Bezzeg Románia bezzegszomszédja az energiapiacon

Miért lett Románia Európa egyik legdrágább energiapiaca?

Számos magyarországi lakos számára – nem tudni, miért – Románia bezzegország. Annak viszont már van oka, hogy a romániai polgároknak miért bezzegország a déli szomszéd, Bulgária.

Romániában az energiahordozók árai 2025 folyamán jelentősen emelkedtek, elsősorban a korábbi állami ársapka kivezetése miatt. A villamos energia árának állami korlátozása 2025. július 1-jével megszűnt. Ez a lépés azonnali és drasztikus drágulást hozott: egyes adatok szerint a lakossági fogyasztók átlagosan 63-70%-kal magasabb áramszámlákat kaptak kézhez.

November elején hozták nyilvánosságra az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikát, amelyből kiderült, hogy a világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll.

Romániában a villamos energia 70-szer drágább, mint a világ legolcsóbb villamos energiája, amelyet Irán lakosságának kell megfizetnie.

A háztartási energiaárak Európában a múlt év első felében (Forrás: Eurostart) A jobb láthatóság érdekében kattints a képernyő jobbalsó sarkában lévő A betűre! (Forrás: Eurostat)

Kiterjedt energiaszegénység

Az AEI elnöke, Dumitru Chisăliţă szerint a legújabb becslések alapján Romániában a magas villamosenergia-árak miatt a lakosság 32–45 százaléka lehet érintett az energiaszegénységben.

A háztartások körülbelül 20 százalékának „fogyasztása az országos átlag felét sem éri el” – ez az extrém energiaszegénység egyik mutatója.

A kevésbé fejlett régiókban a háztartások több mint 30 százaléka nem tudta fedezni energiaigényét.

„Az alacsony jövedelmű háztartások, amelyek jövedelmük nagy részét energiára fordítják, kevesebbet tudnak más szükségleteikre költeni – ez csökkenti a belföldi keresletet és fogyasztást, és ezzel lassítja a gazdaságot.

Az ipari fogyasztók Romániában fizetik az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát (A kép illusztráció)

Az olyan területeken, ahol magasak az energiaköltségek, mint Romániában, a vállalkozások és az ipar kevésbé versenyképesek – ha a cégek energiaköltségei magasak, ezt be kell építeniük költségeikbe, ami csökkenti a beruházásokat, a fejlesztéseket vagy a jövedelmezőséget, és akár csődhöz is vezethet.

A legfrissebb összehasonlítható adatok szerint a romániai vállalatok 81 százaléka érzi az energiaköltségeket befektetési akadályként – tehát őket is hátrányosan érintik az energiaárak” – mondta az AEI elnöke.

Az ipari fogyasztók Romániában fizetik az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát, ami rontja a versenyképességet.

Miért irigyli mindenki Bulgáriát?

Nem csoda, ha a romániaiak számára Bulgária bezzegország. Gazdasági elemzők azt is elmondták, hogy mit tett, vagy mit nem tett Bulgária Romániával ellentétben, hogyan lehet déli szomszédunknál a legolcsóbb villamos energia Európában.

A romániai lapok idézik Bulgária energiaügyi miniszterét, Zseho Sztankovot, aki szerint a bolgár háztartások villamosenergia-árai csak Máltával és Magyarországgal versenyeznek a kontinens legalacsonyabb szintjéért. „Németországhoz, Belgiumhoz és Dániához képest a villamos energiánk körülbelül négyszer olcsóbb” – jegyezte meg Sztankov. Megjegyezte, hogy a legutóbbi szófiai kormány alatt az áramszámlák csak 2,58%-kal emelkedtek.

Sztankov bírálta az Európai Bizottságnak tett korábbi kötelezettségvállalásokat is, kifejtve, hogy azok végrehajtása esetén a háztartások decemberre 61%-os áremelkedéssel szembesültek volna. Például egy háztartás, amely 200 leva (körülbelül 102 euró) számlát fizetett, 320 leva (körülbelül 163 euró) számlát kellett volna fizetnie.

A Sztara Zagora-i széntüzelésű erőművekkel kapcsolatban Sztankov rámutatott, hogy a korábban aláírt – de nem teljesített – helyreállítási és fenntarthatósági terv szerint ezeknek az erőműveknek ezen a télen be kellett volna szüntetniük működésüket, ami 10 000 közvetlen és több mint 40 000 közvetett munkahelyet veszélyeztetett volna. Az újratárgyalásoknak köszönhetően az erőművek továbbra is működnek, munkahelyeket és olcsó energiaellátást biztosítva.

