Szerbia
Mehet a kukába az egész médiahatóság, mert nem tetszett a VMSZ-nekSzerbiai haladó magyar demokrácia
Több mint egyéves huzavona után úgy tűnt, hogy végre megválasztják az ottani médiahatóságot – ami uniós elvárás is – az utolsó pillanatban azonban kiderült, hogy nem Bodzsoni István, a nemzeti tanácsok többsége által támogatott jelölt lesz a kilencedik, kisebbségi tag, hanem két másik, egy albán és egy bosnyák közül lehet majd választani. A VMSZ felszívta magát, és harcba indult Bodzsoniért, elvi alapon
Több mint egyéves huzavona után úgy tűnt, hogy végre megválasztják Szerbiában az Elektronikus Médiát Szabályozó Testületet, az ottani médiahatóságot, ráadásul csaknem mindenki elégedett volt a javasolt tagokkal. Aztán négy napot is alig ért meg a testület.
Az utolsó pillanatban ugyanis kiderült, hogy nem Bodzsoni István, a nemzeti tanácsok többsége által támogatott jelölt lesz a kilencedik, kisebbségi tag, hanem két másik, egy albán és egy bosnyák közül lehet majd választani.
A Vajdasági Magyar Szövetség ezért lobbizni kezdett, s tulajdonképpen el is érte, hogy a hatalmi koalíciós partner, a Szerb Haladó Párt ne szavazza meg a kisebbségi tagot.
Ennek az lett a következménye, hogy a független tagok felháborodtak, s megválasztásuk másnapján rögtön be is jelentették: lemondanak, vagyis kezdődhet minden előről. Így most a média továbbra is azt csinál, amit akar.
Mit kifogásolt a VMSZ a médiahatóságban?
– A Vajdasági Magyar Szövetség nem szavaz az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) tanácsának a nemzeti kisebbségek soraiból kikerült jelöltjeire – jelentette ki Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője, aki a tagok megválasztásáról szóló vita során a koalíciós partnereit is arra kérte, hogy a nemzeti kisebbségek kategóriában ne szavazzanak egyik jelöltre sem, mert az nem tükrözi a nemzeti kisebbségi tanácsok többségének akaratát.
Kovács azt mondta, hogy nem akarják megdönteni a REM-et, csak a kisebbségi jelöltre vonatkozó pályázat megismétlését kérik.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke is beszélt a Szabadkai Magyar Rádióban arról, hogy Bodzsoni végül lekerült a listáról.

A REM névtáblája Belgrádban
Pásztor úgy fogalmazott, hogy “a nemzeti tanácsoknak a jelöltje, de itt különböző nemzetközi szervezetek nyomására, az ellenzék nyomására, külföldről pénzelt itteni civil szervezetek nyomására egy olyan dolog történt, ami az abszurd kategóriába tartozik.
– Annak ellenére, hogy több alkalommal, tavaly év végén és idén tavasszal is a nemzeti tanácsok, amelyek közösen javasolnak tagot a REM-be, elsöprő többséggel Bodzsoni Istvánt támogatták, végül mindenféle jogi csűrés-csavarás és nyomás hatására nem ő lett a jelölt, így egy albán és egy bosnyák jelölt közül választhat a parlament – magyarázta Pásztor.
Az előző tanács mandátuma tavaly november 4-én járt le. Akkor a nemzeti kisebbségek koordinációs testülete Bodzsoni Istvánt a Magyar Nemzeti Tanács, Muhedin Fijuljanint pedig a Bosnyák Nemzeti Tanács jelöltjeként nevezte meg, és ők maradtak a jelöltek azután is, hogy januárban több jelölt – közöttük Fijuljanin is – visszavonta jelölését.
Végül Kovács szerint az egyeztetés során a nemzeti kisebbségek jelöltjei háttérbe szorultak, és a magyar nemzeti kisebbség jelöltje helyett az albán jelölt került a listára. Az albán jelölt egyébként az ellenzékhez tartozik.
