Connect with us

Szerbia

Mi lesz november 1-jén Szerbiában? Minden út Újvidékre vezet
Ez a hatalom olyan, mint a nagymama foga: magától is kieseik

Az egyetemisták békés menete november elsején az újvidéki tragédia tizenhat áldozatának állít emléket, egyúttal azonban a társadalmi igazságosság iránti kollektív vágyat is kifejezi – miközben a hatalom félelemkeltéssel válaszol, a diákok elszántsága töretlen

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A Novi Pazarból érkező egyetemisták fogadása a Plato és a rektorátus előtt Belgrádban, utána együtt mennek Újvidékre, a november 1-i megemlékezésre
A Novi Pazarból érkező egyetemisták fogadása a Plato és a rektorátus előtt Belgrádban (Forrás: Facebook, Aktivizam)
Cikk meghallgatása

Az egyetemisták hetek óta hangsúlyozzák, hogy november elseje kizárólag a megemlékezésről és az újvidéki vasútállomáson egy évvel ezelőtt történt tragédia áldozatairól szól majd, az emberek, a hatalmi struktúrákat bírálók mintha többet, újabb fordulópontot várnának ettől a dátumtól.

Vannak, akik már két hete gyalogolnak, hogy november elsejére Újvidékre érkezenek, mások szerdán, csütörtökön kelnek vagy keltek útra, hogy együtt emlékezzenek az áldozatokra az Újvidékiekkel.



A hatalom pedig? Összeesküvés-elméletekkel és erőszakkal riogat.

Kik vannak úton?

Elsőként október 16-án Novi Pazarból indultak meg az ottani egyetemi hallgatók, hogy gyalog megtegyenek mintegy 350 kilométert Újvidékig.

Azóta több alkalommal is változtattak az útvonalon, volt ugyanis, ahol nem fogadták be őket, vagy mert szeretnének minél több településre eljutni.

A felvonuló diákokat gyakran a gazdák kísérik, traktorokkal viszik a diákok táskáit és kellékeit

A felvonuló diákokat gyakran a gazdák kísérik, traktorokkal viszik a diákok táskáit és kellékeit, így van ez például a szabadkaiak esetében is (Forrás: Tómó Margaréta)

Előfordult, hogy a pravoszláv egyház fogadta be őket éjszakára, kapott is a helyi pópa másnap a pátriárkától hideget-meleget.

A Novi Pazar-i egyetemistákat kedden este vörös szőnyeggel várták Belgrádban, innen indultak tovább a fővárosi kollégáikkal együtt Újvidék felé.

Valjevóból kedden háromszáz egyetemi hallgató kelt útra, hogy gyalog zarándokoljon el a vajdasági székvárosba, de sétálnak a szabadkaiak is, aki az esti órákban érkeztek meg Topolyára, és pénteken este várhatók majd Újvidéken.

Az igazság két számból áll: 16 és 0

Szabadkáról mintegy 130-an indultak szerdán reggel, csatlakoztak hozzájuk a zombori, törökkanizsai egyetemi hallgatók, középiskolások, de a helyi polgárok is.

Szabadkáról körülbelül 130-an indultak el Újvidékre

Szabadkáról körülbelül 130-an indultak el Újvidékre (Fotó: Tómó Margaréta)

Vedran Peić, a szabadkai egyetemista tüntetések egyik vezéralakja az indulás előtt azt mondta, az igazság két számból áll: 16 – vagyis 16 áldozat, és 0, vagyis nulla felelős a történtekért.

Arra a kérdésre, hogy november elsején mi várható Újvidéken, azt válaszolta, hogy november elseje kizárólag az áldozatokról szól, az emlékezésről, így a részvevők sípok, vuvuzelák, zászlók nélkül érkeznek. Hangsúlyozta azonban, hogy a céljaik és a követeléseik nem változtak.

– Egyikünk sem ugyanaz az ember, mint egy évvel ezelőtt volt. Nem könnyű helyzet ez, vegyes érzésekkel indulunk ma útnak, de ugyanolyan elszántsággal. Ez küzdelem egy jobb jövőért, az igazságért, és a harc nem ér véget – mondta Vedran.

A Szabadkáról induló csoportban volt Kőszegi Zoltán is, aki nem először kíséri az egyetemistákat, sportolóként könnyebb dolga van, szabadnapot vett ki, hogy Topolyáig elmehessen velük gyalog.

– Semmi sem lesz olyan, mint régen. Semmi nem lehet ugyanolyan. Nincs visszaút, teljes vállszélességgel az egyetemista mozgalom mellett állok – mondta.

Orlović Stanislava a harmincas korosztályt képviseli, mint mondta, volt idő, amikor ő is úgy érezte, hogy nincs értelme a harcnak, most mégis új erőre kapott, tele pozitív energiával.

Orlović Stanislava tele van pozitív energiával

Orlović Stanislava tele van pozitív energiával

S valóban, szerdán reggel hét órakor olyan volt a hangulat a szabadkai Közgazdasági Kar épülete előtt, mint tavasszal, amikor a legtömegesebbek voltak a tüntetések.

A Szabadkáról indulók áthaladtak Nagyfényen, Topolyán alszanak, pénteken pedig azokat a településeket is felkeresik, ahonnan az újvidéki tragédia három áldozata is származik. Ennek, mint mondják, külön jelentősége van, aminek a terhét nem könnyű viselni.

Mi a terv november elsejére?

