A magyar állami MVM nem kívánt partner Romániában?

Négyszeres árat kínált a német E.ON romániai energetikai cégéért, ám nem tartják jóhiszemű vevőnek a magyar MVM-et.

A végső döntést Románia Legfelsőbb Védelmi Tanácsa hozza meg a következő három hónapban. A német E.ON több évnyi nyereségcsökkenés után ki akar szállni a romániai energiapiacról, a magyar MVM ajánlata azonban nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, ezért az ügylet még függőben van.

A Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság. (CEISD) a napokban javaslatot küldött a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy ne hagyja jóvá az E.ON Energie România SA felvásárlását – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök hivatala.

Kicsi profit

Az E.ON Energie România Románia egyik legnagyobb gáz- és villamosenergia-szolgáltatója, 3,4 millió ügyféllel.

Kora tavasszal a Profit.ro gazdasági honlap betekintést nyújtott az E.ON romló értékesítési eredményeibe Romániában. A gázértékesítés 2024-ben 6,5%-kal csökkent az előző évhez képest, míg az áramértékesítés ugyanebben az időszakban ötödével esett vissza. Az éves nyereség 45%-kal, 571 millió euróról 318 millió euróra csökkent.

Az eladási tervek tavaly decemberben váltak nyilvánossá. Az MVM felvásárlási terve pedig már a kezdetektől gyanút keltett: a magyar állami tulajdonú Magyar Villamos Művek az energiaiparban arról ismert, hogy elsődleges nyersanyagainak mintegy 40%-át Oroszországból, a Gazpromtól vagy a Rosatomtól szerzi be.

Kapcsolódó cikk

Norvégok a Szerbiai Villanygazdaságban, az MVM végleg lecsúszott az EPS-ről?

A tranzakció, amelyet Budapest és Moszkva jó kapcsolatai árnyékolnak be, számos kérdést vetett fel. Annál is inkább, mert az MVM az eladó által előzetesen becsült érték négyszeresét kínálja a tranzakció lebonyolításáért.

A 200 millió eurós ajánlat kiszorította a román ajánlattevőket a játékból, a román fővárosban orosz tőke felhasználását sejtik, túl magasnak tartják a felkínált vételárat.

A Financial Times által közölt nyilatkozatában az akkori energiaügyi miniszter, Sebastian Ioan Burduja a megvásárlásra kínált részvények értékét legfeljebb 50 millió euróra becsülte, gyanúsnak találta a felkínált négyszeres felvásárlási árat és nyilvánosan is nyilatkozott arról, hogy „a magyar vállalat túl szoros kapcsolatot ápol orosz gáz- és atomenergia-ipari beszállítókkal”.

Az is táplálta a gyanút, hogy az MVM fenntartotta magának a jogot, hogy a megszerzett részvényeket harmadik félnek, akár az Európai Unión kívülinek is továbbadja.”

Nagy dilemma

Az E.ON Energie România Rt. részvénytőkéjének 68,18%-át és az E.ON Asist Complet Rt. részvénytőkéjének 97,92%-át az MVM Energy Private Limited Liability Company nevében a Sonnet Romania Holding Rt. befektetési társaság kívánta felvásárolni. A tranzakció azonban részletes vizsgálati eljárás alá esett.

A befektetőt 2025. február 14-én értesítették erről az eljárásról, időközben megvizsgálták a tranzakció főbb elemeit: a befektető profilját, a kritikus nemzeti infrastruktúrára gyakorolt hatásokat, valamint a romániai energiaellátás biztonságára gyakorolt lehetséges következményeket.

A CEISD azt javasolja a CSAT-nak, hogy utasítsa el az E.ON Romania felvásárlását a magyar MVM Energy vállalat által (Forrás: X platform)

A részletes vizsgálat után a CEISD úgy döntött, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) javaslatot terjeszt be a bejelentett tranzakció jóváhagyásának elutasítására.

A végső döntés a CSAT hozza meg a javaslat benyújtásától számítva legtöbb kilencven napon belül, és az kötelező érvényű lesz.

Mivel az MVM gázellátásának nagy részét Oroszországból szerzi be, ellentétben a legtöbb európai ország energiaellátóival, Románia energiaügyi minisztériuma januárban kijelentette, hogy biztonsági okokból megakadályozhatják a tranzakciót.

