Hátra arc! Kivonul Romániából az amerikai katonák majdnem fele

Ez a román diplomácia csődje? Republikánus törvényhozók is bírálják a Pentagon döntését

Kedden közölte egy ukrán lap, hogy a Trump-kormányzat több száz amerikai katonát von vissza Romániából. A hír aggodalmat keltett Romániában és Kelet-Európában, és rávilágított Washington globális katonai prioritásainak stratégiai váltására.

Románia és szövetségesei tájékoztatást kaptak az Egyesült Államok döntéséről, hogy az USA csökkenti európai csapatainak létszámát – jelentette be a román nemzetvédelmi minisztérium.

A konzervatív New York Post értesülései szerin több republikánus szenátor is ellenzi az amerikai katonák létszámának csökkentését Romániában. Egyes republikánus törvényhozók szerint a Romániából történő csapatkivonási „közvetlenül ellentmond” Trump stratégiájának.

Az amerikai katonák majdnem fele hazamegy

Románia és szövetségesei tájékoztatást kaptak az Egyesült Államok döntéséről, hogy az USA csökkenti európai csapatainak létszámát – jelentette be a román nemzetvédelmi minisztérium.

– A dandár azon elemei között, amelyek megszüntetik a rotációt Európában, vannak a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanun állomásozó erők is. A döntés nem ért bennünket váratlanul, hiszen Románia folyamatos kapcsolatban áll, dialógust folytat amerikai stratégiai partnerével – nyilatkozta a Nemzetvédelmi Minisztérium.

Kapcsolódó cikk 2022-ből

ÁTLÉPIK AZ UKRÁN HATÁRT? Amerikai katonák sorakoztak fel Romániában, az ukrán határ mentén

Az amerikai döntés szerint megszűnik az európai rotációja annak a dandárnak, amelynek egységei több NATO-országban is állomásoztak. Körülbelül ezer amerikai katona marad Románia területen, hogy segítse a fenyegetések elhárítását, és továbbra is garantálja az Egyesült Államok elkötelezettségét a regionális biztonság iránt.

A Kyiv Postnak kedden nyilatkozó tisztviselők – akik névtelenséget kértek, mert nem jogosultak a hivatalos bejelentés előtt belső határozatokról beszélni – azt mondták, hogy a csapatok létszámának csökkentése nem haladhatja meg „egy zászlóalj létszámát”.

A Kyiv Post beszámolója szerint azt is hangsúlyozták, hogy a lépésnek „nem lesz jelentős hatása az Egyesült Államok műveleteire a régióban.

Rezignált tudomásulvétel, aggodalom

– A döntés egy olyan időszakban született meg, amikor fokozódott a nemzetközi helyzet, többek között Románia légterébe történő egyre gyakoribb orosz behatolások miatt – fejezték ki aggodalmukat román katonai elemzők.

Az amerikaiak kezdetben a Romániában és Lengyelországban állomásozó csapatok létszámcsökkentését fontolgatták, de a végső döntés csak Romániára vonatkozik – közölték a névtelen források a Kyiv Posttal.

– Ez a különbségtétel egy komplex geopolitikai számítás eredménye – hangsúlyozzák a katonai elemzők.

A csökkentések oka összefüggésben áll a Pentagon szélesebb körű kezdeményezésével, amelynek célja az erőforrások nyugati féltekére való összpontosítása és a Kínával szembeni hatékonyabb fellépés biztosítása a Csendes-óceán térségében.

Egy olyan régió számára azonban, amely még mindig küzd Oroszország Ukrajna elleni nagyszabású inváziójának következményeivel, a lépés időzítése kockázatos, és aggodalomra ad okot.

A katonai elemzők véleményével részben egyetért Richard Williams, a NATO védelmi beruházási osztályának volt helyettes igazgatója is. A nyugalmazott amerikai ezredes kedden a Kyiv Postnak azt nyilatkozta: „Nincs nyilvánvaló vagy taktikai ok a NATO-dandár Romániából való kivonására.”

Republikánus törvényhozók is bírálják a döntést

Az amerikai képviselőház és a szenátus Fegyveres Erők Bizottságának republikánus elnökei bírálaták a Pentagon szerdai döntését, amely szerint több száz amerikai katonát vonnak ki Romániából – amely határos Ukrajnával –, azzal érvelve, hogy ez a lépés ellentétes a Fehér Ház Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorló kampányával.