Ami a november elsejei újvidéki rendezvényt illeti, egyelőre annyit tudunk, hogy a polgári gyűlések segítségével az egyetemisták a 16 áldozat emlékére a város 16 különböző pontján szerveznek gyülekezőket délelőtt 10 órakor. A rendezvény hivatalosan 11:52-kor kezdődik a vasútállomás előtt, 16 perces csenddel.

Utána beszédek lesznek, az elképzelés az, hogy a tömeg akkora lesz, hogy az egész Felszabadulás sugárutat megtölti, ezért végig közvetítik majd a beszédeket – 5 kilométer hosszan.

Ezen a sugárúton kiállítás is lesz. A tervek szerint az esemény 20 órakor ér véget.

A záróakkord helyszíne egyelőre nem ismert, ahogyan az sem, pontosan mivel töltik majd még ki a délutánt. A diákok viszont többször hangsúlyozták, ez a nap nem róluk, hanem az áldozatokról szól, és nem tüntetés, hanem megemlékezés.

Október 31-én viszont ünnepélyes keretek között várják majd az ország különböző pontjairól gyalog, illetve kerékpáron érkező egyetemistákat és polgárokat.

Megismétlődik-e március 15?

Sokakban viszont ott a remény. A remény, hogy november elseje után valami megváltozik, más lesz.

Vajon lehet-e akkora tömeg, mint március 15-én Belgrádban, amikor több százezer ember vonult az utcákra Aleksandar Vučić rezsimje ellen?

Vajon november 1-je az új 2000. október 5-e lesz-e, és vajon november 2-a lesz-e az a „soha meg nem érkező október 6-a“, amitől kezdve új időszámításnak kellett volna kezdődnie?

– Egy év telt el a borzalmas tragédia, hét hónap pedig a legtömegesebb tiltakozás óta, ami ebben az országban valaha megtörtént.

Sokan azt mondják, semmi sem változik egy újabb tömeges megmozdulással, ahogyan a március 15-én tartott Slavija téri tiltakozás sem hozott változásokat.

– Mintha a szerbek időről időre utcai forradalommal döntenék meg a zsarnokaikat. Elfelejtjük, hogy öt évszázad kellett ahhoz, hogy megszabaduljunk a törököktől, kétszer négy év, hogy elűzzük az osztrákokat és a németeket, és tíz év, hogy megdöntsük Miloševićet – mondta a Danas napilapnak Siniša Nikolić ügyvéd, Zoran Đinđić egykori miniszterelnök kabinetfőnöke.

A nagymama foga

Szerinte „a betegség, amely tizenhárom éve fertőzte meg a társadalmat, nem múlhat el egyik napról a másikra – sajnos már áttétet képzett az összes létfontosságú intézményben.

– A parlament színházzá változott, a színházak az utcára szorultak, az utcákon a rendőrség a bűnözőket védi, miközben a békés tüntetőket bíróság elé állítja. A bíróságok a protekció alapján ítélkeznek, miközben illegális építmények omlanak a fejünkre. A társadalom lázadó része, most attól tart, hogy a november 1-jei rendezvény Újvidéken is ugyanúgy következmények nélkül marad, mint a március 15-i, és minden ugyanúgy folytatódik, mind eddig. Pedig valójában sok minden megváltozott – hangsúlyozza Nikolić.

- Nem lehet gyors változásokra számítani - mondta Siniša Nikolić ügyvéd, Zoran Đinđić egykori miniszterelnök kabinetfőnöke

– Nem lehet gyors változásokra számítani – mondta Siniša Nikolić ügyvéd, Zoran Đinđić egykori miniszterelnök kabinetfőnöke (Forrás: Danas)

Szerinte a március 15-i esemény még a Szerbia távoli, elfeledett vidékeit is megrázták. A fiatal bosnyákok, szerbek, magyarok, horvátok kézen fogva gyalogolnak Újvidék felé, miközben az emberek könnyek között, tárt karokkal várják őket az utakon és tereken.

– Ez kevés? Mit vártak? Hogy valaki, aki egész életében mást sem tett, mint háborúkra uszított, megosztotta a társadalmat, manipulált a patriotizmus és a nacionalizmus nevében, fejlesztette a médiamanipuláció és a lopás technikáit, önként visszavonuljon? Természetesen nem fog. De minden egyes alkalom, amikor néhány százezer békés, művelt, tisztességes ember összegyűlik az ablaka alatt, az egy lépés a társadalom gyógyulása felé. Ez a hatalom ma már olyan, mint egy nagymamafog: egyre jobban lötyög, és nem kell erőszakkal kihúzni – magától is hamarosan kiesik – mondta a Danasnak Nikolić.

A hatalom háborút hirdetett a saját ifjúsága ellen

Mindeközben Aleksandar Vučić a rezsimmédián keresztül hetek óta különféle összeesküvés-elméleteket és hazugságokat terjeszt arról, hogy november 1-jén Újvidéken terrortámadás történik, vagy hogy soha nem látott méretű erőszak tör ki.

A résztvevők egyetértenek abban, hogy ha erőszak történik, az kizárólag a rezsim műve lesz.

Ez a véleményük a diákoknak, a polgároknak és az ellenzék képviselőinek is, akik november 1-jén ott lesznek Újvidéken.

Nem is lehet más, hiszen az elmúlt hónapok azt bizonyítják, a hatalom követői, akikhez sajnos a rendőrség sok tagja is tartozik, nem válogatnak az eszközökben, amikor megfélemlítésről van szó.

Ez pedig azt az üzenetet hordozza, hogy Szerbiában az erőszak megengedett, ha az a rezsim érdekeit szolgálja.



HOZZÁSZÓLÁS : Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap