Connect with us

Montenegró

Semmiben sem egyezni, és választásokat nyerni a polarizáció által

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Hatos vagy kilences? A világot sokszor apró döntések, szubjektív értelmezések választják ketté – de a Balkánon ezek nemcsak elméleti kérdések, hanem a nemzeti identitás, a történelmi emlékezet, sőt a politikai hovatartozás sarokkövei is lehetnek. Montenegró történelme különösen érzékeny terep, ahol ugyanaz az esemény hőstettként vagy árulásként él a kollektív emlékezetben – attól függően, ki nézi, honnan nézi, és milyen zászlót tart a kezében. Ez a cikk négy metszéspontot vizsgál, ahol a múlt nemcsak visszatekintés, hanem éles viták és identitásharcok forrása – mind a mai napig

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

NEMZETI IDENTITÁS: A csetnikkérdést bármikor fel lehet melegíteni. A képen Pavle Đurišić, az 1940-es évek egyik csetnikparancsnoka az AI által megagyusztált eredeti felvételen. Ez a kép készülhetett volna, ha a csetnikeknek lett volna mobiltelefonjuk!
A csetnikkérdést bármikor fel lehet melegíteni. A képen Pavle Đurišić, az 1940-es évek egyik csetnikparancsnoka az AI által megagyusztált eredeti felvételen. Ilyen kép készülhetett volna, ha a csetnikeknek lett volna mobiltelefonjuk!
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

A világ tele van ellentmondásokkal és ellenvéleményekkel. Emlékezhetünk a nem is olyan régen az internet népét lázban tartó „ruha-kérdésre”, amikor az egyik fél kétségbeesve próbálta bebizonyítani, hogy a képen látható ruha bizony fehér és arany színű, míg az ellentábor a fekete–kék színkombináció mellett ásta be magát az internet lövészárkaiba.

Hasonlóan szemléletes példa – amely minden bizonnyal már mindenkivel szembejött az interneten – a klasszikus kérdés: hatos vagy kilences? Csak nézőpont kérdése. Egy másik dilemma ilyen téren a nemzeti identitás kérdése.


A Balkánon ezen felül a mai napig is számos hasonló kérdés létezik, amely nem csupán értelmezési problémákat vet fel, hanem a szembenálló felek gyakran saját etnikai hovatartozásuk alapján ítélik meg az eseményeket. Szubjektív vélemények mindenről: ami valakinek jó, az másnak rossz. Történelmi értelmezések Montenegróból – a teljesség igénye nélkül.

Lenni vagy nem lenni?

Valószínűleg terjedelem tekintetében sokkal inkább egy doktori disszertációt érne meg annak vizsgálata, hogy miben értenek, illetve miben nem értenek egyet a balkáni nemzetek – már ami a történelmet illeti. Az elmúlt másfél évben azonban különösen hangsúlyosan jelent meg az a kérdés, hogy a montenegrói szerbek és a magukat montenegróinak vallók mennyire másként látják a világot, a történelmet és a régiót. Ebben a cikkben arra teszünk kísérletet, hogy négy példán keresztül mutassuk be: mennyire megosztott lehet egy állam a történelem értelmezésében.

Az első ilyen markáns törés 1997 után jelent meg egyre hangsúlyosabban a montenegrói mainstreamben, amikor a Đukanović–Bulatović-szakítást követően, az ezredforduló táján először vetődött fel komolyabban a kérdés: tulajdonképpen mi is az a montenegrói? Nemzet, vagy csupán a szerbségen belül létező lokális identitás?

Persze ez a kérdés már korábban is megvolt, de a függetlenségi népszavazás közeledtével, majd azóta még inkább napirendre került, és ehhez a Szocialisták Demokratikus Pártja (Demokratska partija socijalista, DPS) „nemzetépítő intézkedései” csak hozzájárultak.

Valójában ez az a kérdés, amely bár mindig is létezett, mindeddig sosem sikerült mindenki által elfogadható választ találni rá. Bár a titói Jugoszlávia jól elfedte ezt a problémát, azóta is újra és újra beleütközik az ember. Hiszen ez az a kérdés, amelynek fényében megérthető minden, ami Montenegróban történik.

