Horvátország
SIKERTÖRTÉNET: Amikor a lakosság lopja szét az országot
Andrej Plenković horvát miniszterelnök éves parlamenti beszámolójában a horvát gazdaság tartós növekedését, a költségvetési fegyelem eredményeit és a történelmi pénzügyi fordulópontokat hangsúlyozta, köztük például azt, hogy az ország külső adóssága először marad el a lakossági és vállalati banki megtakarítások mögött. Miközben a kormány sikertörténetről beszél, az ellenzék statisztikai manipulációt, elszegényedést és növekvő társadalmi egyenlőtlenséget emleget, élesen bírálva a kabinet gazdasági és szociálpolitikai önértékelését
A horvát gazdaság 18 egymást követő negyedévben növekszik, ez az egyik leggyorsabb ütem az Európai Unióban, és idén várhatóan évi 3,3 százalékos szintű lesz a bővülés – mondta Andrej Plenković miniszterelnök szerdán, aki a kormány munkájáról és sikeréről szóló éves jelentést nyújtotta be a horvát parlamentnek.
Ugyanakkor a miniszterelnök azzal is eldicsekedett, hogy Horvátország történetében először alacsonyabb az állam külföldi adóssága, mint a lakosság és a vállalatok teljes megtakarítása a bankokban.
Ez utóbbival kapcsolatban rám ne nézzenek, ám a statisztika szerint a horvát állampolgárok több mint 40 milliárd eurót tartanak a bankokban. Ez egy 3,8 milliós ország esetében nem is olyan rossz, ám – mint ezt nem győzöm ismételgetni – a lakosság vagyona jelentős mértékben nagyobb ennél.
A készpénzzel vásárolt ingatlanok, járművek stb. arra hívják fel a figyelmet, hogy jelentős összegű ún. fekete pénz kering az országban. Magyarán: Horvátországban nemcsak a politikusok lopnak, de a polgárok is, s ez az egyik oka annak, hogy nincsenek számottevő tüntetések – attól függetlenül, hogy az infláció egyike a legmagasabbaknak Európában (4,2–4,4 százalék), a kiskereskedelmi árak pedig egyenesen botrányosak.
A kormány sikertörténetről mesél
A kormányfő éves jelentésében hangsúlyozta, hogy a fizetések 2016 óta a következőképpen alakultak: a bruttó minimálbér 134 százalékkal, az átlagbér 92 százalékkal, a medián fizetés 90 százalékkal, az átlagnyugdíj pedig 93 százalékkal növekedett.

A horvát fizetések alakulása 2016-tól
Plenković arra is felhívta a figyelmet, hogy az egy főre jutó GDP elérte az uniós átlag 77 százalékát. A kormány jelenlegi megbízatási ideje végére azt szeretné elérni, hogy ez meghaladja a 80 százalékot. A felelős pénzügyi politika példájaként az államháztartás hiányának három százalék alatt tartását és az államadósság GDP-hez viszonyított 56,9 százalékra történő csökkentését említette.
Beszélt arról is, hogy Horvátország a három vezető hitelminősítő intézetnél – a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s esetében – A minősítéssel szerepel a befektetési kategóriában.
Plenković arra számít, hogy jövőre Horvátország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja lesz, és ezzel teljes mértékben teljesíti a kormány külpolitikai céljait.
Hozzátette, hogy időközben több mint 300 000 új munkahely nyílt meg, így ma rekordszámú, egymillió és 780 000 biztosított van Horvátországban, és történelmileg alacsony, négy százalék körüli a munkanélküliségi ráta: 76 000 munkanélkülivel, a munkanélküliek és a foglalkoztatottak aránya 1:23, szemben a 2016-os 1:4-gyel.

A horvát miniszterelnök részletekbe menően elemezte, hogy milyen sikereket ért el Horvátország a kormányzása alatt (Forrás: X platform, Andrej Plenković
A kormányfő ugyanakkor emlékeztetett a Covid, az infláció és az energiaválság miatt a polgároknak és a gazdaságnak nyújtott állami támogatási csomagokra is, összesen 8,5 milliárd euró értékben.
Azt állította, hogy ennek köszönhetően sikerült megőrizni a társadalmi kohéziót, és megvédeni a legkiszolgáltatottabbakat.
– A villamos energia, a gáz, az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek árának korlátozásával megakadályoztuk az életszínvonal csökkenését, és megőriztük a polgárok vásárlóerejét – mondta Plenković, hozzátéve, hogy nem helyes, hogy az egyéni kereskedők, beszállítók, az építőipar és mások indokolatlanul gazdagodnak a válságból és az állam által mindenkinek nyújtott támogatásból.
Az adókedvezményekről szólva megemlítette, hogy 135 millió euró értékű intézkedési tervet hajtottak végre a járulékos terhek csökkentésére.
– Kedvező fejlemény, hogy 2024-ben a vállalatok 170 milliárd eurós rekordbevételt és 10 milliárd eurós rekordnyereséget értek el – mondta Plenković.
Kitért arra is, hogy az idei év első nyolc hónapjában 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, az első hét hónapban pedig 4,2 százalékkal növekedett az áruexport az előző év azonos időszakához képest, míg a feldolgozóipar exportja 5,5 százalékkal bővült.
Plenković azt is elmondta, hogy Horvátország biztonságos és kiszámítható hely a külföldi befektetések számára, és a „történelem útja” az, hogy az állam külföldi adóssága kisebb, mint az állampolgárok és a vállalatok összes megtakarítása a bankokban.
Az ellenzék szerint ennek a fele sem igaz
Mirela Ahmetović, SDP-s képviselő azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „hamisított statisztikát” használ, amikor eredményeivel dicsekedik.
Azt állította, hogy a kormány manipulál, bérnövekedésről beszél, és „nem a szegénység növekedéséről, amely alapján Horvátország a legrosszabb az eurózónában”.
– Miközben Plenković komolytalan bérnövekedési statisztikákkal dicsekszik, hallgat arról, hogy mi vagyunk az eurózóna bajnokai az infláció és a szegénység növekedése tekintetében. Miközben a hitelminősítésről beszél, hallgat a blokkolt, a létezés küszöbén álló családokról, és 15 000 olyan személyről, akik sajnos nem élték meg az inkluzív juttatást – mondta Ahmetović.
A Možemo! (Bírunk!) nevében Sandra Benčić azt kérte, hogy a miniszterelnök előadása előtt gondolkodjanak el a dolgozó családok mindennapjairól.
– Mert a miniszterelnök nem beszél róluk, ők viszont ma úgy élnek, hogy négy évvel tovább kell dolgozniuk a medián fizetésért, hogy megengedhessenek maguknak egy lakást. 2016-ban 13 évbe telt a medián fizetésükből, ma pedig teljes 17 évre van szükségük – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az emberek jó része a szegénységi küszöbön él.
– Ez egyben Plenković Horvátországa is. Ez az a Horvátország, ahol, ha hosszú távú betegszabadságra megy valaki, 400 euróból kell megélnie – tette hozzá az ellenzéki képviselő.
Benčić csatlakozott a magas inflációs ráta kritikájához, azt állítva, hogy „Horvátország nem mindenki számára olyan fekete – nagyon fényes például a bankok és a kiskereskedelmi láncok számára”.
– Nekik jó volt – tette hozzá a képviselőasszony!
Keresztrejtvény: Fedezd fel Horvátország városait játékosan!
