Bosznia
Egy kanadai állampolgár is részt vett az emberszafaribanNikola (Nicholas) Ribić a Fehér Farkasok tagja volt
A Slobodan Milošević szerb diktátor elleni perben egy védett tanú arról beszélt Hágában, hogy egy kanadai állampolgár is részt vett az „emberszafariban”. Nicholas Ribić szafarira utazott Boszniába, hogy emberekre vadásszon. Az ügyben most a milánói ügyészség nyomoz, a Kanadai Genocídiumkutató Intézet pedig felszólította az ország igazságügyi miniszterét, hogy vizsgálja ki: valóban részt vettek-e kanadaiak az ostrom idején a jókora összegekért folytatott embervadászatban, amely során több száz civil – köztük gyerekek – esett áldozatul a mesterlövészeknek
Több mint harminc évvel Szarajevó ostroma után az olasz ügyészség vizsgálatot indított, amely rávilágíthat a boszniai háború egyik legsötétebb és legkevésbé ismert aspektusára – az úgynevezett emberszafarira, vagyis a háborús „mesterlövész turizmusra”.
A nyomozást Ezio Gavazzeni olasz oknyomozó író kezdeményezte, aki szerint külföldről gazdag emberek utaztak Boszniába, ahol fizettek azért, hogy civilekre lövöldözhessenek az ostromlott városban. Gavazzeni a milánói ügyészségnek olyan dokumentumokat és tanúvallomásokat nyújtott be, amelyeket éveken át tartó kutatás során gyűjtött.
Emberszafarira ment Szarajevóba
A Hágai Törvényszék iratai alapján beazonosítottak egy kanadai állampolgárt, aki részt vett a szarajevói emberszafariban, később pedig más bűncselekményeket is elkövetett Boszniában. A tanúvallomások szerint Nikolas Ribić Kanadából utazott Boszniába, hogy emberekre vadásszon.
Nevét hasonló összefüggésben már 2003-ban megemlítette a Hágai Törvényszék C-017-es védett tanúja, ő úgy fogalmazott, hogy Ribić azért érkezett Szarajevóba, hogy „szafarira menjen, emberekre vadászni”.
A szarajevói Istraga.ba beszámolója szerint a védett tanú erről a Slobodan Milošević volt szerb, majd jugoszláv elnök elleni per során beszélt 2003. június 11-én.

Már 2003-ban is történt utalás arra, hogy külföldiek érkeztek emberszafarira Szarajevóba a háború során (Screenshot)
– Kapott információkat egy bizonyos Nikola Ribić tevékenységeiről? – kérdezte Hildegard Uertz-Retzlaff ügyésznő a védett tanútól.
– Igen. Nikola Ribić, más néven Kanada, a Fehér Farkasok tagja volt – válaszolta C-017.
– Azt mondja tehát, hogy Nikola Ribić, akit Kanada becenéven ismernek, Kanadából jött, mint kivándorló? – kérdezte újra az ügyésznő.
– Nem kivándorló. Szafarira jött, emberekre vadászni – válaszolta a tanú.
– Kanadából érkezett? – kérdezte az ügyésznő.
– Igen, önkéntesként – mondta C-017-es.
– Tehát Kanadában élt?
– Igen – válaszolta a tanú.
– Tehát közvetlenül Kanadából érkezett Boszniába?
– Igen – ismételte meg a C-017-es.
– És hol harcolt? Melyik egységben? – hangzott a kérdés.
– A Fehér Farkasok egységben találtam rá. Nem tudom, hol volt előtte – mondta a tanú.
A Fehér Farkasok (Beli Vukovi) a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egyik különleges katonai alakulata volt, amely 1993 és 1996 között működött, felderítő és szabotázs különítménynek számított, s a szarajevói hadtest parancsnokság alá tartozott, meg kell különböztetni a Fehér Sasoktól, amely egy szerbiai félkatonai egység volt.
Második generációs kanadai
Nicholas Ribic 1974-ben született Kanadában, szerb bevándorlók gyermekeként. Neve 1995 óta ismert a nyilvánosság előtt.