Az egyház nagy kérdése

Az egyház kulcskérdés a Balkánon, csakúgy, mint Montenegróban. A Montenegrói Ortodox Egyház kérdése kiemelt problémaként jelentkezik a magukat montenegróinak, illetve szerbnek vallók között. Ténykérdés, hogy 1918-ig létezett egy montenegrói ortodox egyház, amely autokefál státusszal bírt. Ettől az időponttól azonban a történelem értelmezése két merőben eltérő irányt vett.

Az egyik értelmezés szerint a Montenegrói Ortodox Egyházat erőszakkal inkorporálta a Szerb Ortodox Egyház, míg a másik narratíva szerint a montenegrói egyház önként csatlakozott a szerbhez, amely így a jogutódja is annak.

Mivel az ortodoxia alapvetően autokefál (önálló) egyházak rendszerében működik, ez a kérdés különösen Jugoszlávia felbomlását követően éleződött ki. 1993-ban Antonije Abramović újjáalakította a Montenegrói Ortodox Egyházat, mint nem kormányzati szervezetet. Csakhogy ez az újraalakulás már autokefál státusz és lényegében hívek nélkül történt, hiszen Montenegró ortodox lakosságának mintegy 90%-a a Szerb Ortodox Egyház híve a mai napig, az új montenegrói egyházhoz viszonylag kevesen járulnak – továbbra is.

Az akkor még kormányzó DPS 2017–2018-ban megpróbálta megoldani a problémát, hiszen az egyházügyi törvényében, amelyet akkor elfogadott, az állam számára lehetőséget teremtett arra, hogy igényt formáljon olyan ingatlanokra, amelyek esetében a vallási közösség – márpedig ez szinte minden esetben a Szerb Ortodox Egyház volt – nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy azok már 1918/1920 előtt a tulajdonában voltak.

Egyes értelmezések szerint ez a lépés annak szólt, hogy a DPS megtörje a Szerb Ortodox Egyház montenegrói befolyását, és ingatlanokhoz juttassa az újjáalakult Montenegrói Ortodox Egyházat, amely az 1918-ban megszűnt egyház jogutódjának tekinti magát.

Magát az egyházügyi törvényt sokan támadták, miszerint az a Szerb Ortodox Egyház ellen van írva, tették ezt nem alaptalanul. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a DPS rengeteg korrupciós ügye mellett a fenti törvény valószínűsíthetően nagyban hozzájárult a DPS 2020-as bukásához.

A szerb egyházi vezetőknek pedig ettől az időszaktól kezdve nőtt meg a mozgásterük egyre inkább a montenegrói belpolitikai kérdések kapcsán, nyilvánultak meg egyre többször, ahogy a BALK-on is beszámoltunk róla.

A csetnikkérdést bármikor fel lehet melegíteni

A csetnikek megítélése talán az egyik legélesebben kettős értelmezésű kérdés a volt jugoszláv térségben. Egyesek szemében a csetnik mozgalom a második világháború alatt a szerb nemzeti ellenállás szimbóluma volt, amely a királyhoz hűségesnek maradva próbálta megőrizni a szerb nemzeti identitást, és egyszerre harcolt a tengelyhatalmak, valamint a fasiszta bábállamok ellen.

Mások viszont a csetnikeket háborús bűnösökként, kollaboránsokként és etnikai tisztogatások végrehajtóiként tartják számon, akik a partizánokkal és más népcsoportokkal szemben is kegyetlen atrocitásokat követtek el.

A csetnikek körüli vita Montenegróban a nyáron kapott újabb lendületet, amikor a közelmúltban felmerült egy csetnik szobor felállításának kérdése. Pontosabban a felállítása, majd a hirtelen elbontása, hiszen a törvénnyel nem akartak sokan újat húzni.

Ez az ügy gyorsan polarizálta a közéletet: a támogatók szerint egy csetnik hősnek állított szobor a szerb nemzeti identitás és a hősiesség jelképét jelentené, míg ellenzői szerint provokatív gesztus Montenegró pluralitásával és etnikai sokszínűségével szemben, ami még tovább mélyíthette volna az etnikai feszültségeket.

A háttérben jól kivehető a korábban már említett kettős értelmezés: a szobor állítói azt képzelik, hogy ezzel helyreállítják vagy elismerik a csetnik mozgalom „nemzeti hős” aspektusát Montenegró területén is.

