Milyen nemzetiségű a kajmak? Montenegró viszi be az EU-ba

Montenegró öt csatlakozási fejezetet zárt le az Európai Unióval

A montenegrói sajtóban a hónap, sőt talán az év fénypontjának mindenképpen a brüsszeli csúcstalálkozót várták. A már sokat emlegetett európai uniós integrációhoz vezető út tényleg csak sikerekkel lesz kikövezve Montenegró számára? Nos sokan erre számítottak, azonban akadtak baljós jelek is, de nem a kajmak származását illetően.

Aztán jött a feketeleves

A brüsszeli csúcstalálkozóra készülve már hangzatosabbnál hangzatosabb üzenetekkel traktálta a montenegrói közvéleményt a politikai plénum. Aztán jött a hidegzuhany, amikor múlt hétvégén kiderült, hogy máris valaki botot rakott a küllők közé.

Az aktuális problémát Franciaország okozta, ugyanis Párizs előzetes bejelentések és célzások nélkül megakadályozta Podgoricát abban, hogy lezárjon két fejezetet a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon.

A szerbek azt bizonygatják, hogy Montenegró szerb állam, ahol a montenegróiak kisebbségben vannak, egy ilyen térkép terjed az interneten

A hír persze futótűzként terjedt végig a montenegrói és az európai sajtón is, rögtön teret adva a szóbeszédeknek és a lehetséges értelmezéseknek. Az egyik értelmezés rögtön a szerbek befolyását látta a dolgokban, miszerint Emmanuel Macron szerb kollégájának, Aleksandar Vučićnak kíván ezzel segíteni, a szerb vezető ugyanis arra kérte a brüsszeli illetékeseket, hogy a Nyugat-Balkán teljes egészében csatlakozhasson az EU-hoz, ne pedig külön-külön.

A másik magyarázat szerint az esetben nincsen semmi különös, csak egy kis francia belpolitikai csatározásról lehet szó, amelynek egyik áldozatául esett a két montenegrói fejezet lezárása.

Kapcsolódó cikk

Vučić közösen csatlakozna, Montenegró fügét mutatott neki

Ez annak köszönhető, hogy a Macron pártja éppen az elnöki poszt megtartásáért vív harcot. Ennek az oltárán pedig Macron és pártja a magyarázatok szerint feláldozza az EU-bővítés témáját, amely bizonyos felmérések szerint nem élvez többségi támogatást a francia társadalomban, miközben az ellenzék és a jobboldali Nemzeti Front határozottan ellenzi a közösség bővítését.

Az ügynek azonban nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hiszen másnap reggelre Jakov Milatović montenegrói elnök bejelentette, hogy baráti és konstruktív megbeszélést folytatott Macronnal, aminek eredményeként Montenegró az előzetesen tervezett öt fejezetet le tudja zárni, blokkolás nélkül.

A felvetések, hogy mi lehetett az ok a francia tiszavirágéletű blokkolás mögött egyelőre megválaszolatlanok maradnak, azonban az beszédes, hogy Vučić és a szerb delegáció ezúttal nem jelent meg a csúcstalálkozón, ahogy arról a BALK-on is beszámoltunk.

Indulhat a fáklyásmenet?

Ahogy várható volt, ennek következtében december 16-án, a Montenegróval folytatott Csatlakozási Konferencia 24. ülésén ideiglenesen lezárultak a csatlakozási tárgyalások a 3. (letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága), a 4. (tőke szabad mozgása), a 6. (társasági jog), a 11. (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 13. (halászat) fejezetekre vonatkozóan.

Az utóbbi kettőt szándékozott Franciaország blokkolni. Szokás szerint az összes montenegrói és európai uniós vezető a saját sikerének igyekezett beállítani az öt fejezet lezárását. Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosának nyilatkozata szerint Montenegró 2026 végére fejezheti be a csatlakozási tárgyalásokat, sőt odáig elment, hogy Albániára pedig a 2027-es esztendőt jósolta ugyanerre.

A Jadran iskolahajó, amelyet a horvátok visszakövetelnek, a montenegrói kormány viszont egyelőre nem adja, hamarosan azonban saját bizottságot hoz létre a hajó tulajdonjoga körüli kérdések megoldására (Forrás: Boka News)

Persze megjelentek a kritikák is, amelyek arról szóltak, hogy a montenegrói reformokat elhamarkodottan hajtották végre, és esetleg hiányoznak a lényegi elemek. A kritikák élét igyekezett Maida Gorcevic, Montenegró európai ügyekért felelős minisztere elütni azzal, hogy az előrehaladást egyértelmű európai mutatók mérik, nem pedig politikai benyomások, és Montenegró előrehaladását objektíven megerősítik az uniós intézmények is.

Kis színes, kis ízes, milyen nemzetiségű a kajmak?

Kinek köszönheti a világ a gyrost: a görögöknek vagy a törököknek? Bár a kérdés költői, de annál időszerűbb, ugyanis az európai uniós integráció leple alatt lehet, hogy a szemünk előtt bontakozik ki az újabb „gyros vita”. Ez pedig a sajátos jog és szabályharmonizációk eredménye lehet.

Lévén ugyanis szó a montenegrói csatlakozásról, amely egyre inkább úgy tűnik, hogy megtörténhet, a napirendre, azaz az asztalra került a kajmak kérdése.

A kajmakot, egyfajta zsíros tejfölként, friss sajtként, esetleg túróként szokták meghatározni, és kiindulva a kulturális, nyelvi és etnikai hasonlóságokból a Balkán népei szinte mind fogyasztják is. Nehéz lenne megmondani, hogy ez mégis melyik nemzethez tartozik.

A kajmakot tiszta pasztőrözött tejből készítik. Néhány napig érlelik, a Balkánon általában sós, krémes állagú és nagyon kellemes ízű.

Itt jön képbe az európai uniós integráció, ugyanis az Unió elfogadhatónak értékelte Montenegró kérelmét, hogy a kajmakot hivatalosan is ismerjék el a közösség jogi keretein belül különleges tejtermékként.

Ezzel pedig elkezdődhetnek a bonyodalmak, ugyanis az esemény korántsem azt jelenti, hogy Montenegró magának vindikálná a kajmakot, de a túlbuzgó balkáni országok ebbe akár bele is köthetnek, ha politikai érdekük úgy hozza, szándékosan kiforgatva a mostani fejleményeket.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió zöld utat adott a kajmak csatlakozásához, egy dolog biztosan nem csatlakozhat Montenegróból. Ez pedig a korrupció. Ezzel kapcsolatban pedig Montenegrónak még sok tennivalója van, ugyanis az intézményi kapacitások korántsem kielégítőek az Európai Unió szerint.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az integráció halad, ami megint csak alátámasztja azt, hogy végső soron ez egy politikai döntés. Márpedig úgy tűnik, hogy a döntés megszületett.