– Ez a döntés rossz üzenetet küld Oroszországnak éppen abban a pillanatban, amikor Trump elnök nyomást gyakorol Vlagyimir Putyinra, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz az Ukrajnában való tartós béke elérése érdekében – olvasható a Roger Wicker (R-Miss.) szenátor és Mike Rogers (R-Ala.) képviselő közös nyilatkozatában.

Mike Rogers képviselő (R-Alabama) felszólalt a Pentagon Romániából való csapatkivonásáról szóló döntése ellen (Forrás: NYPost)

– Az elnöknek teljesen igaza van: most van itt az ideje, hogy Amerika megmutassa eltökéltségét Oroszország agressziója ellen. Sajnos a Pentagon döntése ezzel nincs összhangban, és közvetlenül ellentétes az elnök stratégiájával – tették hozzá.

A csapatok kivonása nem az első eset, hogy a Pentagon egyoldalú lépéseket tesz, amelyek ellentmondanak Trump stratégiájának, amely az ukrajnai háború befejezésére irányul – írja a konzervatív New York Post, amely szerint az amerikai védelmi illetékesek korábban már megpróbálták leállítani a fegyverszállításokat Ukrajnába, de a lépést visszavonták, miután az elnök tudomást szerzett róla.

A republikánusok bírálata azt követően érkezett, miután az amerikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy nem pótolja a 101. légideszant-hadosztály 2. gyalogsági harci csapatát, amikor az egység a tervek szerint visszatér kentucky-i bázisára.

Bár a Pentagon nem közölte, hogy hány katonát érint a döntés, a román védelmi minisztérium szerint Bukarest arra számít, hogy 700-800 amerikai katona távozik az országból, és 900-1000 marad.

Bezzeg Lengyelország

Romániában közben felháborodást váltott ki, hogy Lengyelország diplomáciai úton el tudta téríteni a Trump adminisztrációt eredeti szándékától. A politikai elemzők a román külügy csődjéről beszélnek.

Az Egyesült Államok egyik leghűségesebb európai szövetségesének megnyugtatására Trump elnök nemrégiben találkozott Lengyelország új elnökével, Karol Nawrockival, és biztosította őt arról, hogy az amerikai csapatok létszáma Lengyelországban nem csökken.

A találkozó során Trump állítólag azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nem is fontolgatta” a katonák kivonását az országból, és hangsúlyozta: „A végsőkig Lengyelország mellett állunk.”

Az ígéret némi megnyugvást hozott Varsóban.

Justyna Gotkowska, a lengyel a Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) helyettes igazgatója hangsúlyozta ennek a biztosítéknak a fontosságát: „Bármilyen létszámcsökkentést a régiónkban Oroszország buzdításnak tekint a hadviselésre…”

Gotkowska hangsúlyozta az amerikai katonai jelenlét döntő „elrettentő erejét” a NATO északkeleti szárnyán. A Kyiv Post tudósítójának azt is elmondta, hogy a rotációs egységek – mint például a jelenleg Romániában állomásozók – „a legkönnyebben visszavonhatók.”

Egy nyugalmazott román tábornok vádol

Egy volt román katonatiszt, aki kedd délután a Kyiv Postnak nyilatkozott, „nehezen érthető” döntésnek nevezte az amerikai lépést, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok jelenlegi európai katonai jelenléte – körülbelül 80 000 katona – történelmileg szerénynek számít.

Virgil Bălăceanu nyugalmazott tábornok arra figyelmeztetett, hogy a NATO délkeleti oldala sebezhetőbb, mint az északkeleti, és tovább gyengül a hadtest visszavonás által.

Mivel ez az érzékeny információ nem hivatalos csatornákon, hanem a külföldi sajtón keresztül jutott el Romániába, ez ismételten rámutat a román hatóságok és politikusok gyenge kommunikációs készségeire – mondta a nyugalmazott tábornok.

Virgil Bălăceanu szerint, aki sokáig Romániát képviselte a NATO brüsszeli központjában és a délkeleti multinacionális NATO-dandár parancsnoka volt, a helyzet aggasztó, de nem végzetes. Azonban az amerikai csapatok Romániából való kivonása jól mutatja a román külpolitika minőségét.

A Lengyelországgal és a balti államokkal való összehasonlításból, s a tényből, hogy az amerikaiak nem vonnak ki csapatokat Lengyelországból, kiderült, hogy a román diplomácia mennyire erőtlen.

Szerinte a felelősség a román politikusokat és hatóságokat terheli, akik nem tudtak proaktív külpolitikát folytatni, és meggyőzni szövetségeseiket a nagyobb katonai jelenlét szükségességéről.

Tárgyalni kell az európaiakkal

Az amerikai kivonulás után is vannak megoldások – mondja Virgil Bălăceanu. A román hatóságoknak sürgősen meg kell kezdeniük a tárgyalásokat azokkal az európai államokkal, amelyek már küldtek csapatokat Romániába.

Ebből a szempontból Franciaország a legfontosabb ország – vélte a nyugalmazott tábornok.

– Most proaktív politikát alkalmazhatunk közvetlen kapcsolatban Franciaországgal, Spanyolországgal, Belgiummal, Luxemburggal és a harci csoport többi résztvevőjével. De különösen Franciaországgal, hogy meggyőzzük őket arról, hogy ezt a harci csoportot állandósítani kell, biztonságossá kell tenni, rotációs alapon, dandárszintig. Ezután pedig néhány száz amerikai katona kivonása után is kiegyensúlyozhatjuk a NATO jelenlétét – tette hozzá.

Ugyanakkor nagyon fontos biztosítani, hogy az amerikaiak továbbra is jelen legyenek Romániában. – Ehhez Romániának jó tárgyalókra van szüksége, és pontosan ez hiányzik nekünk – mondta Virgil Bălăceanu.

Romániának követnie kellene Lengyelország példáját, és meg kellene tanulnia tárgyalni partnereivel. Jelenleg Románia nem tudja megváltoztatni a washingtoni kormány döntését, de a jövőben ha sokkal jobban tud majd tárgyalni, bizonyos kompenzációkat elérhet – vélte a katonai szakértő.

– Jelenleg nem sokat tehetünk. Trump döntése ugyanis a kiadások csökkentése érdekében történt, nem feltétlenül azért, hogy több erőt vezessen be az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségébe, hiszen csak egy dandár kivonásáról van szó.

A 2022-es orosz invázió után a Biden által Európába küldött 22 000 amerikai katonából körülbelül 2000-3000 katonát vonnak ki. Néhány száz Romániában állomásozó katonát érint. A lengyelek tudták, hogyan kell tárgyalni. Közel 10 000 amerikai katonájuk van, és egyikük sem távozik – bírálta közvetve a román diplomáciát a nyugalmazott tábornok.

Románia tudatosan lecserélte Amerikát?

Vladimir Ionaş szociológus, politikai elemző Facebook bejegyzésben reagált a washingtoni lépésre. 

– Két hónapja minden lehetséges műsorban megismételtem, hogy október végén, november elején nyilvánosságra hozzák az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját. A stratégiában Lengyelországot 3–5 alkalommal is név szerint említik, és számára garantálják a biztonságot. A Fekete-tenger térségében viszont csak Törökország szerepel név szerint – írta.

Hozzátette: valahányszor felhozta ezt a témát, a hazai térfélről különböző hangok azt mondták, hogy ez nem igaz, s tökéletes a védelmi kapcsolat az Egyesült Államokkal.

– Merem állítani, hogy amit ma látunk, az csupán az első lépés. Lesznek még továbbiak is. Politikai szinten Románia és az Egyesült Államok kapcsolatai a lehető legalacsonyabb szinten vannak. És ez nem csak a republikánusokkal való problémáról szól, ahogy sokan hinni szeretnénk. Fel kell végre ébredniük az ország vezetőinek. De lehet, hogy ez egy tudatosan vállalt irány, amelyet nem közöltek nyilvánosan – fogalmazott Vladimir Ionaş.  

Közvetve utalt arra, hogy Románia új stratégiai partnere Franciaország lenne, amit ő elhibázott döntésnek tart.