Szerbia
Politikai rendőrség Szerbiában? A JZO a hatalom árnyékában
A belgrádi ügyészség vizsgálatot indított a JZO különleges rendőri alakulat parancsnoka, Marko Kričak és hét társa ellen, akiket diákok bántalmazásával és kínzásával vádolnak. Az ügy pikantériája, hogy a történethez a hatalomhoz közel álló szereplők által terjesztett bosszúpornó-botrány is kapcsolódik, ami még inkább rávilágít a rendőrség és a politika összefonódására
Újabb fordulóponthoz érkezett a rendőri túlkapások ügye Szerbiában, amihez bosszúpornó-megjelenés is kötődik – a belgrádi ügyészség ugyanis átvette az új „politikai rendőrséget” vezető Marko Kričak alezredes és társai elleni eljárást a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségtől. Kričak és hét munkatársa ellen az egyik szerb ellenzéki párt tett feljelentést, aminek a végkifejlete akár 10 év börtönbüntetés is lehet, de ettől „nem kell tartani”, elvégre Szerbiáról van szó, ahol a hatalom általában kimossa a maga embereit.
A rendőrséget vádolhatják meg
A vád szerint a rendőrök három személyt bántalmaztak és kínoztak meg, egy esetben szexuális zaklatással való fenyegetődzés is felmerült. A vizsgálat megindítása nem mindennapi eset Szerbiában, az ügyészségi vizsgálat ugyanis egy rendőri alakulat ellen irányul, miután a rendőrség belső ellenőrzési szervezete már régen elvesztette a hitelét.
A diákok védelmét ellátó Aleksandar Olenik ügyvéd, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke az N1 televíziónak elmondta, hogy a civil ruhás rendőrök gyakorlatilag elrabolták a diákokat, akiket a kormány garázsába hurcoltak be, és ott bántalmazták őket. A hosszú botokkal felszerelkezett rendőrök többször „kitámadtak” az épületből, hogy újabb áldozatokat ejtsenek.
Olenik kifejtette, hogy az ügyészség először azokat az áldozatokat hallgatja meg, akiket a JZO különleges rendőri alakulat tagjai „elraboltak” az augusztus 14-i tüntetésen, majd a szerb kormány garázsában megkínoztak és bántalmaztak.
Olenik szerint Szerbiában ugyan nem gyakorlat, hogy az ügyészség önállóan cselekedjen, de értelmezése szerint az ügyészeknek joguk van az azonnali reagálásra, ha „olyasmit látnak a televízióban, az utcán, ami bűncselekménynek minősülhet”, ilyenkor nem szükséges rendőrségi feljelentésre várniuk, és hiába is várnának, mert a rendőrség ebben az esetben biztosan nem fog segíteni nekik saját maga megvádolásában.
Az ügyészség gyűjti az információkat
Az eset augusztus 14-én történt, amikor a szerb kormány székházának garázsából többször is civil ruhások rontottak ki, akik botokkal támadtak a fiatalokra, majd a diákok elbeszélése szerint órákig tartották őket fogva a garázsban.
– Marko Kričak többször felpofozott, a fejemet a falba verte. Arról beszélt, hogy levetkőztet és megerőszakol a többiek előtt, hogy mindenki látni fogja. Láthatóan dühös voltam, ő meg azt mondta, meg kell kérnem őt, hogy ne verjen tovább – mondta el a vele történteket Nikolina Sinđelić, a Politikatudományi Kar utolsó éves hallgatója az N1 televízió műsorában.
A feljelentést a Srbija centar (Srce) ellenzéki párt nyújtotta be, miután több diák — Nikolina Sinđelić, Stevan Zdravković és Dušan Cvetković — azt állították, hogy a rendőrség egyes tagjai túllépték a hatáskörüket, és súlyosan megsértették a jogaikat.
