Szerbia
Felfelé bukott a nemi erőszakkal fenyegetődző főrendőrSzerbiában a szolgalelkűséget díjazzák, arrafelé a rendőrség ilyen műfaj
Marko Kričak rendőrségi alezredest nevezték ki a Bűnügyi Rendőrség Igazgatóságának élére Szerbiában. A belügyminisztérium szerint Kričak kiemelkedő szakmai múltja és hazafias elkötelezettsége indokolja az előléptetést
Egy feszültségekkel teli év lezárásaként a szerbiai belügyminisztérium közölte: Marko Kričak rendőrségi alezredes lett a Bűnügyi Rendőrség Igazgatóságának (UKP) új vezetője. A döntést Dragan Vasiljević, rendőrségi igazgató hozta meg. Ezzel egy sokak által vitatott, ám a hatalmi struktúrákhoz feltűnően lojális tiszt emelkedett a szerb rendőrség egyik legfontosabb és legérzékenyebb pozíciójába.
Kričak szédületes felemelkedése heves vitákat váltott ki a közéletben: támogatói az állam hűséges védelmezőjét, bírálói politikai megbízottat látnak benne, akinek hatalmi lojalitása felülírta az ellene megfogalmazott súlyos vádakat, beleértve a nemi erőszakkal való fenyegetőzésre vonatkozókat is. A hatalom ezzel azt üzeni: a rendőri erőszak nem büntetendő, hanem jutalom jár érte.
Sikertörténetként adják el a rezsim iránti hűséget
A hivatalos közlemények Kričak pályafutását a rendvédelmi szolgálatokban természetesen sikertörténetként tálalják. Pályáját a Biztonsági Információs Ügynökségnél (BIA) kezdte, az ötödik igazgatóságon, ahol állítólag „a legbonyolultabb feladatokat látta el, amelyek kivételes szaktudást és elkötelezettséget igényeltek”. Itt nyilván az elkötelezettségen van a hangsúly.
Ezt követően a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (SBPOK) kábítószer-ellenes osztályán dolgozott, majd a belgrádi rendőrség bűnügyi részlegén, végül visszakerült a BIA-hoz, ahol igazgatóhelyettesként tevékenykedett.
2022-ben a Jedinica za obezbeđenje određenih ličnosti i objekata (JZO) – vagyis a kiemelt személyek és létesítmények védelméért felelős egység – parancsnokhelyettese lett, 2023-tól pedig parancsnoka.
A Belügyminisztérium közleménye hősies vonásokkal ruházza fel: „Kričak aktívan és önfeláldozóan védte Szerbia alkotmányos rendjét az elmúlt év során”, külön kiemelve az illegális migráció elleni fellépésekben és a belbiztonság fenntartásában játszott szerepét.
Számos érdemrenddel tüntették ki: 2021-ben a BIA másodfokú érdemérmével, 2023-ban a Belügyminisztérium elismerésével, 2025-ben pedig egysége, a JZO, megkapta a védelmi és biztonsági érdemrend első fokozatát.
Közéleti valóság nemi erőszakra történő utalással
Ám a hivatalos dicsőítéssel éles kontrasztban áll a közéleti valóság, amelyet súlyos vádak és civil megmozdulások kísérnek. Kričak neve az elmúlt év tüntetéseinek egyik legvitatottabb szereplőjeként tette ismertté viselőjét. A JZO tevékenysége, amelynek élén állt, különösen kemény, sokak szerint törvénytelen fellépéseiről vált hírhedtté.
A legsúlyosabb eset 2025 augusztusában történt, amikor Nikolina Sinđelić egyetemista nyilvánosan állította, hogy a JZO, Kričak parancsnoksága alatt, egy kormányzati garázsban őrizetbe vette, fizikailag bántalmazta, fejét a falba verte, és nemi erőszakkal fenyegette meg. Ügyvédje büntetőfeljelentést tett a rendőri vezető ellen. Ez az eset lavinaként indította el a Kričak személye körüli tiltakozásokat.
A 13. másodpercet érdemes figyelni, ahol jól látszik, hogy a szerb hatóságok miként „képeznek bizonyítékokat”. Egy civil ruhás rendőr – vagy ki tudja, mi – egy botot helyez el a lefogott tüntető mellé, ezáltal meggyanúsíthatják, hogy azzal támadt rájuk. A videót az ellenzéki Szabadság és Igazság Pártja tette közzé az X platformon. Dušan Nikezić, az ellenzéki párt alelnöke azt kérdezi, hogy Kričak, ezek a te hőseid?
Nem ez volt az egyetlen, vele kapcsolatos botrány. A tüntetések során több civil szervezet és médiaforrás számolt be arról, hogy a JZO önkényesen igazoltatott újságírókat, szélsőséges módszereket alkalmazott, és Kričak személyesen is szerepelt olyan bevetéseken, amelyek során diákokat vettek őrizetbe erőszakosan.
Egyik ilyen akció során a kormányépületből kivonulva a JZO emberei demonstráló fiatalokat fogtak el – köztük Sinđelićet is.
Kričak az egyetlen rendőri vezető, aki ellen tüntetések is zajlottak Szerbiában az elmúlt egy évben. Ezzel párhuzamosan a sajtóban már októberben kiszivárgott, hogy előléptetését készítik elő, sőt a rendőrség belső szervezeti rendszerét is átalakították, hogy pozícióba kerülhessen.
Az UKP előző vezetője, Ninoslav Cmolić betegszabadságra vonulása után többek között Ivan Ristić neve is felmerült, de végül Kričak vált az egyetlen esélyes jelöltté – egy olyan tisztté, akit politikai lojalitása, nem pedig szakmai feddhetetlensége emelt magasba.
A közvélemény és civil szervezetek részéről komoly aggodalmak fogalmazódtak meg kinevezésével kapcsolatban. A jogállamiság, az emberi jogok tisztelete és a rendőrség függetlensége kérdésessé vált Szerbiában, ahol a hatalmi centrumhoz való hűség egyre inkább felülírja az alkalmasság és a jogszerűség elvárásait.
Kričak előléptetése szimbolikusan is tükrözi és megerősíti az irányt, amelyet a szerb állam követ: a kritikus hangok elfojtása, a rendőri erő koncentrálása, és a politikai lojalitás előtérbe helyezése a közbizalom rovására.
Amint a Bűnügyi Rendőrségi Igazgatóság új vezetője elfoglalja hivatalát, sokan figyelik, hogy vajon a közrend őreként, vagy netalán a hatalom végrehajtójaként működik-e a továbbiakban.
A tét demokratikus természetű, a magam részéről azonban egyáltalán nem lepődnék meg, ha a szerb elnök politikai mesterkedéseinek őreként öregbítené rossz hírét, mert ezáltal biztos az előrelépés.

