MOL-JANAF: Békülékenyebb hangok mindkét oldalon

Miután mélyen tisztelt politikusaink a napokban, ahogyan ezt a megboldogult Moldova György mondaná, megtárgyalták, „hogy kinek az anyja lopott harisnyát a Corvin áruházban”, most úgy tetszik békülékenyebb hangokat ütnek meg mindkét félről.

A MOL közleménye

A MOL nemrégiben újabb közleményt adott ki, amelyben az adriai olajvezeték tényleges kapacitásával kapcsolatos vitában felmerülő esetleges félreértéseket próbálják tisztázni.

– Úgy tűnik, hogy a Janaf másról beszél, mint a MOL: nyilatkozatuk nem a szeptember 17-i kapacitástesztre vonatkozik, amely technikai problémák miatt meghiúsult, hanem egy korábbi tesztszállításra – olvasható a közleményben, amely az alábbiakkal folytatódik.

– A szeptember 11-én kapott eredmények valóban ígéretesek voltak, de alig egy héttel később teljesen más képet láttunk. Nevezetesen, szeptember 17-én, alig fél órával a rajt után, áramkimaradást tapasztaltunk, majd az újraindítás után a nyomás csökkenését vettük észre a horvát oldalon – mondta a MOL. amely szerint a Janaf nem említette ezeket a problémákat, bár ez tovább növelik az aggodalmakat az Adria vezeték valós lehetőségeivel kapcsolatban.

A MOL százhalombattai finomítója, ami kőolaj-feldolgozási kapacitásával a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb finomítója (Forrás: MOL)

A MOL szerint mind a pozitív, mind a negatív tapasztalatokat együtt kell értékelni ahhoz, hogy végre lássuk, mik is a tények.

– A kapacitásteszt eredményeit azonban nem érdemes a szokásos szállítási időszak mellett vizsgálni: amikor a Janaf nyomáscsökkentésről beszél, akkor valójában a szeptember 22-i szállításra utal, amely nem a kapacitás tesztelésére irányult, hanem a MOL finomítóinak ellátására.

Mint ezt a közleményében hangsúlyozta, a MOL felelősséget visel az egész régió stabil energiaellátásáért, így nem alapozhat kereskedelmi és stratégiai döntéseket 1-2 órás teszteredmények alapján számított éves kapacitásbecslésekre.

A magyar fél ugyanakkor biztosította a horvát felet arról, hogy nyitott marad a hosszú távú közös kísérletekre, és az eredmények józan, konstruktív értékelésére.

– Az egész régió érdeke, hogy az Adriai-tengeri olajvezeték megfeleljen a feladatnak, és ez alapos teszteléssel és fejlesztéssel érhető el – zárta mondandóját MOL.

A Janaf meglátásai

A Janaf meglátásaira a cég második embere, Vladislav Veselica mutatott rá a Poslovni dnevnikben napvilágot látó véleménycikkében. Bevezetőjében Veselica arról ír, hogy ez alkalommal az energiaszektort folyamatosan fenyegető kockázatok közül a fegyveres konfliktusok és az energiaellátás megszakadásának kockázata bizonyul kulcsfontosságúnak.

Véleménye szerint végül Szlovákia és Magyarország gazdaságának olyan kiútja lesz ebből a helyzetből, amelyet nem akartak, miközben Horvátország a kritikus pillanatban megerősíti szerepét az Európai Unió stratégiai energiaközpontjaként.

Az energiastratégiai keret nélkülözhetetlen részeként a JANAF elég korán felismerte a Druzsbán (Barátság vezeték) keresztüli ellátás esetleges megszakadását, és ezért műszakilag és szervezetileg is készen áll arra, hogy átvegye a pozsonyi és százhalombattai finomítók olajellátását.

– Bár a MOL-csoport értékes partnerünk, akivel több mint egy évtizedes szerződéses kapcsolatot ápolunk, és jelenleg érvényes szerződéssel rendelkezünk a kőolaj szállítására és tárolására, a Janaf elkötelezett az együttműködés bővítése és a szállított olaj mennyiségének növelése mellett, ami hozzájárul az ellátásbiztonság erősítéséhez, különös tekintettel arra, hogy ez az egyetlen megbízható útvonal, amely nem veszélyezteti az ellátás folyamatosságát – írta Veselica.

Az Adria-kőolajezeték kompresszorállomása. Fotó: Reuters

A szerző ugyanakkor megismételte a Janaf álláspontját, miszerint a JANAF készen áll a MOL-csoport két közép-európai finomító teljes éves kőolajszükségletének leszállítására.

Állítása szerint számos tesztet végeztek, és ezek alapján garanciát adtak a MOL-csoportnak, a Horvát Köztársaságnak és az Európai Uniónak évi 12,9 millió tonna nyersolaj leszállítására, a vezeték 95 százalékos kihasználtságával.

Egy érdekes mozzanat

Vecelica cikkében – olyan ne gondoljátok, hogy nem látjuk mit csináltok éllel – megemlíti, hogy jelenleg a Janafnál tisztában vannak számos meglévő kockázattal, például a Magyarország-Szerbia olajvezeték megépítésével, amely a Janaf megkerülésével is kielégítheti Közép-Európa olajszükségletét.

Kapcsolódó cikk

Magyarország és Szerbia a gáz után olajban is közösen utazik

– Két szomszédos országunk kinyilvánította eltökéltségét a projekt megvalósítása mellett, és egyértelmű, hogy ez belátható időn belül megvalósul – éllapította meg Veselica. Véleménye szerint ez nem jelenti azt, hogy emiatt a Janaf jövője veszélybe kerülne. Ugyanis a Janaf már 2020 előtt a piac felé fordult.

Ennek köszönhetően már az ukrajnai háború kitörése előtti években a Janaf rekord üzleti eredményeket ért el a szabadpiaci elkötelezettség, valamint a világ legelismertebb olajvállalataival és erős olajkereskedőivel megvalósított együttműködésnek köszönhetően.

– Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy teljes árbevételünk 54 százalékát a világ legjobbjaival versenyezve termeljük a piacon -írta Vladislav Veselica. Ez a rövid időszak alatt – 2020-2025 – a JANAF sikeresen megbirkózott a modern idők legnagyobb globális válságaival, a Covid-járványtól kezdve az ukrajnai háborún át a közel-keleti konfliktusok kirobbanásáig.