Az ügyészség jelenleg információkat gyűjt: már több tanút meghallgattak, és további kihallgatások is várhatók. A hatóság a vizsgálat lezárása után dönt arról, hogy vádat emelnek-e, és hogyan folytatódik az eljárás.
Nem sokkal később a diákok közlése szerint Dijana Hrkalović, a belügyminisztérium volt államtitkára bosszúpornót idéző fotókat közölt Nikolina Sinđelićről, és hangsúlyozták, hogy Nikolina Sinđelić „a fotók készítése idején kiskorú volt”. Ezeket a felvételeket később egy élő műsorban is bemutatta, és illetlen módon kommentálta Dragan Vučićević, a kormányközeli Informer televízió főszerkesztője.
Egyelőre nem világos, hogy az ügyészségi vizsgálat kiterjed-e ezekre a bűncselekményekre is.
Politikai rendőrség, új vörössapkások
A szexuális erőszakkal fenyegetődző Marko Kričak egy speciális alakulat, az egyre inkább politikai rendőrségre hasonlító JZO parancsnoka.
A szerbiai belügyminisztérium honlapja szerint a Bizonyos személyek és létesítmények biztonságáért felelős egységet (Jedinica za obezbeđenje određenih ličnosti i objekata, JZO) 2003-ban, a Đinđić-gyilkosságot követően alapították, mint a szerbiai belügyminisztérium belső biztonsági felügyeletének részét.
Ennek érdekében három különálló szervezeti egységet egyesítettek az egységes védelmi cél érdekében: a köztársasági állami szervek védelmét, az állami biztonsági hatóság egy részét, valamint a szövetségi belügy részlegét. 2016-tól különálló, önálló egységként működik.
Az elmozdulás rendőri feladattól a politikai rendfenntartás felé azt követően következett be, hogy a 2010-es évek elején a Szerb Haladó Párt került hatalomra Szerbiában. A 2012-es politikai váltást követően, különösen Nebojša Stefanović belügyminiszter idején, a szervezet folyamatosan növekedett – magasabb fizetéssel és új tagok toborzásával – egyfajta speciális rendőri erővé vált.
A JZO jelenlegi parancsnoka, Marko Kričak, korábban autókereskedő volt, a rendőrséghez a Biztonsági Információs Ügynökségen (BIA), vagyis a polgári hírszerzésen keresztül került, ahol a szerb elnök egyik legkedvesebb miniszterének, Bratislav Gašić, jelenlegi védelmi miniszter, korábbi belügyminiszter és BIA-igazgató bizalmasa lett, aki meghatározó szerepet játszott előmenetelében.

Nem egy szexuális ragadozó támadt rám egy bordélyházban, hanem egy rendőri egység parancsnoka fenyegetett meg – állítja Nikolina Sinđelić. A diáklány melletti tüntetések résztvevői a JZO különleges egység feloszlatását követelik (Forrás: X platform. Zoomer)
A JZO ma már körülbelül 1300 főt számlál, és egyre inkább úgy működik, mint egy párhuzamos hatalmi központ a rendőrségen belül. Egyes források szerint egy titkos „Antiterrorista csoportot” (ATG) is létrehoztak, amely részt vesz a tüntetők elleni erőszakos akciókban.
Az egység, amely eredetileg a szerb miniszterelnök, állami vezetők és kormányzati épületek védelmére jött létre, mára már egyfajta önálló politikai biztonsági erővé vált.
Elemzők és újságírók szerint mára a JZO sokkal inkább tűnik politikailag lojális rendfenntartó erőnek, mint szakmai biztonsági egységnek, amit alátámaszthat az ügyészségi eljárás is, miután az ügy jelenleg vizsgálati fázisban van.
A JZO a formalitás szintjén a belügyminisztérium rendőri igazgatójának, és közvetlenül a miniszternek tartozik felelősséggel, de valós befolyása ennél sokkal nagyobb – egy rendőrségen belüli rendőrségnek számít, és az erőszak „metasztázisának” minősül.