Abban az évben, a NATO légi csapásai alatt, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének állásai ellen irányultak, Ribić UNPROFOR-katonákat fogott el, és élő pajzsként használta őket. Ez az eset is téma volt a Hágai Törvényszéken.

Veszélyes övezet: RUN OR R.I.P. (Forrás: Facebook)
Ribić volt az első kanadai állampolgár, akit külföldön elkövetett túszejtés miatt állítottak bíróság elé.
– Korábban kétszer is láttam Paléban, egy kanadai állampolgár volt, szerb származású. Nicholas Ribicnek hívták, boszniai szerb katonai egyenruhát viselt sisakkal, és AK-47-es gépkarabéllyal volt felfegyverezve – hangzott el egy másik tanúvallomás alkalmával 2011-ben az UNPROFOR-katonák túszul ejtésével kapcsolatban – mondta egy tanú.
A kanadai hatóságok túszejtéssel vádolták az UNPROFOR-katonák elrablása miatt. Ribić azonban elmenekült Kanadából.
1999. február 20-án tartóztatták le a németországi Mainzban, majd terrorizmus vádjával illették, mint a boszniai szerb hadsereg tagját, amely elfogta az ENSZ-békefenntartókat és élő pajzsként használta őket a NATO légitámadásai ellen 1995-ben.
Az ontariói fellebbviteli bíróság megerősítette Nicholas Ribić elítélését három ENSZ-békefenntartó túszul ejtéséért Boszniában. Ribićet 2005-ben három év börtönbüntetésre ítélték az UNPROFOR-katonák elrablása miatt.
A torontói bíróság három bírája egyhangúlag elutasította Ribić azon állítását, hogy csak parancsot teljesített, amikor 1995. május 26-án három fegyvertelen ENSZ-katonát egy szerb lőszerraktárban túszul ejtett, és élő pajzsként használta fel a Szarajevóhoz közeli Paléban, amely akkortájt a boszniai szerbek központja volt.
Kanadát felszólították az ügy kivizsgálására
A Kanadai Genocídiumkutató Intézet (IGK) felszólította Kanada igazságügyi miniszterét, Sean Frasert, hogy vizsgálja ki azokat a vádakat, amelyek szerint kanadai állampolgárok is részt vehettek a szarajevói ostrom idején civilek – különösen gyerekek – elleni orvlövésztámadásokban.
Ezt az indokolja, hogy a milánói ügyészség vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy több országból – így Kanadából is – tehetős személyek utaztak Boszniába, ahol fizettek azért, hogy mesterlövészként civilekre lőhessenek Szarajevóban az ostrom idején.
Az IGK hivatalos levélben kérte Frasert, hogy Kanada vizsgálja ki, történt-e ilyen eset kanadai állampolgárok részvételével a civil lakosság, különösen a gyerekek ellen végrehajtott szörnyű mészárlásban a Bosznia-Hercegovina elleni agresszió során.
Az intézet levelében emlékeztetett arra, hogy civilek, különösen gyerekek lelövése olyan szintű gonoszságot képvisel, amelyet Kanada nem tűrhet, és nem hagyhat figyelmen kívül.
– A szarajevói szafari egy erkölcsi mélypont, amely nem maradhat pusztán csak egy hír, felelősségre vonást és igazságot kell követelni az áldozatok számára – hangsúlyozta az IGK.
Emlékeztettek arra is, hogy Szarajevó ostroma 1992. április 5-én kezdődött és 1.425 napig tartott. A brutális ostrom alatt 11.541 szarajevói polgár vesztette életét, köztük 1.601 gyermek.
Becslések szerint naponta mintegy 300 orvlövész vadászott a város lakóira. A hivatalos statisztikák szerint 255 ember halt meg a mesterlövészek tevékenységének következtében, köztük 60 gyermek.
– A szarajevói „szafari” az emberi ész számára felfoghatatlan embervadászat volt, és a legnagyobb aljasság jelképévé vált, amelyet Szarajevó szenvedett el a modern történelem leghosszabb ostroma alatt – áll az IGK levelében.
