Szerbia
Amerikai engedélyeken múlik Szerbia energiaellátásaAz Adria-vezeték egyelőre az egyetlen túlélési csatorna
Belgrád ismét haladékot kapott Washingtontól: az amerikai pénzügyminisztérium ugyanis „nagylelkűen” meghosszabbította a szerb NIS működési engedélyét, így egyelőre nem áll le az orosz többségi tulajdonú olajcég. Szerbia energiaellátása tehát ma már amerikai jóváhagyástól függ, miközben a horvát Janaf is csak OFAC-engedéllyel szállíthat nyersolajat. A Barátság-vezeték körüli bizonytalanság, az orosz tulajdon és a szankciós rezsim közé szorult Belgrád így tovább egyensúlyoz Moszkva és Washington között – minden újabb hosszabbítás szűkebb mozgásteret jelent
A szerbiai RTS állami televízió információi szerint az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó OFAC úgy döntött, hogy március 20-ig meghosszabbítja a szerb olajcég, a Naftna Industrija Srbije (NIS) amerikai engedélyét.
Belgrád így ismét lélegzethez jutott, de a helyzet változatlan: az orosz többségi tulajdonú vállalat amerikai jóváhagyás nélkül nem tud működni, miközben a horvát Janaf csak OFAC-engedéllyel szállíthat nyersolajat Szerbiába.
Megint az utolsó pillanatban hosszabbítottak
Az amerikai pénzügyminisztérium ismét az utolsó pillanatban hosszabbította meg a szerb olajcég, a NIS működési engedélyét, az engedély ugyanis amerikai idő szerint eredetileg pénteken éjfélkor járt volna le, ami az időeltolódás miatt Szerbiában szombat reggel 6 órát jelentett.
A vállalat a múlt héten kérte az amerikai kormánytól az engedély meghosszabbítását, miután januárban a Gazprom Nyeft és a MOL benyújtotta az előzetes adásvételi szerződést, amelyre az OFAC válaszát várja.
A NIS-nek március 24-ig van engedélye arra, hogy tárgyaljon az orosz tulajdonosok esetleges kivonulásáról.
Az RTS azt is írja, hogy a pancsovai finomító működik, az engedély meghosszabbítása pedig kulcsfontosságú volt, mert anélkül fennállt a veszélye, hogy a horvát Janaf felfüggeszti a nyersolaj szállítását az Adria Olajvezetéken keresztül.
Mindebből kiderül, hogy a NIS sorsa már régen nem szerb gazdasági kérdés, a vállalat működése ugyanis washingtoni engedélyhez kötött, miközben tulajdonosi szerkezete továbbra is orosz befolyás alatt áll.
Belgrád így egyszerre próbál megfelelni az amerikai szankciós rezsimnek és fenntartani az együttműködést Moszkvával – ez az egyensúly azonban minden hosszabbítás alkalmával egyre elviselhetetlenebbnek tűnik.
A Gazprom Nyeft és a MOL között zajló tárgyalások valójában sem kizárólag üzleti jellegűek, a fő tét ugyanis az, hogy miként lehet átrendezni a tulajdonosi viszonyokat úgy, hogy az megfeleljen az amerikai szankciós elvárásoknak, ugyanakkor ne borítsa fel a szerbiai energiarendszert.
Az OFAC válaszára történő folyamatos várakozás azt jelzi, hogy a döntés végső soron nem Belgrádban, de nem is Budapesten, hanem Washingtonban születik meg.
Dubravka fényezi Szerbiát
Dubravka Đedović Handanović szerb bányászati és energetikai miniszter az újabb halasztással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy sikerült kezelniük ezt a komoly válsághelyzetet.
Elmondta, hogy tárgyalni kíván az orosz féllel, a jövő héten pedig Washingtonba utazik, ahol folytatja a diplomáciai egyeztetéseket a Szerb Olajiparra (NIS) kivetett szankciók ügyében.
Azt is közölte, hogy továbbra is zajlanak a megbeszélések a Gazprom Nyeft és a MOL között, és ezekben a szerb fél is részt vesz.
„Jövő héten intenzív tárgyalásokat folytatunk az ország számára fontos kérdésekről, hogy javítsuk a pozíciónkat, és a jövőben is a lehető legtöbbet tudjuk kihozni a NIS-ből, ahogy eddig is tettük” – mondta Đedović Handanović.
