A Janaf sorsát megpecsételheti a magyar-szerb kőolajvezeték

Parlamenti egyezkedés, energetikai morfondírozás

Horvátországban megindult a huzakodás a parlamentben a legfelsőbb bíróság bíráinak, valamint az alkotmánybíróság elnökének megválasztása körül, egyelőre elég távol vannak egymástól az álláspontok.

Az ellenzék, de Milanović köztársasági elnök is felhördült Plenković miniszterelnök, és kormánypárti elnök javaslatára, aminek értelmében a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ) magának követeli a legfelsőbb bíróság két tagjának megválasztási jogát – miközben az ellenzéknek egy jelölt megválasztását kínálja – míg az alkotmánybíróság elnökét közösen kellene megválasztani.

Az ellenzék tarthatatlannak nevezi az ajánlatot, mivel véleményük szerint ez a HDZ teljes ellenőrzését jelentené az igazságügy felett.

Persze ez amolyan műszörnyűlködés, mert Horvátországban a mindenkori kormánypárt az amelyik ellenőrzése alatt tartja a igazságügyet (is), a valóságban egy szabályos üzleti tárgyalásnak vagyunk szemtanúi, melyben például Trump elnök is otthonosan érezné magát.

Mint ilyenkor szokásos, Plenković magasról indított, az ellenzék pedig annak reményében színleli a felháborodást, hogy minél kedvezőbb ajánlatot tudjon kicsikarni. A hoci-nesze apropója az, hogy a döntést kétharmados többséggel kell meghozni, azaz az ellenzéknek is rá kell bólintania.

Bár az SDP küldött egy olyan sejtelmes üzenetet, hogy lehetséges a megállapodás, mert a HDZ „megnyitotta a kommunikációs csatornákat“, az első kör valószínűleg döntetlennel zárul, azaz senkit sem választanak meg.

A független Telegram hírportál ugyanakkor azt írja, hogy az autokráciát már régen bevezették Horvátországban, és az alkotmánybírák megválasztása, ahogy azt Plenković követeli, csak az utolsó szög lesz a koporsójában annak a kevés demokráciának, ami Horvátországban még megmaradt.

A horvát kormány január 8-i ülésén elfogadta a 15. katonai segélycsomagot Ukrajnának. Segítséget nyújtanak a polgári védelem terén is – az orosz támadások következményeinek helyreállításában, és támogatják Ukrajna energiarendszerét a lerombolt energetikai infrastruktúra miatt

Energetikai morfondírozás

Az energetikai morfondírozást Davor Štern piaci szakértő, az INA volt vezérigazgatója ütötte fel, aki arra figyelmeztetett, hogy a NIS megvásárlásával a MOL Közép-Európa meghatározó energetikai erejévé válhat, s hogy a Janaf sorsát könnyen megpecsételheti a kilátásba helyezett magyar-szerb kőolajvezeték.

Igaz, ennek előfeltétele, hogy a szerbiai finomítóban is orosz eredetű kőolajat dolgozzanak fel, ami jelenleg teljességgel kizárt, viszont távlatilag lehetséges.

A Janaf ideiglenesen levegőhöz jutott, a szállítási tilalom feloldásával, és a becslések szerint január 23-áig mintegy 200 ezer tonna kőolajat tudna leszállítani a NIS-nek, ami lehetővé tenné a termelés újraindítását.

Lesz még egy-két kanyar a Janaf üzleti tevékenységében. A Janaf reméli, hogy a közeljövőben befejeződnek az orosz részesedés megvásárlásáról szóló tárgyalások, és a horvát cég ismét szállíthatná a (nem orosz olajat) Szerbiának – legalábbis még egy ideig

Viszont a horvát fél annak véleményének adott hangot, hogy maga a tény, hogy még mindig nem írták alá a MOL és a Janaf közötti szerződést, arra utal, hogy a magyar fél abban reménykedik, hogy a NIS megszerzése után már más alapon tárgyalhatna a Janaffal.

Emellett a horvát elemzők nyilvánvalónak találják, hogy a MOL már régóta dolgozik azon, hogy átvegye az összes finomítót a Janafa útvonalán. Az INA-ban szerzett részesedéssel megszerezték a siszeki és urinji finomítót, 2000 óta pedig a Slovnaft pozsonyi finomítóját is irányítják.

Százhalombatta eredetileg is a magyar olajcég tulajdonában volt, és most a MOL a legkomolyabb esélyes a pancsovai finomító felvásárlására.

Ez horvát szemszögből azt mutatja, hogy a stratégia az, hogy „lezárják” Janaf egész útvonalát. A szerbia és Magyarország közötti megállapodás egy új olajvezeték építéséről, amely összekötné az NIS-t a Druzsba olajvezetékkel, csak erősíti ebbéli aggodalmukat.

A JANAF már túlélési stratégiákát foganatosít

Mint ezt már megírtuk, a Janaf elsősorban igyekszik felgyorsítani a kazahsztáni befektetéssel kapcsolatos tevékenységeket, valamint olyan tevékenységre összpontosít, amely az üzlet diverzifikációjához és az olajvezeték-függőségtől való eltávolodást tesz lehetővé.

Kapcsolódó cikk

MOL-JANAF: Békülékenyebb hangok mindkét oldalon

Ez elsősorban a Janaf tárolókapacitásainak növelését jelenti, illetve a megújuló energiaforrásokba való befektetéseket.

Ezt nemrég Vladislav Veselica, a Janaf igazgatótanácsának tagja úgy fogalmazta meg, hogy „számos naperőmű építésével és átvételével a Janaf saját villamosenergia-szükségletének 86 százalékát fedezzük”.

További lépések a geotermális energiaforrások és akkumulátoros tárolórendszerekbe történő beruházások terén várhatók, mindezek célja, hogy a Janaf modern energiavállalattá és jelentős szereplővé váljon a horvát villamosenergia-piacon.”

Venezuela messze van

Érdekességként megemlítjük azt is, hogy az INA fiumei finomítója, amelynek teljes felújítása az év első negyedévben várható, képes lesz, illetve lenne, a venezuelai nehéz, savas kőolaj finomítására is, melynek piaci ára, éppen nehéz feldolgozhatósága miatt, 30-40 százalékkal alacsonyabb a többinél.

A zágrábi Poslovni dnevnik Horváth Ágnest, a MOL vezető közgazdászát idézte ez üggyel kapcsolatban, aki azt mondta, hogy Venezuela meglévő exportját viszonylag gyorsan az Egyesült Államokba irányíthatnánk Kína helyett, de becslése szerint valószínűtlen, hogy az exportot Európába, ezen belül Horvátországba érkezne.

Persze ez még nem jelenti azt, hogy Trump elnöknek, vagy valamelyik közeli pajtásának nem támadhat egy játékos ötlete. Az ember manapság már semmiben sem lehet biztos.