Erre az oldalra sorakoztak fel a montenegrói szerb pártok, valamint a Szerb Ortodox Egyház képviselői is, már csak azért is, mert Andrija Mandić személyében van olyan montenegrói szerb politikus, aki birtokolja a csetnikvajda címet. Andrija Mandić a „csetnikvajda” (szerbül: četnički vojvoda) címet 2007-ben kapta, egy szimbolikus, nem hivatalos rangként, amelyet a szerb nacionalista hagyományokhoz kötődő személyek között osztanak ki.

Egy tőről fakadnak:  Andrija Mandić montenegrói házelnök és Miloš Vučević volt szerb miniszterelnök, mindkettőjük számára egyformán fontos  a nemzeti identitás (Forrás: montenegrói parlament)

Egy tőről fakadnak: Andrija Mandić montenegrói házelnök és Miloš Vučević volt szerb miniszterelnök, mindkettőjük számára egyformán fontos a nemzeti identitás

Az ellenzők viszont úgy látták: ez nem csupán történelmi emlékmű-állítás, hanem olyan politikai gesztus, ami újranyithatja  a múlt sebeit — főként azok számára, akik a csetnikeket háborús bűnösökként ítélik meg. Ezen az oldalon pedig szép számmal találtunk a montenegrói szerbek törekvésével szembehelyezkedő politikusokat.

Az pedig nyilvánvaló, hogy egy-egy ilyen esemény kiválóan alkalmas arra, hogy a társadalomban egy kis feszültséget generáljon, vagy éppen más problémák helyett gumicsontként szolgáljon. Csakhogy ez a gumicsont egy igencsak véres eseményre vezethető vissza.

A háború, Dubrovnik, Jadran

A délszláv háború eseményei Montenegró és Horvátország között a montenegrói társadalmon belül is két, élesen eltérő narratívában élnek. A magukat montenegróinak vallók szemében Dubrovnik ostroma, a Morinj és a Lora táborok, valamint a Jadran hajó ügye a múlt tragédiáit és a háború áldozatait szimbolizálja és ahogy a BALK olvasói is olvashatták, mindig aktuális táptalajt jelentenek a politikusoknak, akik vitát szeretnének szítani.

Ebben az olvasatban a bocsánatkérés, amelyet 2000-ben Milo Đukanović tett Horvátország felé, a felelősségvállalás és a jószomszédi kapcsolatok helyreállításának fontos gesztusa volt. A hangsúly számos kezdeményezésben azóta a háború feldolgozásán és a történelmi traumák közös elismerésén van, miszerint a múlt sérelmeit nem szabad elfelejteni, de a megbékélés lehetőségét is meg kell ragadni.

Ez nem csak a megbékéléshez, az európai uniós integrációhoz vezethet, de kimondva kimondatlanul az akkori szerb politikai vezetésre kívánja áthárítani a dolgok iránti felelősséget. Az euroatlanti integráció montenegrói támogatói erre az oldalra szoktak felsorakozni, akár bizonyos szimbolikus engedményeket is felvetve Horvátország irányába.

Ezzel szemben a Montenegróban élő szerbek értelmezése a nemzeti (szerb) identitás és a történelmi büszkeség oldaláról közelít. Számukra a Prevlaka-félsziget birtoklása stratégiai jelentőségű, amiben nem lehet kompromisszum, míg a Jadran hajó pedig a montenegrói ellenállás és a nemzeti hősiesség szimbóluma. (Hozzá kell tenni, hogy a Prevlaka-félsziget kérdésében ezzel párhuzamosan a másik montenegrói oldal sem akar túlságosan engedni Horvátországnak.)

A montenegrói szerbek a múlt sérelmeit úgy értelmezik, hogy a bocsánatkérés túlzott engedmény lenne a történelmi igazságérzet rovására, és politikai gesztusként is felfogják, mert ez a szerb kapituláció veszélyét hordozza magában. Számukra a háború értelmezése elsősorban az identitás védelméről és a történelmi narratíva megőrzéséről szól, hiszen a „szerbség elmúlt évtizedes, évszázados szenvedése már épp elégnek bizonyult”.

A két alapvetően eltérő narratíva ugyanakkor jól megfér egymás mellett. Ami pedig ennél is nagyobb probléma lehet, hogy a politikusok gyakran igyekeznek ezeket használni aktuálpolitikai céljaiknak megfelelően.

Merre tovább? Szükség van-e nemzeti identitásra?

A montenegrói társadalom előtt álló kérdés ma már nem csupán történelmi interpretációk ütközete: a múlt feldolgozása és a nemzeti identitás kérdései közvetlenül befolyásolják a jelen politikai és társadalmi döntéseit is.