Kiemelte, hogy a piacon végig volt elegendő üzemanyag, és hogy egy súlyos helyzetet sikerült átvészelni. Felidézte, hogy a tavalyi év végén közel 100 napig nem érkezett nyersolaj, mégsem alakult ki hiány.
Mantraszerűen elmondta, hogy a kormány a legjobb, hosszú távon is fenntartható megoldást keresi, miközben a polgárok érdekeit tartják szem előtt, és továbbra is átláthatóan tájékoztatják a nyilvánosságot.
A szerb kormányzati kommunikáció tehát igyekszik stabilitást sugallni, de az ismétlődő halasztások inkább azt jelzik, hogy a válságot csak időben tolják odébb. Minden újabb engedély néhány hét vagy hónap lélegzetvételt biztosít, ám a szerkezeti kérdés – az orosz tulajdon és az amerikai szankciók közötti ellentmondás – feloldatlan marad, Szerbia energiaszuverenitása pedig mindinkább külső jóváhagyásoktól függ.
A Janaf továbbra is szállít
A horvátországi Adria Kőolajvezeték-üzemeltető, a Janaf közben közölte, hogy a zágrábi kormánnyal együttműködve engedélyt kapott az OFAC-tól, amely 2026. március 20-ig lehetővé teszi számukra, hogy teljesítsék a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) olajvállalattal kötött nyersolaj-szállítási szerződésből származó összes feladatot.
A Janaf vezetése szerint az újabb engedély biztosítja, hogy a legfontosabb energiaáramlások stabilan működjenek, és minden megfeleljen a nemzetközi kötelezettségeknek. A horvát cég közleményével az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó OFAC által kiadott engedélyre reagált.

A Janaf egybemosta az amerikai engedélyt Horvátország és az Európai Unió üzleti és stratégiai céljaival
(A kép illusztráció)
A Janaf igazgatótanácsának elnöke, Stjepan Adanić, valamint a testület tagjai, Vladislav Veselica és Ivan Barbarić szintén hazafelé polírozott, hangsúlyozta ugyanis, hogy az amerikai döntés megerősíti, hogy a Janaf felelősen működik, és tevékenysége összhangban van Horvátország és az Európai Unió üzleti és stratégiai céljaival.
A vállalat azt is közölte, hogy február 20-án kapta meg az OFAC-engedélyt, amely feljogosítja őket arra, hogy a NIS-szel kötött megállapodás alapján a szokásos és szükséges olajszállítási tevékenységeket 2026. március 20-ig tovább folytathassák.
„Teljesen üres” alapon lefoglalt szállítási kapacitás
A Janaf emlékeztetett arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium 2025. január 10-én új szankciócsomagot vezetett be az orosz energiaszektor ellen, válaszul Oroszország ukrajnai katonai akcióira. A cél az volt, hogy tovább korlátozzák az orosz energiaipari cégek működését és bevételeit. A szankciók teljes körűen 2025. február 27-én léptek életbe.
A csomag a szerbiai NIS-t is érintette, amellyel a Janaf 2024. január 1-je és 2026. december 31-e közötti időszakra érvényes nyersolaj-szállítási szerződést kötött.
A Janaf az amerikai OFAC-tól azóta szinte folyamatosan megkapta az egymást követő engedélyeket, amelyek lehetővé tették számára, hogy a szankciók ellenére továbbra is teljesítse a NIS felé vállalt kötelezettségeit. A legutóbbi engedély 2026. február 20-án járt le, és ezt hosszabbították meg most az amerikaiak.
A szerződés szerint a Janaf szállítási kapacitását a NIS „teljesen üres” alapon foglalta le, vagyis a teljes kapacitás kizárólag az ő rendelkezésükre áll összesen 10 millió tonna olajra a teljes szerződéses időszakban.
A „teljesen-üres” alapon lefoglalt szállítási kapacitás azt jelenti, hogy a NIS gyakorlatilag teljes mértékben az Adria-vezetékre támaszkodik, és alternatív útvonal nélkül maradna, ha az amerikaiak visszavonnák az engedélyeket, főleg a Barátság-vezeték körüli barátságtalan fejlemények miatt. Ebben a konstrukcióban a mozgástér azoké, akik a tranzitot és a szankciós szabályozást ellenőrzik.
A horvát cégnek így nem marad más választása, mint hogy továbbra is szorosan figyelje a helyzet alakulását, és folyamatos kapcsolatban legyen a Washingtontól függő viszonyba került regionális kormányokkal, elsősorban természetesen a zágrábi vezetéssel.