Amikor az akkori energiaügyi miniszter, Sebastian Burduja találkozott Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel, aki egyben a nemzetközi kereskedelemért is felelős, kijelentette, hogy „soha nem hagyja Európa energiaellátásának biztonságát azok kezében, akik az energiát zsarolási eszközként használták és továbbra is használják”, utalva ezzel Oroszországra, Magyarország fő energiaellátójára.

Megerősítette Románia elkötelezettségét a régió energiaellátásának biztonsága iránt, valamint eltökéltségét, hogy megszüntesse „az azoktól való függőséget, akik évtizedek óta zsarolják Európát az energiával”.

– A magyar állami tulajdonú MVM ajánlatát az E.ON Romania energiaszolgáltató felvásárlására felülvizsgálták, miután felmerült a gyanú, hogy orosz befolyás állhat a háttérben – nyilatkozta Sebastian Burduja 2025. január 10-én a Financial Timesnak adott interjúban.

Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója erre kijelentette, hogy az MVM nem szándékozik eladni a romániai vállalatokat, amelyeket meg kíván szerezni, és hozzátette, hogy az MVM helyi gázforrásokból látja majd el romániai ügyfeleit, azzal érvelve, hogy „az orosz gáz Romániába szállítása hatalmas tranzitköltségeket róna ránk”.

Ez azonban nem győzte meg a bukaresti illetékeseket, akik megismételték, gyanúra ad okot az, hogy az MVM évente 12-13 milliárd köbméter gázt értékesít, amelynek mintegy 40%-a orosz gáz.

Biztonsági kockázatok

A tranzakció menetének közelebbi vizsgálata arra utal, hogy a geopolitikai szempontok elsőbbséget élveznek a kereskedelmi szempontokkal szemben.

Ezt Otilia Nuțu, az Expert Forum think tank energiaügyi szakértője is megerősítette, aki az év elején az Europa Liberă című lapnak adott interjúban kijelentette: „az MVM egy autoriter rezsimben működő állami tulajdonú anyavállalat, amelyet soha nem lehet tisztán kereskedelmi vállalatnak tekinteni”.

A végső söntést Nemzeti Védelmi Legfelsőbb Tanács hozza meg, 90 napon belül. tehát még idén kiderül, hogy hisz-e az MVM jóhiszeműségében (Forrás : X platform)

A bukaresti hatóságok vonakodását, amelyet a CEISD augusztus végi ajánlása is táplált, és amely a Nemzeti Védelmi Legfelsőbb Tanács véleményét várja, a kormányváltás is befolyásolta.

Sebastian Burduja miniszter utódja Bukarestben, Bogdan-Gruia Ivan ugyanúgy gyanúsnak tartja a magyar ajánlatot. Ezt tovább táplálja az a biztonsági kockázatértékelés is, amelynek kidolgozásához a román titkosszolgálatok is hozzájárultak.

Bukaresti körökben a tranzakcióval kapcsolatban kifejezett aggodalmak szerint kérdéses az MVM anyagi és pénzügyi forrásainak eredete. Ez felveti a gyanút, hogy a magyar állami vállalat megkerüli az EU pénzmosással kapcsolatos jogszabályait.

Mit szól az E.ON?

„Az E.ON tudomásul vette a döntést. Megvárjuk a testület (CSAT – a szerk.) szavazatát, és amint rendelkezésre állnak, részletesen elemezzük a döntés okait” – nyilatkozta az esseni székhelyű vállalat szóvivője a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére.

Az E.ON-nak nem ez az első ilyen esete.

Csehországban 2020-ban, még az orosz Ukrajna-invázió előtt, amikor a geopolitikai kockázatokat még másképp mérték, az E.ON eladta ellátási részlegét az MVM-nek. Mivel az MVM a Gazpromtól importál gázt, a cseh kedvezményezett most olyan keveréket kap, amely orosz molekulákat is tartalmaz.

Később, 2024-ben, amikor a német vállalat úgy döntött, hogy eladja gázvezeték-hálózatát, kizárólag a cseh állami tulajdonú ČEZ vállalattal tárgyalt és kötött megállapodást. Az MVM-mel folytatott tárgyalásokra még csak nem is került sor.

Marc Spieker, az esseni székhelyű csoport igazgatótanácsának tagja kijelentette: az eladási megállapodás „egy alapos elemzés eredménye, amely figyelembe veszi az energetikai szektor változásait és azok hatását az E.ON teljes üzleti tevékenységére.”

Legtöbb három hónap múlva kiderül, hogy lesz-e magyar energiaszolgáltató Romániában, felül kerekedik-e az üzleti szempont a geopolitikain?