További energetikai kavarások és egy szimpatikus vezetéknevű ember

Ahmet Türkoğlu, aki jelenleg a Török Állami Kőolajvállalat (Türkiye Petrolleri Anonim Ortaklığı, a TPAO) vezérigazgatója, a horvát Európai és Globalizációs Tanulmányok Intézet, valamint a Horvát Atlanti Tanács meghívására az INTERENEF (International Energy Forum) által szervezett nemzetközi energetikai konferencia egyik előadójaként látogatott Zágrábba.

A konferenciát kedden, október 14-én tartották Zágrábban, a Gazdasági Minisztérium égisze alatt. Türkoğlu, aki azon felül, hogy a TPAO vezérigazgatója, az Energia Világtanács tagja is, az N1 televíziónak beszélt a régió energetikai jövőjéről, az orosz ellátás alternatíváiról, valamint a Horvátország és Törökország közötti lehetséges partnerségről.

Törekvés az energetikai függetlenségre

A TPAO, vagyis a török olajcég állami tulajdonú vállalat, Törökországban, Azerbajdzsánban, Oroszországban, Líbiában, Pakisztánban és néhány más országban, például Ománban működik.

– Körülbelül 300 000 hordó olajat termelünk naponta, és ez remélhetőleg hamarosan 500 000 hordó lesz. Bevételünk idén körülbelül hétmilliárd dollár lesz, gyorsan növekvő vállalat vagyunk. Még nagyobb volumenű üzleti tevékenységre számítunk Törökországban és más országokban, különösen, ha a kutatásról van szó – mondta Türkoğlu az N1-nek.

A török olajcég vezérigazgatója ismeri a történelmet, bár ezzel aligha vívja ki a közép-európai népek szimpátiáját (Forrás:: N1)

– Olajat fedeztünk fel a Fekete-tengeren és Törökországban. Ez nagyon fontos. Mint állami kőolajipari vállalat értelemszerűen Törökországra összpontosítunk. Mi is nagyon függünk az energiaimporttól, mint a legtöbb európai ország. A török energiaszektor függetlenségét szeretnénk megvalósítani, ez serkent bennünket arra, hogy pénzügyi forrásainkat világszerte kutatásba fektessük be – tette hozzá a török olajcég vezérigazgatója.

Úgy vélte, hogy az energiafüggetlenség kulcsfontosságú a modern államok számára, ugyanakkor elmagyarázta, hogy véleménye szerint Törökország hogyan tehetne szert erre.

– Törökország, akárcsak Horvátország, híd az európai piac és az olyan kínálati oldal között, mint Azerbajdzsán. Ugyanakkor igyekszünk minél többet termelni. Ez a törökországi és fekete-tengeri felfedezéseinknek köszönhetően lehetséges. Az energiafüggetlenség első megoldása az, ha saját forrásokat hozol létre a saját hazádban vagy más országokban, mert nem számít, hol termelsz. Ehhez azonban olyan vállalatokra van szükség, amelyek befektetnek az olaj- és gázkutatásba és -termelésbe” – mondta Türkoğlu.

Sógor, koma, jó barát

A vezérigazgató a továbbiakban azt is hozzátette, hogy cége, a TPAO szomszédjának tekinti Horvátországot.

– Szomszédoknak tartjuk magunkat, a történelem során volt kapcsolatunk. Jelenleg a két ország kétoldali kapcsolatai nagyon jók. Ez összeköti az országokat, de a vállalatokat is. Együttműködünk a villamos energia, az olaj és a gáz területén. Törökország olyan országgá válik, amely elláthatja Horvátországot és más európai országokat. Horvátországnak energiára van szüksége, nekünk is szükségünk van rá. Elkezdtünk olajat és gázt termelni, és a jövőben több gázra van szükségünk. Úgy tűnik számomra, hogy az egyetlen probléma az átviteli kapacitásokkal van, növelnünk kell őket, hogy Horvátországot is el tudjuk látni.

A szomáliai olajügyi minisztérium bejelentette, hogy a Türkiye Petrolleri Anonim Ortaklığı decemberben megkezdi az első fúrásokat az országban. Kijelentették, hogy az energetikai együttműködés hozzájárul majd Szomália gazdasági fellendüléséhez (Forrás: X platform,
Ajans Haber)

A vezérigazgató is tudja, hogy ez nem lesz könnyű a nagy távolság miatt.

– Nincsenek közös határaink, át kell mennünk Görögországon és Bulgárián. Szerintem a legolcsóbb megoldás a gázvezeték. A kínálat alapjában véve kielégítő, de sajnos vannak vis maior események, háborúk, szankciók. A csővezeték a legjobb megoldás az olaj számára, de ez nem elég. Más megoldásokra is szükségünk van, és ez az LNG.

Türkoğlu hozzátette, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy Horvátország lesz az egyik olyan ország, amely kiváltja az Európába irányuló orosz gázszállítást.

Kapcsolódó cikk

MOL-JANAF: Békülékenyebb hangok mindkét oldalon

– Ez lehetséges. Például nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal és állami tulajdonú vállalatukkal, a MOL-lal. Magyarország a MOL-on keresztül kötött velünk partnerséget, Horvátország pedig egy állami tulajdonú vállalaton keresztül teheti meg ugyanezt. Örömünkre szolgál, hogy egy horvát céggel együttműködhetünk az üzleti tevékenységünk fejlesztésében, hogy Horvátország ki tudja elégíteni olaj- és gázszükségleteit – mondta a török olajcég vezetője.

A nafta-başi nem fejtette ki bővebben idevágó elképzeléseit, de nyilván a kedves olvasónak is van néhány ötlete a molekulák szalonképessé tételével kapcsolatos kreatív lehetőségekről. Az egyszerű hajóról-hajóra való átszivattyúzással kezdve, az orosz földgáz török LNG-vé való átcseppfolyósításán át, egészen a „török“ dízelig, amely annyiban különbözik az „indiai“ dízeltől, hogy földrajzilag közelebb lehet rakodni, szállítani.

Mielőtt még belelovallnám magam az európai idiotizmus ostorozásába, abbahagyom.

Egy rendkívül szimpatikus vezetéknevű ember

Ma arra lettem figyelmes, hogy Mislav Balkovićot választották meg a Horvát Munkaadók Szövetségének (HMSZ) elnökévé a következő hároméves ciklusra.

A horvát Bernays Algebra Egyetem rektora bejelentette, hogy prioritásai elnökként a vállalkozók adó- és nem adókedvezményei, a munkaügyi kapcsolatok javítása, az infláció csökkentése, az uniós források hatékonyabb felhasználása, a demográfiai kihívások szisztematikus megoldása, valamint az oktatási és jogrendszer megerősítése lesz.

A szláv írásjelekkel hadilábon állókkal közöljük, hogy az urat magyarul nyugodtan szólíthatjuk Balkovicsnak, míg a Mislav Miszlávnak olvasandó. A moziban ez úgy hangzik: „My name is Balkovics. Balk Balkovics.“