Pásztor szerint külföldről pénzelt civil szervezetek nyomást gyakoroltak
Miután a parlament megválasztotta a nyolc tagot, Pásztor a Facebook-on úgy reagált, “megvédték a nemzeti tanácsok akaratát”.
– A kormánykoalíció képviselőit meggyőzték a VMSZ érvei, így győzött a normalitás, a józan ész és a matematika. Bizonyítást nyert, hogy 20 és 15 több mint 3, így sem az albán, sem a bosnyák jelölt nem került ma megválasztásra. Megvédtük a nemzeti közösségek döntését, hiszen kétszer is elsöprő többséggel Bodzsoni Istvánt támogatták, aki különböző nemzetközi szervezetek, az ellenzék bizonyos részei és a külföldről pénzelt szerbiai civil szervezeteknek a nyomása miatt formálisan nem lehetett jelölt sem a parlament ülésén – fogalmazott Pásztor, aki jelezte, hogy a következő hetekben a procedúra megismétlésére kerül sor a kilencedik tag megválasztása érdekében, és ezt követően teljessé válhat a REM Tanácsa.
– Meggyőződésem, hogy a nemzeti tanácsok akaratának megfelelő döntés születik és hamarosan, újabb parlamenti eljárást követően, Bodzsoni István is helyet foglalhat a REM testületében – írta Pásztor, majd hozzátette: félreértés ne essék: sem Bodzsoni István, sem a VMSZ szempontjából nem létkérdés, hogy ő ott üljön a REM-ben.

Most ki van lépésen? Bodzsoni István Polgár Judittal is meccselt (Forrás: Facebook, Bodzsoni István)
– Azt viszont nem engedem meg, hogy a nemzeti tanácsok több mint 20 éven át épített intézményes szerepét ne tartsák tiszteletben! – tette még hozzá.
Csakhogy közben négy tag lemondott
Pénteken végül Rodoljub Šabić, Ira Prodanov Krajišnik, Mileva Malešić és Dubravka Valić Nedeljković közleménnyel fordult a közvéleményhez, és bejelentették, hogy lemondanak tisztségükről a REM-ben, mert nem hajlandók részt venni egy olyan folyamatban, „amelyben a politika a törvény fölé helyezi magát”.
Közleményükben hangsúlyozták, hogy azért fordulnak a nyilvánossághoz, mert a szerb parlament nem választotta meg mind a kilenc tanácstagot, noha a teljes jelöltlista végigment a törvényes eljáráson, a nyilvános meghallgatásokon, és megkapta a Kulturális és Tájékoztatási Bizottság jóváhagyását is.
A hatalmon lévő pártok szükségletei szerint töltenék fel a médiahatóságot
– Ezzel a lépéssel a kormánypárti többség kész helyzet elé állított minket, olyan helyzetbe hozva, ahol azt várnák el tőlünk, hogy részt vegyünk egy folyamatban, amelyet tartalmilag kiüresítettek – közölte a négy független tag.
A történtekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a jelek szerint az intézményeket szelektíven, a hatalmon lévő pártok szükségletei szerint lehet feltölteni – még akkor is, ha minden a törvénnyel és az előírt eljárással összhangban történt – írták.
Bodzsoni István nyugalmazott televíziós rendező, újságíró, publicista. 1954-ben született Újvidéken, ahol jogi diplomát szerzett.
1975 és 1992 között az Újvidéki Televízió szerkesztője, rendezője, majd műsorigazgatója. 1993 és 2005 között a budapesti Duna Televízió vezető szerkesztője. 2006-ban visszatért az Újvidéki Televízióba, majd 2011-ben kinevezték a szabadkai Pannon RTV igazgatójává, ezen a poszton idén, 2025 januárjában Agárdi Gábor váltotta.
