Vétójog nélküli tagság Montenegrónak és Albániának?

Miért lehet erre szükség, és nem vezetne-e ez másodlagos tagsághoz?

Már mindenki készpénznek veszi, hogy az Európai Unió legújabb tagállama Montenegró lesz. Persze a tagságig még sok víz lefolyik a Moračán. Ugyanakkor már megjelentek kritikus hangok, amelyek egy lehetséges bővítéssel kapcsolatban vetnek fel olyan kérdéseket, amelyekre előbb vagy utóbb választ kell adnia a közösségnek.

A legendás vétójog

Gyakori, hogy az újságok címlapján az európai uniós döntésekkel összefüggő vétók kérdése jelenik meg, mint egy kiemelt hír. Melyik ország mit vétózott meg? Mi volt az ára annak, hogy egy ország esetlegesen ne vétózzon egy kérdésben, és milyen háttéralkuk születhettek?

Kapcsolódó cikk

Tényleg Montenegró az EU következő tagja?

Az Európai Unióban a vétók legutóbb az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban kerültek a figyelem középpontjába, azt azonban sokan nem tudják, hogy a vétóknak kifejezetten komoly szerepe van a Nyugat-Balkán kapcsán is. Pontosabban a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja kapcsán.

Michal Ovádek, a University College London oktatója által szerkesztett weboldal 2011 óta gyűjtögeti az európai uniós színtéren felmerülő vétókat, amelyek kapcsán szembeötlik, hogy a vétók számos esetben irányultak az európai uniós integrációval kapcsolatos kérdésekre.

Persze a BALK olvasóinak ezt nem kell bemutatni, ugyanakkor fontos kiemelni azt, hogy többek között egy ilyen vétó miatt állt Észak-Macedónia európai uniós integrációja. A vétót Athén emelte, északi szomszédja nevével kapcsolatban.

Hogy jön ide Montenegró?

Ahogy egyre elfogadottabbá válik Montenegró európai uniós csatlakozásának gondolata, ezzel párhuzamosan merülnek fel újabb kérdések.

Azt ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Podgorica európai uniós integrációja korántsem tűnik sétagaloppnak, még a jelenlegi bizakodó hangok ellenére sem.

De ha meg is történik az európai uniós integráció, máris megjelentek olyan hangok és felvetések, amelyek szerint ez egyáltalám nem lesz ilyen egyszerű, és semmiképp sem lesz szokványos.

Felmerült ugyanis, hogy Montenegró csak úgy csatlakozhatna az Európai Unióhoz, ha elfogadja, hogy kevesebb joggal rendelkezik, mint a jelenlegi tagállamok. Ez pedig a részleges vétójog.

Ez azt jelentené, hogy Montenegrónak nem lesz olyan vétójoga, mint amivel az Európai Unió jelenlegi tagországai rendelkeznek: a többi EU-tagjelölt országgal folytatott tárgyalások megvétózásának a lehetősége, vagyis ennek a képességnek a hiánya.

A hírek szerint ez azt jelentené, hogy Montenegró nem szólhatna bele más nyugat-balkáni államok integrációs folyamatába és a jelek szerint ugyanez lenne igaz a másik kiemelt jelöltre, Albániára is.

Ez egy régi német javaslat, amelyről gyakorlatilag konszenzus alakult ki az Unióban: az intézkedést be kell építeni Montenegró és Albánia Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésébe.

Edi Rama albán miniszterelnök már egyértelművé tette, hogy Tiranának nem okozna gondot lemondani a vétójogáról a többi nyugat-balkáni állam EU-csatlakozási folyamata kapcsán.

Miért lehet erre szükség?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért lehet szükség egy ilyen intézkedésre. Talán nem kell mélyebben ismerni a nyugat-balkáni viszonyokat ahhoz, hogy érthető legyen ez a törekvés.

Elsősorban nem Montenegró miatt, hanem adott esetben Albánia és kisebb részben Szerbia miatt merülhet ez fel. Ugyanis Albánia könnyen ellentarthatna Szerbia esetleges európai uniós integrációjának, Szerbia kapcsán pedig Koszovó integrációs kérdése merül fel.

Kapcsolódó cikk

Montenegrót, Albániát, Moldovát és Ukrajnát veheti fel az EU leghamarabb

Ez persze kifejezetten a 2010-es évek elejére volt igaz, amikor Szerbia európai uniós perspektívája még többé-kevésbé létezett. Persze arról nem szól a fáma, hogy Koszovó európai uniós integrációja hogyan lenne lehetséges, ha továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy öt tagállam nem ismeri el a nyugat-balkáni államot.

Megjelentek olyan hírek is, hogy vannak olyan meg nem nevezett tagállamok, amelyek szeretnék kiterjeszteni a vétójog felfüggesztését az új tagállamok esetében további ágazatra is.

Ezzel párhuzamosan hallani olyan véleményeket is brüsszeli forrásoktól,  hogy bármi, ami a fenti terven túlmenne, veszélyeztetné az egyenlőséghez való jogot, és így aláásná az Európai Unió alapjait. Egy dolog bizonyos: ebben a kérdésben is megosztott a közösség.

Rögös az út a tagságig

Az már bizonyosan látszik, hogy a nyugat-balkáni bővítés, ha bekövetkezik, akkor rendhagyó lesz.

Montenegró és Albánia „csonka” vétójoga nemcsak technikai részlet, hanem politikai üzenet is lehet: az Unió egyszerre akarja elkerülni a jövőbeli vétókat.

Montenegrónak december 10-ig kell bizonyítania, hogy képes lezárni öt fejezetet, és ezzel életben tartani a jelenlegi lendületet és a támogatást az Európai Bizottságban. A nyugat-balkáni bővítés azonban így sem pusztán technikai kérdés.

A részleges vétójog ötlete, Montenegró és Albánia „korlátozott” beleszólása más tagjelöltek útjába, egyre világosabbá teszi, hogy az Unió a bővítés áraként a saját működési modelljéhez is hozzányúlhat. Montenegró esetleges csatlakozási folyamata így egyszerre lesz teszt a nyugat-balkáni államok és az Európai Unió számára is.