Hogy kerül a csizma az asztalra? John Bolton interjúja egy zágrábi napilapnak

Bolton szerint 1956-ban sok magyar meghalt, mert az Egyesült Államok nem tett semmit

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Vannak pillanatok, amikor az ember úgy érzi, nemhogy a homlokára, de a tarkójára szalad a szemöldöke. Így járt a tudósító is, amíg vasárnap reggel kávéja mellé „újságot olvasott”.

A zágrábi Večernji list – Esti Újság lenne magyarul, mint ahogy örök ellensége a Jutarnji list, Reggeli Újság – ugyanis exkluzív interjút közölt John Boltonnal, Trump elnök egyik legnagyobb bírálójával.

Ez annyiban meglepő, hogy az ember el nem tudja képzelni, miért itt, miért most, illetve van-e ennek valamilyen jelentősége, vagy az újságíró csak úgy, heccből elcsevegett az egyik legnagyobb neokon héjával?

Ez általában abba a kategóriába sorolható írás – illetve videó -, ami leközlésé előtt még a legnagyobb sajtószabadság közepette is kikéri az ember a „felsőbb instanciák” véleményét.

Hogy miért? Csak csupán azért, mert az ilyesmiből néha külpolitikai botrány szokott kerekedni, pláne, ha olyan sértődékeny fazonról van szó, mit Donald Trump. Mert Donald mindent mellre szív, megjegyez és alkalomadtán bosszút áll.

Az egyedüli logikus magyarázat, ami eszembe jutott, hogy valószínűleg a köztársasági elnök irodájából származik a remek ötlet, s csak egy célja van: szerezni a miniszterelnöknek pár kellemetlen pillanatot.

Kicsoda is John Bolton?

A szolgálatkész AI lecsekkolta a Wikipédiát és a következővel állt elő: John Bolton (született 1948-ban) amerikai jogász, diplomata és konzervatív politikus, aki leginkább arról ismert, hogy Donald Trump elnöksége alatt, 2018 áprilisa és 2019 szeptembere között az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója volt.

Külpolitikai nézetei: Bolton a Republikánus Párt tagja, külpolitikáját az amerikai nacionalizmus, valamint a konzervatív/neokonzervatív irányvonal jellemzi. Ismert „héja” (hardliner) megközelítéséről, ami keményvonalas fellépést jelent olyan országokkal szemben, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela (ezeket nevezte a „zsarnokság trojkájának”).

Amikor még jóban voltak, Donald Trump és John Bolton (Forrás: Screenshot, YouTube)

Nemzetbiztonsági tanácsadóként kulcsszerepe volt a külpolitikai döntésekben, de Trump elnökkel való nézeteltérései miatt távozott (vagy távozásra kényszerült) 2019-ben. Távozása után a Trump-kormányzat egyik éles kritikusa lett, megírta a „The Room Where It Happened” (A szoba, ahol ez történt) című memoárt, amely részletesen leírja a Fehér Házban zajló eseményeket.

Ezzel szemben az egyik, a washingtoni kuloárokban járatos kommentelő a következőket mondta: „John Bolton Donald Trump hibája volt. Jellegtelen, lényegtelen ember, aki nagy emberek lába elé dobta magát.

Trumpnak akkoriban szüksége volt emberekre az adminisztráció feltöltésére. Trump először rosszul ítélte meg és elfogadta azzal a szándékkal, hogy hasznos tagja legyen a kormánynak, majd miután rájött, hogy kivel van dolga, kirúgta.

Valójában Bolton Spiro Agnew hibája – akinek Bolton kávét és szendvicset hordott -, amiért nem rúgta ki időben, sőt kedvező értékelést adott róla. Később másokat is megtévesztett, így Bolton „egyik pozícióból, amire teljesen alkalmatlan volt, egy másikra, még magasabbra jutott, ahol még alkalmatlanabbnak bizonyult.“

Mindehhez csak annyit kell még hozzáadni, hogy Bolton, Victoria Nulanddal egyetemben a legnagyobb héjának számított/számít az Egyesült Államok politikai berkeiben. Hogy túléli-e Trump regnálását, jelenleg még bizonytalan, mert 2025 októberében vádat emeltek ellene minősített adatok helytelen kezelése és megtartása miatt.

Az interjú

Tomislav Krasnec kolléga először arról érdeklődött Boltonnál, mi a véleménye egy esetleges amerikai támadásról Irán ellen. Bolton annak a véleményének adott hangot, hogy Trump maga sem tudja pontosan, mit akar tenni.

„Nagyon valószínű, hogy katonai erőt alkalmaz, de félő, hogy ez amolyan one and done akció lesz, valamilyen rövid, erőteljes légi csapás, ami után az elnök befejezettnek fogja tekinteni a dolgot”.

A kérdésre, hogy miért gondolja, miért adott Trump ilyen egyértelmű üzenetet a tüntetőknek, hogy vegyék át az intézményeket, és hogy a segítség „úton van“, miközben gyakorlatilag semmit sem tett, Bolton azt mondta, hogy valószínűleg nem gondolta át végig a dolgokat, ami nem szokatlan Trump esetében.

Viszont azt is hozzátette, hogy „de azok, akik ismerik a történelmet, emlékeznek 1956-os eseményekre. A magyarok az őszi forradalomban szembeszálltak a szovjetekkel, mert hasonló üzenetet hallottak a Szabad Európa Rádiótól, de az Egyesült Államok akkor sem tett semmit. Ennek következtében sok magyar meghalt, amikor a szovjet tankok visszatértek.

„Ezért eléggé aggódom, amikor olyasmit mondunk, ami arra ösztönzi az embereket, hogy lázadjanak, és aztán nem kapnak amerikai támogatást. Ezt szerintem valaki elmagyarázta Trumpnak, ezért gondolom, hogy lesz valamilyen megtorlás.“

A továbbiakban szó volt Venezueláról is, ahol Bolton teljes tévesnek ítélte meg az USA politikáját, amennyiben lehetővé tette a chavezista rezsim továbbélését. A hosszú interjú számunkra legérdekesebb része Bolton taglalása volt a NATO illetve az európai szövetségesek iránti viszonyról.

Bolton azt tanácsolta Európának, szorítsa össze a fogait és bármennyire is kényelmetlen, próbálja meg minimalizálni a Trump által okozott károkat. Miután könnyen el lehet terelni a figyelmét, arra kell találni módot, hogy dollárokban és centekben kifejezhető megoldást kínáljanak fel neki.

Bolton szerint nagyon sokkoló és nagyon nyugtalanító mindenki számára amit Trump a transzatlanti szövetséggel, szövetségesekkel csinál, és ez nyugtalanság nem csak Trump ellenzői körében van jelen, de a republikánusok körében, a kongresszusban is elterjedt érzés.