Ezekben a kérdésekben egy nemzeti minimumra lenne szükség, hogy a montenegrói társadalom el tudjon indulni egy úton. Ugyanakkor, ahogy látjuk már a legelső kérdésben sem értenek egyet: abban, hogy mi is az a nemzet.

Mennyire fenntartható ez az állapot? Nos, fenntarthatónak fenntartható, ugyanakkor egy prosperáló, egészséges társadalom kialakításához ezeket a kérdéseket mindenképpen rendezni kellene. Persze az is felmerülhet, hogy a szándék erre nincs meg, és csak egyetlen cél létezik, hogy az adott politikus megnyerje a következő választásokat. Arra pedig a polarizáció egy tökéletes eszköz.

BALK Játékok

Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!

Játékok betöltése…

A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Kurti párizsi látogatása során Koszovó elismerése mellett Szíriával és Ukrajnával is foglalkozott, és ezzel kapcsolatban is tanácsokat osztott. Kiemelte, hogy a háború utáni újjáépítési folyamat során az érintett államoknak nem szabad a demokráciát a fejlődésért cserébe feladniuk, hanem mindkettőt meg kell őrizniük
Koszovó7 nap telt el azóta

Kurti máris feleltetné a szerbiai diákokat: Koszovó elismerése az első lecke
Kurti fújja a maga nótáját, máris követeli Koszovó elismerését, amit a győztes Egyetemista lista már korábban elutasított

Ukrán valóság a széljárta mezőn, Ładna Kobieta fotója a BALK-hoz igazítva
B A Balkanac5 nap telt el azóta

Egy szép mosolyt kérünk! (de lehet sírós is) 🔞
A harkivi fotóiskola groteszk világa, tabudöntő alkotók és háborús képek – Kragujevácon is

Szerb fogolytáborok voltak Vajdaságban is. A képen bégatárnok (Begejci) fogvatartottak láthatók 1991. novemberebén. A fényképet a hágai törvényszék dokumentumai között is felhasználták (Forrás: CPI / ICTY)
Horvátország5 nap telt el azóta

Isten malmai lassan őrölnek: 35 év után megítélték az első kártérítést a szerb fogolytáborok egyik áldozatának
Szerb fogolytáborok: 35 év után fizetni kell, Belgrádban az államkasszát féltik

A Kushner-szerződést napokon belül annulálják. A szerbiai védelmi minisztérium és a fél Generalštab lebombázott épülete Belgrád központjában, szembe vele a szerb kormány és a külügyminisztérium épülete, jobbra a Slevija tér, balra a régi vasútállomás, vagyis a félkör alakú Száva tér (Savski trg)
Szerbia3 nap telt el azóta

Szerbia büntetés nélkül szabadul meg a Kushner-üzlettől
Trump vejének nem lesz belgrádi luxusszállodája, a szerb állam pedig megúszhatja az 50 millió eurós kártérítési követelést

Az Antalfalvai Televízió szerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a községben 349 szavazó adta le a voksát ebből 212 szavazatot a „Magyar Összefogás” kapott, szemben a Vajdasági Magyar Újrakezdésre leadott 133 szavazattal
Vajdaság6 nap telt el azóta

Pásztor elásná a csatabárdot, Fremond kávézna, Góli keresi a sapkáját
Véget értek a kampányok, a VMSZ felsőbb vezetése nem ellenségeket szeretne látni, hanem együttműködést a tündi-bündi ellenzékkel

Az Alta Banka egyik fiókja elég kihaltnak tűnik (Forrás: The Moscow Times)
Szerbia5 nap telt el azóta

Hamis 500 eurósok a trezorban(?), valódi orosz betétesek pácban
Egyelőre nem biztos, hogy léteztek hamis 500 eurósok, az viszont biztos, hogy orosz betétesek ezerszám jutottak bajba

A két nagy ember, Stojan Vujko és Ivan Bošnjak, a Millenium Team két tulajdonosa szívesen fotózkodott nagy emberekkel, itt éppen Aleksandar Vučić társaságában láthatók (Forrás: Millenium team)
Szerbia7 nap telt el azóta

Repedezik Vučić betonbirodalma: elfogatási parancs a Millennium Team tulajdonosai ellen
A rendőrség késlekedett, az ügyvédek pedig közben kizárást kértek, így a hatóságok nem tudták letartóztatni a Millenium Team vezetőit

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap