Plenković józanságra intett Iránnal kapcsolatban

Washington és Jeruzsálem már a rezsimváltás reményében méri a csapásokat Iránra

Nehéz kívülről felmérni az iráni rezsimváltás lehetőségét, de egyértelmű, hogy az amerikai és izraeli támadások erre a célra irányulnak – mondta Andrej Plenković miniszterelnök az Euronews Europe Today műsorában.

Ha valaki a civilizációtól távol, internet-hozzáférés nélkül tengette az életét az elmúlt napokban, annak elmondjuk a tényállást: az Egyesült Államok és Izrael szombaton koordinált műveleteket hajtott végre Irán ellen, amely viszont válaszul megtámadta a Perzsa-öböl államait, ahol amerikai katonai bázisok találhatók.

Horvát józanság

Visszatérve a horvát miniszterelnök interjújához, arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadásai Iránnal ellen megfelelnek-e a nemzetközi jog előírásainak, Plenković rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Izrael az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén – amelyet Franciaország kezdeményezésre hívtak össze – rávilágítottak arra, hogy az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások kimerültek, és hogy Izrael Teheránt és annak nukleáris programját egzisztenciális fenyegetésként értelmezi.

„Ez volt nyilvánvalóan az oka annak, hogy a műveletet úgy hajtották végre, hogy alapvetően nemcsak az iráni nukleáris programhoz kapcsolódó létesítményeket, vagyis állítólagos nukleáris létesítményeket, vagy katonai célpontokat pusztítsanak el, hanem ez egyértelműen a rezsim leváltásra is irányul” – mondta a horvát miniszterelnök.

Az iráni rezsimváltással kapcsolatban Plenković józanságra intett.

Irán több mint 10 országban támadta a nyugati katonai létesítményeket (Forrás: Al Jazeera, X platform)

„Tekintettel a jelenlegi rezsim összetettségére, méretére és tartós létezésére, nagyon nehéz kívülről felmérni, milyen lenne a belső dinamika a lehetséges rezsimváltás esetén. Úgy gondolom, egy ideig óvatosnak kell lennünk” – jelentette ki Plenković.

Ami az európai álláspontot illeti az Egyesült Államok és Izrael Iránnal szembeni katonai műveleteivel kapcsolatban, Plenković szerint az EU-ban egység van, néhány kivétellel.

„Úgy gondolom, hogy az eddigi nyilatkozatok, egy-két kivétellel, nagyon világosak és egységesek voltak. Ebből a szempontból azt hiszem, hogy a kezdeményezést az E3 csoport (Németország, Franciaország és Nagy-Britannia) ragadta magához, mert ők voltak azok, akik leginkább részt vettek az Iránnal folytatott tárgyalásokban” – nyilatkozta a horvát miniszterelnök.

A horvát külügy a feszültség csökkentésére szólított fel

A külügyminisztérium közleménye szerint, Gordan Grlić Radman külügyminiszter kapcsolatban áll a régió országainak külügyminisztereivel, és vasárnap telefonon beszélt Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Omán, Irak, Egyiptom és Tunézia külügyminisztereivel.

Gideon Sa’ar, izraeli külügyminiszter tájékoztatta őt Izraelnek arról a döntéséről, hogy megtámadja Iránt, és az azt követő eseményekről – írta tegnap este Grlić Radman az X-en.

Horvát-izraeli telefonos beszélgetés, Grlić Radman beszélt a közel-keleti háborús válság számos arab szereplőjével is (Forrás: X platform)

„(Az izraeli külügyminiszter) tájékoztatott az izraeli civil infrastruktúrát ért károkról és a veszteségekről. Felszólítottam a feszültség csökkentésére” – írta Grlić Radman a beszélgetéssel kapcsolatban.

A BALK horvátországi tudósítójának széljegyzete

Mint ezt már nemegyszer megjegyeztem, sem katonai, sem biztonsági szakértőnek nem tartom magam, viszont már több mint négy évtizede rajta van a szemem a világ eseményein. Volt időmn tehát megtanulni ezt-azt, továbbá, Istennek hála, az emlékezőképességem sem romlott számottevően.

Szóval, ez az egész Irán biznisz azért ütött ki éppen most, mert az ország lényegesen meggyengült, részint a belső zavargásokkal, részint pedig az Izraellel vívott 12 napos háború következményeképpen.

Izrael szempontjából roppant fontos Irán további meggyengítése, illetve a rendszerváltás, ha ez lehetséges, amerikai szemszögből ugyanakkor Irán egy rendkívül kellemetlen, amerikai érdekek veszélyeztető kapocs a kínai illetve orosz geopolitikai érdekek tekintetében.

Ha Iránt legalább részben vissza lehetne irányítani a nyugati táborba, ez teljesen új távlatokat nyitna az Egyesült Államok számára, illetve keresztülhúzná az új közlekedési irányok megnyitását, amelyekre mind Kína, mind Oroszország törekszik.

A huzamosabb időn át gyakorolt nyomás – és ezt, úgy tűnik Trump kilátásba helyezte – elméletileg kiválthatná a jelenlegi rendszer bukását, bár jelenleg még senki sem tudja, hogy az eddigi rezsimet mi váltaná fel.

Aminek mindenki a legjobban örülne, az az lenne, ha a jelenleg az Iráni Forradalmi Gárda árnyékában tengődő iráni hadsereg venné át az irányítást, egy későbbi demokratikus választások megtartásának ígéretével.

Ennek legfőbb előnye az, hogy egyrészt meggátolná az ország széthullását (Iránban számottévő kurd, azeri, afgán, balucsisztáni kisebbség létezik) illetve elejét venné egy hosszantartó polgárháborúnak, ami továbbfokozná a káoszt a térségben.

Még jobb volna, ha a hadsereg valamilyen polgári opciót támogatna, de ilyen jelenleg nincs a láthatáron. Ezért minden kártya az asztalon van, a szeparatizmus, a polgárháború, a rendszer véres továbbélése, illetve további országok bekapcsolódása a konfliktusba.

Ami szembetűnő, hogy az iráni rakéta- és dróntámadások korántsem annyira intenzívek, mint amilyeneket maguk az irániak kilátásba helyeztek illetve a szakértők feltételeztek.

Kapcsolódó cikk

Teheráni légicsapás: kollaterális kárt szenvedett a szerb nagykövetség

Ennek oka valószínűleg abban kereshető, hogy az előző izraeli támadások, illetve a Izrael elleni megtorló támadások jócskán megapasztották a rendelkezésre álló eszközök számát, és ezt a helyzetet a jelenlegi amerikai-izraeli csapások csak tovább rontották.

Nem használt a szomszédos országok elleni támadás sem, mert ez rontotta az esetleges szimpátiák esélyét, a Ciprus elleni támadás pedig végképp nem volt okos dolog, mert további támadási felületeket fedett fel.

Ennél csak egy esetleges NATO ország elleni támadás lehetne rosszabb, de ez még bekövetkezhet, mert Görögország még benne van úgy a drónok, mint a ballisztikus rakéták hatosugarában. Hogy az esetleges terrorakciókról ne is beszéljünk.

Röviden ennyi az, amit az Irán elleni háborúról tudni kell.