A harmadik entitás, régi álom, új válság Boszniában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mostar, 1996 – egy régi sérelem újjáéledése

Nem sokkal a daytoni szerződés aláírása után jártam Mostarban. A város éppen csak kilábalt a háborúból, a frontvonalakat még nem nőtte be a gaz, és a sebtében visszatérő politikai élet sem talált még magára. De már akkor érezni lehetett a feszültséget a bosznia-hercegovinai horvát politikai vezetők között: csalódottság és felháborodás lengte körül a beszélgetéseket.

A sérelem központi eleme a Daytonban elfogadott államszerkezet volt: két entitás – a Bosznia-hercegovinai Föderáció (bosnyák–horvát) és a Boszniai Szerb Köztársaság (szerb). A horvát nép, noha alkotó elemként szerepel az alkotmányban, nem kapott külön entitást. A horvát politikai elit már 1996-ban úgy érezte, hogy saját közössége alárendelt szerepbe került.

Ez a kérdés most – közel három évtized múltán – ismét a felszínre tört.

A harmadik entitás

A jelenlegi válsághelyzet középpontjában két ismert politikus áll: Milorad Dodik, a szerb SNSD vezetője, és Dragan Čović, a horvát HDZ BiH elnöke. Dodik – aki egyre inkább marginalizálódik saját térfelén – új politikai manőverbe kezdett: nyilvánosan támogatja a horvát entitás létrehozását.

Szerinte Bosznia-Hercegovina csak akkor lehet stabil, ha mindhárom alkotmányos nép: a szerbek, a horvátok és a bosnyákok valódi önrendelkezést kapnak, s egyik sem kerül alárendelt helyzetbe. Ennek jegyében javasolta a Föderáció kettéosztását: bosnyák és horvát részre.

A horvátok úgy vélik, hogy ők a daytoni szerződés egyik szenvedő alanyai. Dragan Čović a Banja Luka-i látogatás alkalmával (Forrás: X-platform)

Čović nem zárkózott el. Pártja szerint a választási rendszer jelenlegi formájában torzítja a politikai képviseletet: mivel nincs külön horvát entitás, a bosnyák többség a Föderációban olyan „horvát” képviselőt is választhat, akit a horvát közösség nem támogat.

Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségében minden alkotmányos népcsoport – bosnyák, horvát és szerb – egy-egy képviselőt delegál.

Miután nincs harmadik entitás, így a horvát és bosnyák tagot a Bosznia-hercegovinai Föderáció lakossága választja meg, függetlenül attól, hogy melyik etnikumhoz tartozik. Ez azt jelenti, hogy a többségi bosnyák szavazók is beleszólhatnak a horvát tag megválasztásába – és aktívan bele is szólnak (majorizáció).

Ez a gyakorlat a horvát politikai elit szerint sérti a horvát nép önrendelkezési jogát, még inkább pedig az önérzetét, mert a horvát közösség által támogatott jelölt helyett olyan politikus kerülhet pozícióba, akit a bosnyák szavazók juttatnak be az elnökségbe – erre példa Željko Komšić többszöri megválasztása, amit Komšić általában a bosnyák (nacionalista) álláspont támogatásával hálált meg.

A HDZ BiH és más horvát pártok szerint ez a helyzet kétféleképpen orvosolható: vagy a választási törvény módosításával, ami biztosítaná, hogy a horvát tagot valóban a horvát közösség válassza meg, vagy egy külön horvát entitás létrehozásával, amely saját közigazgatási és választási kereteket biztosítana.

A harmadik entitás létrehozása egyfajta „végső megoldásként” jelenik meg a boszniai horvát politikai közéletben, ha már a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok nem csatlakozhattak Horvátországhoz.

A bosnyákok ellenzik

A harmadik entitás kérdése nem új, de most Dodik aktív támogatása révén új lendületet kaphat – legalábbis a politikai retorikában. A gyakorlatban azonban komoly jogi, politikai és nemzetközi akadályai vannak: a daytoni rendszer módosítása nem lehetséges a három alkotmányos nép egyhangú beleegyezése nélkül. A bosnyák fél pedig határozottan ellenzi.

Ráadásul az Európai Unió is többször jelezte: nem támogatja Bosznia etnikai alapon történő további szétaprózását. A hangsúlyt inkább a választási reformra helyeznék, amely biztosíthatná, hogy minden népcsoport valóban saját képviselőt válasszon – akár entitás létrehozása nélkül is.

A horvát állami televízió úgy véli, hogy a „politikai Szarajevó” (ezen a bosnyák vezetést kell érteni) elutasította Dodik javaslatét a harmadik entitás létrehozására, a képen látható harmadik személy Elmedin Konaković (Forrás: HRT)

Egyáltalán nem meglepő módon a bosnyákok ellenzik ezt az elképzelést, és ez nem csak a bosnyák nacionalizmust támogató Demokratikus Akciópártra (Stranka Demokratske Akcije, SDA) vonatkozik, amely korábban a legnagyobb hasznot húzta a fennálló rendszerből, hanem a kisebb bosnyák pártokra is, amelyek jelenleg kormányzati pozícióban vannak.

Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere, aki a Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) vezetője, reagált a Milorad Dodik (SNSD) és Dragan Čović (HDZ BiH) között lezajlott találkozó utáni kijelentésekre, amelyek a Bosznia-Hercegovinai Föderáció felosztására és a harmadik entitás létrehozására vonatkoztak.

– Dodik lerombolta a boszniai szerb entitás, a Republika Srpska gazdaságát, meggazdagodott azoknak az embereknek a kárára, akiket állítólag védelmez, kiépítette saját magánbirodalmát, és ma már önmaga gazdagabb, mint az entitás – jelentette ki Konaković, aki szerint Dodik most gyújtó hangvételű nyilatkozatokkal próbálja kiterjeszteni a válságot a nagyobb és sokkal erősebb boszniai entitásra, a Föderációra, a harmadik entitásról szóló történetekkel.

– A harmadik entitás éppoly valós, mint az a szecesszió, amiről Dodik évek óta hazudik, vagyis soha nem történik meg – mondta Konaković, aki 2018-ban hagyta el a Demokratikus Akciópártot, és hozta létre saját politikai tömörülését.

A külügyminiszter szerint Dodik megalázta a körülötte lévő embereket, azokat, akik vakon követik őt, miközben ő maga meghajolt a bosznia-hercegovinai intézmények előtt.

– Dodik saját népének az ellensége, a Republika Srpska ellensége, és Bosznia-Hercegovina ellensége. Dodikkal, illetve a pártjával, amelyet ő vagy valamelyik vakon engedelmeskedő követője vezet, nincs tárgyalás, nincs megállapodás, nincs együttműködés. Ezt tudnia kell a HDZ-nek, az EU-nak és mindenkinek, aki ilyen terveket fontolgat – tette hozzá Konaković, aki ezzel nemcsak Dodiknak, hanem a boszniai horvát közösséget vezető Dragan Čovićnak is üzent.

Elképzelhetetlen Föderáció felosztása

A bosnyák származású Nermin Nikšić, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció miniszterelnöke élesen bírálta Milorad Dodik legutóbbi megállapodását, amelyben a HDZ vezetőjével, Dragan Čovićtyal közösen a Föderáció felosztását javasolta „végleges megoldásként” Bosznia-Hercegovina jövőjére nézve.

– Bosznia-Hercegovina további felosztása nem történik meg – szögezte le Nikšić, aki a boszniai Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetője. Szerinte a Föderáció példát mutat arra, hogy lehetséges olyan állami rendszer kiépítése, amelyben van hely mindenki számára: horvátoknak, bosnyákoknak, szerbeknek és más polgároknak egyaránt.

Dodik és Čović Nermin Nikšić (középen) társaságában (Forrás: Klix)

– Sajnálatos módon ez még mindig nem mondható el a másik entitásról, a Republika Srpskáról, ahol a hatóságok nem mutatnak sem akaratot, sem képességet arra, hogy olyan intézményeket építsenek, amelyek minden állampolgárt egyenlően kezelnek – tette hozzá Nikšić, aki szerint Dodik a sokkal kisebb pénzügyi kapacitással rendelkező entitás éléről próbál leckéket adni a rendszer működéséről.

– Az újabb felosztásról szóló kijelentések éppoly irreálisak, mint Dodik korábbi fenyegetései az állami intézmények – az Alkotmánybíróság, a Bíróság, az Ügyészség, a Választási Bizottság vagy a SIPA (nyomozóhatóság) – elismerésének elutasításáról – szögezte le Nikšić.

A nagyobb entitás miniszterelnöke szerint Dodik végül maga is elismerte ezeknek az intézményeknek a létét azzal, hogy alávetette magát a boszniai igazságszolgáltatásnak, úgy az idő is bebizonyítja majd, hogy a felosztásról szóló történetek csupán újabb epizódjai az általa bemutatott „politikai színjátéknak”.

Ez egy újabb válság kezdete?

Bosznia-Hercegovinában két irányzat létezik: az egyik az állami decentralizáció nacionalista alapon, amelyet a horvát Dragan Čović és még inkább a szerb Milorad Dodik képvisel – ez hozta őket közelebb egymáshoz –, valamint a bosnyákok által preferált centralizáció, amelynek egyik képviselője éppen Nermin Nikšić.

Kapcsolódó cikk

Dodik Moszkvában: Oroszország nélkül nincs Dayton

Szerinte minden olyan döntés, amely a jogállamiság megerősítését szolgálja – például az entitási elnöki mandátum visszavonása – előrelépést jelentene egy erősebb, igazságosabb és egységesebb Bosznia-Hercegovina felé, ami szöges ellentétben áll a boszniai horvát–szerb duó elképzeléseivel.

A horvát–szerb összefogás azt követően kerülhetett előtérbe, hogy a mostani dinamikák újra aktiválták a daytoni rendszer neuralgikus pontjait.

A harmadik entitás kérdése valós alkotmányos vita, de egyben politikai eszköz is: Dodik az állami intézményrendszerrel szembeni állásfoglalását erősítené vele, míg Čović az etnikai önrendelkezés helyreállítását szeretné elérni általa. A bosnyák oldal viszont úgy látja: ez nem reform, hanem visszalépés, amely hátráltatja a centralizált állam megteremtését – és ez lehet egy újabb válság kezdete.