Sajnos Románia a 2020–2021-es időszakban az energiapiac liberalizációjával az árskála másik végén helyezkedik el, folyamatosan az egyik legdrágább, néha pedig a legdrágább ország Európában.

Ráadásul Bukarest a 33 európai főváros közül a legdrágább a vásárlóerőhöz viszonyított villamosenergia-árak tekintetében. Mik az okok?

Románia több termelőegységet zárt be, mint amennyit megnyitott

Míg az elmúlt évtizedben szinte az összes európai ország befektetett az energia termelésébe, Románia egy sor termelőegység bezárására szánta rá magát.

Az új, megnyitott egységek nem pótolták a bezártakat. Románia az elmúlt 10 évben termelési kapacitásának 24%-át vesztette el, ami egyedülálló eset Európában. Így a 23 GW-os teljesítményről Románia 17,4 GW-os energiatermelési kapacitásra zuhant.

Vannak olyan időszakok, amikor a hazai termelés nem fedezi a keresletet, ami drága importot eredményez, és a szállítási és elosztási rendszerek veszteségei nagyon magasak – egyes területeken akár a 20 százalékot is elérhetik.

Kapcsolódó cikk

A magyar állami MVM nem kívánt partner Romániában?

Ugyanakkor a vízenergia, a szélenergia vagy a napenergia termelésének nagy ingadozásai (szárazság, gyenge szél stb.) befolyásolják a fosszilis forrásokból származó energiaellátást és növelik a marginális termelési költségeket.

Az elmúlt évek „túlzott” adó- és jövedékiadó-emelései is felelősek a magas áramárakért Romániában.

A befektetések hiánya miatt Románia az egyik legdrágább európai energiapiac lett. A beruházások elmaradtak, annak ellenére, hogy az állami tulajdonú energiavállalatok hatalmas nyereséget valósítottak meg az áremelkedésekből, amelyeket a befektetések elmaradása táplált.

A kaotikus és „célzott” piaci liberalizációból egyes vállalatok hatalmas hasznot húztak. 2015-ben az energia spot ára a román piacon még 36,39 euro/MWh volt, ami az egyik legolcsóbb energiát jelentette Európában. 2025-ben az átlagár 108 euró/MWh volt, Románia pedig Európa egyik legdrágább energiapiacává vált.

Ráadásul, mióta a tél beköszöntött, Románia megtartotta ezt a nem kívánt rekordot, mivel az energiaimport a kereslet fedezésének fő forrása közé tartozik.

Külső okok

Dumitru Chisăliţă szerint a külső okok is közrejátszottak az árak emelkedéséhez. Az energiaigény hatalmas növekedése Délkelet-Európában az ukrán energiainfrastruktúra romlása és az áramtermeléshez szükséges üzemanyag hiánya miatt Ukrajnába és a Moldovai Köztársaságba is exportál áramot Románia. Ennek ára jóval alacsonyabb mint a csúcsfogyasztás idején importált áram ára.

Január végén a Moldelectrica üzemeltető súlyos áramkimaradást jelentett egész Moldovában. Először a 400 kV-os Isaccea–Vulcanesti (zöld) vezeték, majd a Dniester–Balti (kék) vízerőmű 330 kV-os vezetéke is leszakadt. Ezért a román Transelectrica átviteli rendszer üzemeltetője vészhelyzeti áramellátást indított Moldovában, hogy stabilizálja a nemzeti villamosenergia-hálózatot (A kép illusztráció)

Románia, Ukrajna és Moldova korlátozott összeköttetési kapacitása a nyugat-európai piacokkal szintén megemelte az elektromos energia árát, miközben az európai földgáz- és egyéb üzemanyagárak emelkedése termelésköltség emelkedését okozott.

Gazdasági elemzők elismerik, hogy az ukrajnai háború is hatással volt az üzemanyag-ellátási láncokra és az energiapiacokra, de a bolgár példára hivatkoznak, amikor azt állítják, hogy energiapolitikai hozzá nem értés vezetett a jelenlegi energiapiaci helyzethez, amely még sokáig negatívan érezteti a hatását.