Aggasztó jelen, borzasztó jövőkép

Légy tudatában: az online életnek offline következményei vannak!

Romániában jelenleg több mint 22 000 gyermek és serdülőkorú fiatalnál tapasztaltak mentális egészségügyi rendellenességet egy országos szűrővizsgálat során. Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) csütörtökön kiadott közleményében az áll, hogy a fiatalkorúak mentális zavara mögött az okos eszközök túlzó használata áll.

Az INSP összefüggést lát a mértéktelenül hosszú képernyőidő és a fiatalok romló mentális egészsége közt.

Légy tudatában!

Az aggasztó statisztikákat látva az INS megyei közegészségügyi igazgatóságok januárban és februárban országos tájékoztató, oktatási és figyelemfelkeltő kampányt szerveznek a mentális egészség védelme érdekében.

A kampányt a Légy tudatában: az online életnek offline következményei vannak! címmel hirdették meg, célja a közvélemény figyelmének felkeltése és közvetlen cselekvésre való felhívás a digitális függőség ellen.

A romániai fiatalok digitális függősége 2026 elejére válságos szintet ért el, az európai átlagot is meghaladó kockázatokat mutat. A legfrissebb adatok alapján az alábbi tendenciák jellemzik a kiskorúak digitális eszközhasználatát:

Virtuális iskolaudvar (A kép illusztráció)

A függőségi kockázat rendkívül magas. Egy 2025 végi EU-s jelentés szerint a romániai tizenévesek több mint fele (53%) nem tud megbírkózni a közösségi médiahasználat kontrollálásával, ez a mutató jóval az európai átlag (47%) felett van. A diákok és egyetemi hallgatók mintegy 25%-a naponta több mint 6 órát tölt online.

A fiatalok jellemzően már 8 éves korukban megkapják első okostelefonjukat, hónapok alatt válnak a virtuális valóság és a közösségi média foglyaivá. A lányok körében a közösségi média (pl. Instagram, TikTok), míg a fiúk esetében az online játékok és a streaming szolgáltatások jelentik a legnagyobb függőségi kockázatot.

Az országos kampány célja az is, hogy népszerűsítse a mentális egészséget elősegítő megelőző magatartásformákat és ösztönözze a lakosságot arra, hogy a képernyőn alapuló szórakozás helyett offline alternatívákba fektessenek be.

Világtendencia romániai rekord

Az Egészségügyi Világszervezet már korábban utalt a probléma nagyságrendjére: világszerte minden hetedik serdülő (10–19 éves) diagnosztizált mentális zavarral él.

A szakértők szerint a helyzet komolyságát tükrözi az a tény, hogy a mentális zavarok, mint például a depresszió és a szorongás, a fiatalok körében a betegségek és a fogyatékosság egyik fő oka.

„Ezenkívül az adatok az életbiztonság szempontjából is riasztóak: világszerte az öngyilkosság a második vezető halálok a 15–29 éves fiatalok körében, ennek az oka a depresszió és a szorongás.

Kapcsolódó cikk

Utópia vagy disztópia, ellentmondó jövőképek

Az EU mentálhigiénés stratégiája szerint a világjárvány előtt minden hatodik európai mentális egészségügyi problémákkal küzdött. A 2024-es adatok azt mutatják, hogy a fiatalok lelki terhelése tovább romlott” – állítják az INSP orvosszakértői.

Romániában a digitális függőségre mutató adatok még rosszabbak, mint a világátlag. A mobiltelefonok gyors elterjedése, valamint az olvasás, a természetjárás, a sportolás és a színház‑ vagy filmszínház‑látogatás népszerűtlensége a fiatalok körében hozzájárult a függőség terjedéséhez. Tovább rontja a helyzetet, hogy már kisiskolás korban sokan függővé válnak a virtuális létezéstől.

„Országos szinten a vonatkozó statisztikák azt mutatják, hogy Romániában több mint 22 000 gyermek és serdülőkorú fiatalnál regisztráltak mentális egészségügyi rendellenességeket, és a 7–18 éves korosztályban a depresszió és a szorongás előfordulása folyamatosan növekszik” – írja az INSP közleménye.

Gyorsan hozzáfűzik azonban, hogy „a technológia egyszerre válik erőforrássá és kockázati tényezővé, ezért a digitális eszközök kiegyensúlyozott és irányított használata továbbra is alapvető tényező az oktatáshoz és a magas színvonalú tanulási forrásokhoz való hozzáférés javításában, a jövőbeli készségek erősítésében.”

Mi a megoldás?

A zengzetes című kampány azonban nem kínál sem kézenfekvő megoldásokat, sem követendő irányt.

Általánosságokat tartalmaz az a javaslat, amelyet az INSP felvázol: „A gyermekek jólétének fenntartására irányuló megoldások egy kiszámíthatatlan világban a változásokhoz való folyamatos alkalmazkodást igényelnek, ezért elengedhetetlenek a több szektorra kiterjedő beavatkozások, a család, az iskola és az egészségügyi szolgáltatások közötti együttműködés.”

Éppen a a család, az iskola és az egészségügyi szolgáltatások közötti együttműködés hiányzik.

Akik digitális függőké váltak, végső elkeseredésükben a digitális detoxot választhatják. A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést – derül ki a Reveal Marketing Research felmérésének eredményeiből.

Ahogy azt Móricka és a WHO elképzeli (Forrás: Infografika)

Magyarázatuk szerint a stressz csökkentése érdekében (50 százalék), a zavaró tényezők kiküszöbölésére (44 százalék), illetve a magánéletük védelmében (14 százalék) tették meg ezt a lépést. A digitális méregtelenítést elsősorban a 18-24 éves korosztály (47 százalék) és a 18 év alatti gyermekek szülei (37 százalék) próbálták ki.

Arról nincsenek adatok, hogy ez mekkora sikerrel járt.