan ez történik Izraellel is a világban”.

Kapcsolódó cikk

Dodik szerint a szerbek és a zsidók együtt szenvedtek

Dodik annak a nézetének adott hangot, hogy a boszniai főváros az iszlamista befolyás központjává vált, és azzal vádolta meg a bosnyák (boszniai muszlim) vezetőket, hogy szoros kapcsolatokat ápolnak Iránnal, és lehetővé teszik a radikális ideológiák terjedését. Dodik megjegyezte, hogy az általa polgárháborúnak nevezett boszniai öldöklés során Irán rendelkezett a legnagyobb nagykövetséggel Szarajevóban – 480 ember dolgozott ott, akiknek a többsége szerinte kém volt.

„Ők képezték ki a mudzsahedin harcosokat Boszniában, akik közül néhányan később részt vettek a globális terrorban, beleértve a 9/11-et is” – nyilatkozta a boszniai szerb vezető, aki szerint az antiszemitizmus „virágozhat” Bosznia egyes részein, amit azzal nyomatékosított, hogy Szarajevóban „palesztin zászlókat vetítenek ki az épületekre, miközben a szerbek Banja Lukában izraeli zászlókat tűznek ki”.

A Jerusalem Post szerint Dodik állításainak egy része az igazság talajában gyökerezik. Az 1990-es évek boszniai háborúja során a bosnyák oldalon külföldi harcosok, köztük az Irán által támogatott mudzsahedek is jelen voltak. Ma ugyanakkor egyes nyugati illetékesek aggódnak az iráni és török befolyás miatt Bosznia muszlim többségű területein – különösen az Európában növekvő antiszemitizmus összefüggésében.

Az RS nyitott kapcsolatokat épít az Egyesült Államokkal

Ha Irán az „autoriter hatalom megtestesítője”, akkor Washington szükségszerűen az ellene való küzdelem forrásává válik – még akkor is, ha az amerikai csendőrpolitika aktuális irányai korántsem illeszkednek maradéktalanul Dodik korábbi geopolitikai orientációjához.

Az SNSD elnöke és köre részt vett a Fehér Ház volt nemzetbiztonsági tanácsadójának, Michael Flynnnek az előadásán, amelyet a nyugalmazott amerikai tábornok Banja Lukában tartott. Flynn a legfontosabb katonai hírszerző szolgálat, a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) igazgatója volt 2012–2014 között, Barack Obama elnöksége alatt, majd az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója lett Donald Trump első mandátuma idején 2017 januárjától 2017 februárjáig, mindössze 24 napig.

Flynn tábornok arról tartott előadást, hogy milyen a világ ma. Biztosan volt mit mondania! (Forrás: X platform, Milorad Dodik)

„Michael Flynn tábornok előadása alkalmat adott arra, hogy a biztonsági kihívásokról, a geopolitikai folyamatokról és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok jövőjéről beszélgessünk” – írta Dodik az X platformon. „Folytatjuk a jó és nyitott kapcsolatok fejlesztését az Egyesült Államokkal, amelyek a kölcsönös tiszteleten és a szabadság, valamint a szuverenitás közös értelmezésén alapulnak” – tette hozzá.

A boszniai szerbek Miléje úgy vélte, hogy Flynn tábornokot világszerte a konzervatív értékek és a szabadság iránti elkötelezettség szimbólumaként tartják számon – olyan elvek megtestesítőjeként, amelyek a Szerb Köztársaság alapját is képezik.

„Ma világosabb, mint valaha, hogy a Republika Srpska évtizedek óta a történelem helyes oldalán áll, és a jövő még erőteljesebben megerősíti függetlenségünket és stabilitásunkat” – írta Dodik az X-en.

Dodik kérdése Flynnhez

A beszélgetés során Dodik kérdést intézett Flynnhez Európa jövőbeli folyamatairól és azok esetleges hatásáról a Szerb Köztársaságra, konkrétan arra utalva, amit ő „Európa iszlamizációjának” nevezett.

A galeri marad, az irány változik, Dodikék áhítattal figyelik Flynn tábornok előadását (Forrás: X platform, Milorad Dodik)

„Arra számítunk, hogy a következő 10–15 évben számos európai országban jelenik meg az iszlámhoz tartozó kormányzati komponens, amely természetes módon kapcsolódni fog az itteni, Bosznia-Hercegovinában élő iszlamistákhoz. És felmerül számunkra a kérdés a saját sorsunkról. Mit tegyünk mi most a Szerb Köztársaságban? Mit ajánlana Ön ezzel kapcsolatban?” – kérdezte Dodik.

Flynn válaszában azt mondta, hogy ez a kérdés nemcsak egyes országokra vonatkozik, hanem globális összefüggésben értelmezendő.

„Most arról beszélünk, hogy milyen sors vár ránk, de őszintén szólva feltehetjük a kérdést: milyen sors vár az egész világra?” – jegyezte meg Flynn, aki azzal dicsekedett, hogy részletekbe menően tanulmányozta az iszlámot, és sok beszélgetést folytatott néhány hírhedt terroristával.

„Személyesen beszéltünk egymással. Olyan művelt muszlimok voltak, akiket a saját vallásuk keretein belül radikalizáltak” – mondta Flynn.

Európa képe változik

Hozzátette, hogy véleménye szerint különbséget kell tenni a hit és a vallás között, és beszélt azokról a változásokról, amelyek szerinte Európában zajlanak.

„Európa képe változik. Nagy-Britannia tíz legnagyobb városának ma muszlim polgármestere van. New Yorknak is muszlim polgármestere van. Ez visszavezet bennünket a polgárok felelősségére, hogy részt vegyenek a választási folyamatokban” – emlékeztetett Flynn.

Hozzátette, hogy álláspontja szerint az iszlám politikai filozófia, nem pedig vallás. „Ezt nyilvánosan is kimondom, és korábban is beszéltem róla. Az iszlám nem vallás, hanem egy politikai filozófia, amelynek megvan a maga törvénye és irányítási rendszere” – fogalmazott Flynn.

Véleményünk szerint Dodik politikája évek óta arra épül, hogy a Szerb Köztársaságot a globális ideológiai törésvonalak egyik vagy másik oldalára helyezze, korábban az oroszra, most viszont egyre inkább az amerikaira, miközben a boszniai belső megosztottság újabbnál újabb árkait mélyíti.

Az „iszlámhoz tartozó kormányzati komponens” megemlítése, a valós vagy feltételezett történelmi sérelmek folytonos felmelegítése és újabban a Nyugat felé tett gesztusok annak a politikai kommunikációnak a részei, amelynek Dodik a nagymestere: ha kell, akkor meggyőződéses demokrata, de ha az események úgy kívánják meg, akkor átvedlik primitív nacionalistává. Ezt bizonyítja egész életműve.