Plenković Galliában, az újságírók Thompsonról is kérdezték

Plenković szerint Európának központi szerepet kell játszania bármilyen békemegoldásban

Andrej Plenković miniszterelnök, kétnapos hivatalos látogatás keretében tartózkodik Franciaországban, ahol találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, aki kijelentette, hogy a védelmi együttműködés vált a francia-horvát kapcsolatok egyik pillérévé, miután 2021-ben Horvátország úgy döntött, hogy tizenkét Rafale repülőgépet vásárol, ami megnyitotta az utat a további együttműködés előtt.

Horvát–francia stratégiai partnerség

A két ország védelmi miniszterei a mostani találkozó keretében aláírják a horvát–francia stratégiai partnerség végrehajtására vonatkozó hároméves 2026-2028-as cselekvési tervet, a Caesar MK2 önjáró tarackok beszerzésére vonatkozó szerződést, valamint a horvát Rafale harci repülőgépek F3 szabványról a legújabb F4 szabványra történő átalakítására vonatkozó szándéknyilatkozatot. Zárójelben megjegyezzük, hogy ez szinte semmilyen átépítést nem igényel, inkább szoftverfrissítésről van szó.

Védelmi együttműködést írtak alá (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

A látogatás során megtartják a horvát–francia gazdasági fórumot is, ezen a horvát küldöttség részeként mintegy negyven vállalat vesz részt, köztük a Končar, Infobip, Rimac Technology, Ericsson Nikola Tesla, Span, ELKA, Đuro Đaković, DOK-ING, ORQA, HS Produkt, HEP, First Gas Company, valamint a Port of Rijeka, a Croatia Airlines, az Adris Group, a Fortenova és a Podravka.

A horvát kormányfő a francia elnökkel való találkozót megelőzően előadást tartott a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (Institut français des relations internationales – IFRI).

Töméntelen okosság, ékes francia nyelven

A horvát miniszterelnök, aki máskülönben a horváton kívül még négy nyelven beszél, (angolul, franciául, németül és olaszul) ez alkalommal is megcsillogtatta képességeit, mivelhogy az előadását franciául tartotta meg – ez a rátarti galloknak mindig imponál.

Az „Európa útkereszteződésen: a szuverenitás kialakítása a változó világban” című előadásában Plenković elmondta, hogy az európai társadalmak intézményi, energia- vagy demográfiai stabilitása már nem magától értetődőnek tekinthető, és hogy a védelmi beruházások prioritást jelentenek az európai kontinens számára.

Díszvacsora az Elysée-palotában (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

– Európa ismét történelmi fordulóponton van: egy olyan pillanatban, amikor világosan meg kell vizsgálnunk a felgyülemlő feszültségeket, de ugyanakkor azokat az erőforrásokat is, amelyek rendelkezésre állnak az ezek megválaszolásához – mondta a miniszterelnök.

Véleménye szerint Európa a hidegháború vége óta a legveszélyesebb biztonsági helyzettel szembesül, kiemelve Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, a hibrid fenyegetések növekedését és a fegyvergyártás felgyorsítását Oroszországban.

Háromszorosára növekedett a horvát védelmi költségvetés

– Ebben a helyzetben Európának alkalmazkodnia kell, hogy lépést tudjon tartani egy olyan ellenféllel, amely gazdaságát a háború szolgálatába állította – mondta Plenković.

A továbbiakban kiemelte, hogy Horvátország kevesebb mint tíz év alatt megháromszorozta védelmi költségvetését, 2027-re eléri a GDP 2,5 százalékát, 2030-ra pedig a három százalékot.

A Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tartott előadásában a horvát miniszterelnök kijelentette, hogy a nemzetközi rend mélyreható átalakuláson megy keresztül, Európa biztonsága veszélyben van, és ezért a védelmi beruházások prioritást élveznek az európai kontinens számára (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Hozzátette, hogy Horvátország ma az egyik vezető ország az FPV (First Person View) drónok gyártásában, szorosan együttműködik Hollandiával és Lettországgal a drónkoalícióban, és hogy a horvát cégek birtokolják a világ piacának 80 százalékát a távirányítású aknamentesítő gépek terén.

Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború „döntő próbatétellé vált az európai biztonság számára”, és megismételte, hogy egy igazságos és fenntartható békét szorgalmaznak, amely tiszteletben tartja az ukrán szuverenitást.

– A határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni, és fontos, hogy Ukrajna állandó biztonsági garanciákat kapjon – mondta Plenković, hozzátéve, hogy Európának központi szerepet kell játszania bármilyen békemegoldásban.

Ugyanakkor elmondta, hogy 2022 óta Horvátország 317 millió euró segélyt adott Ukrajnának, és 30 ezer ukrán menekültet fogadott be.

A transzatlanti viszonyokról és az EU-s bővítésről

Plenković szerint az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amely Európa „civilizációs eltörlését” is lehetőségként említi, „mélyreható változást jelez abban, ahogyan Washington értelmezi a szerepét a világban”.

A horvát miniszterelnök rámutatott, hogy ez az Egyesült Államok szuverén ügye, de ez a stratégia komoly kérdéseket vet fel Európa számára a transzatlanti garanciák fenntarthatóságáról, a stratégiai tehermegosztásról, valamint Európa védelmi képességeivel kapcsolatban amennyiben az amerikai jelenlét számottevően csökken.

Kapcsolódó cikk

Jó estét kívánok, megjöttek a horvát Rafale-ok! (18+)

– Európának fel kell készülnie arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért, nem az Egyesült Államok ellen, hanem a transzatlanti térség stabilitása érdekében – mondta Plenković.

A horvát kormányfő előadásában azt hangsúlyozta, hogy mindennek tükrében, az EU bővítése geopolitikai szükségletté vált. Horvátország elkötelezett a nyugat-balkáni országok, Ukrajna és Moldova integrációja iránt. Különösen hangsúlyozta Bosznia-Hercegovina csatlakozásának fontosságát Horvátország számára, mivel ott a horvátok államalkotó nemzetként élnek.

– Bosznia-Hercegovina stabilitása megköveteli az alkotmányos keretek tiszteletben tartását és a három államalkotó nemzetének egyenlőségét” – mondta, hozzátéve, hogy egy funkcionális, európai és stabil Bosznia-Hercegovina az egész régió – és az Unió – érdeke is.

És végül, de nem utolsósorban, Thompson

Az előadás után az újságírók Plenkovićot Marko Perković Thompson nyári koncertjéről kérdezték, amely a francia médiumokban is visszhangot váltott ki – nem kis mértékben az erős franciaországi szerb lobby tevékenységének következtében.

Az eseményt usztasa-nosztalgiának állították be. Különösen a Čavoglave Zászlóalj (Bojna Čavoglave) című dal vitatott, amely a második világháborús csatlósállamban használatos felkiáltással kezdődik, azaz a Hazáért Készenlétben! (Za dom spremni!)

Plenković a provokatívnak szánt kérdést azzal intézte el, hogy Thompson Horvátországban nagyon népszerű énekes, akinek ritkán van koncertje Zágrábban. Ez magyarázza a nagy érdeklődést, a kérdéses dalt pedig már 30 éve adja elő, itt nincs sem újdonság, sem látnivaló.

A horvát miniszterelnök most sem mulasztotta el nyomatékosítani, hogy a baloldali politikai spektrum egyik része minden lehetőséget megragad a társadalom megosztására, és ez az erőszakosan létrehozott Thompson-probléma is egy erre irányuló kísérlet.