Számos dokumentumfilmet írt és rendezett, magyarországi és vajdasági napi- és hetilapokban publikált elemzéseket, elsősorban a média és a külpolitika területén. Televíziós hírszerkesztést tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Rodoljub Šabić, Ira Prodanov Krajišnik, Mileva Malešić és Dubravka Valić Nedeljković kiemelte, hogy ilyen körülmények között az egyetlen tisztességes és felelős lépés a lemondás, mert nem akarják, hogy egy olyan folyamatban válasszák meg őket, amely a politikát a törvény fölé helyezi.
– Részvételünknek a REM-ben csak akkor lenne értelme, ha a Tanács teljes létszámban kerülne megválasztásra, és ha lehetőség nyílna arra, hogy a munkát függetlenül, professzionálisan és a közérdeknek megfelelően végezzük. Szeretnénk világossá tenni: ez nem a harc feladása. Épp ellenkezőleg – ez a helyzet mutatja meg, miért volt és miért marad szükséges a küzdelem – hangsúlyozták.
A közlemény kitér arra is, hogy a nyilvánosság, a független szervezetek, a szakmai közösség, a nemzeti tanácsok és a társadalom érett demokratikus tudata által gyakorolt nyomásnak köszönhetően évek óta először volt valódi verseny és a legtöbb független jelölt.
– Ez olyan eredmény, amely megmarad, és amelyet senki sem tud eltörölni. A kormánytöbbség mai döntése csupán megerősítette, hogyan tekint a hatalom az intézményekre – olyan eszköznek tekinti őket, amelyek nem a polgárokat és a közérdeket szolgálják, hanem a személyes szükségleteket.
Ez a folyamat ezúttal is megmutatta, hogy Szerbiában nagy számban vannak emberek, szervezetek, mozgalmak és politikai opciók, akik és amelyek tudják, hogy Szerbia lehet jobb, és ezért a jobb Szerbiáért küzdenek – fogalmaztak a megválasztott tanácstagok.
Közölték, hogy a folyamatba becsületesen léptek be, készen arra, hogy felelősséget vállaljanak, és munkájukkal hozzájáruljanak egy jobb REM-hez és egy jobb szerbiai médiatérhez.
– Ma azt üzenjük: nem fogadjuk el azokat a politikai manipulációkat, amelyek a törvényeket nevetségessé teszik. A harc folytatódik – az intézményekért, a jogállamiságért, egy olyan társadalomért, amelyben a döntéseket törvény alapján hozzák meg, nem pedig politikai szándék alapján – zárul a közlemény.
Az, hogy Pásztor a nemzeti tanácsok véleményét pártoktól független véleményként próbálta „eladni”, egyáltalán nem állja meg a helyét, hiszen mindenki tudja, hogy a nemzeti tanácsok akarata tulajdonképpen a hatalmon lévő pártok akarata, legalábbis a Magyar Nemzeti Tanács esetében biztosan, ahol a teljes testület a VMSZ akaratát és véleményét képviseli. (a szerk.megj.)
Öreg Anna: A VMSZ még inkább bekeményítene
Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának köztársasági képviselője a BALK-nak elmondta, feltételezi, hogy a VMSZ lebeszélte a Szerb Haladó Párttal, hogy Bodzsoni kerül be a testületbe, utána a Szerb Haladó Párt mégis meggondolta magát valami más okból kifolyólag, mert úgy gondolta, hogy ezt a VMSZ könnyen elfogadja.
Öreg úgy vélte, hogy a VMSZ-nek nyilván nagyon fontos, hogy az ő jelöltjük legyen megválasztva a REM-tagok közé.
– A sajtószabadság a vajdasági magyar tájékoztatás terén eddig is nagyon alacsony színvonalon volt. Tulajdonképpen nem is nagyon van lehetősége a magyarságnak teljesen tájékozódni. Az az érzésem, hogy a VMSZ ezt az eddigieknél még keményebb szeretne lenni ebben a tekintetben. Elsősorban a Vajdasági Rádió és Televízióra célzok, mert ott a magyar szerkesztőség még törekedett egy kis objektivitásra és ezt a VMSZ egyáltalán nem nézi jó szemmel – mutatott rá az ellenzéki vajdasági magyar politikus.

