Parlagon a román mezőgazdaság, a földek fele külföldi kézen?

– Ha Törökországnak ilyen zsíros földjeik lennének, a török gazdák a világ legboldogabbjai mezőgazdászai lennének – mondta az Egri csillagok török fordítója, Erdal Salikoglu amint Bukarestből Brassó felé tartva átszeltük a Bărăgani-medencét.

– A román gazdák és a költségvetés is jobban járna, ha két avokádó gyümölcs helyett három kiló paradicsomot vásárolnánk – mondta ezzel párhuzamosan Florin‑Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter.

Florin-Ionuț Barbu, román mezőgazdasági minisztere részt vett az uniós AGRIFISH Tanács ülésén, amelyen a 2027 utáni közös agrárpolitika, kereskedelmi vonatkozású mezőgazdasági kérdések, a borpiac és a jövőbeli közös halászati kérdések voltak terítéken, Romániának ugyanis – mint tudjuk – van tengere (Forrás: X platform, Romania in the EU)

És nem is az a gond ezzel a megállapítással, hogy a tárcavezető nem ismeri a paradicsom árát, hanem az, hogy Románia a múlt évben 166 millió euró értékben importált paradicsomot. Nagy részét a sivár talajú Törökországból.

Gyengén teljesít a román mezőgazdaság

Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja, ami azt mutatja, hogy európai szinten a román agrárium teljesít a leggyengébben.

Hogy bajban van ez az ágazat Romániában, azt eddig is sejtettük, de hogy ekkora a gond csak most derült ki Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnökének figyelemfelkeltőnek szánt elemzéséből.

A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága: az ágazat fejlődését gátolja az elektromos energia túlzott drágulása, az adók és illetékek növelése, valamint a béreknek a munkatermelékenységtől függetlenül történő emelése. Közben robbanásszerűen nő a mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelmi hiány.

Programra várva

A LAPAR elnöke elpanaszolta, hogy évek óta hiába kérik a Victoria-palotában egymást követő kormányokat, hogy szakértőkkel és a mezőgazdasági termelők szervezeteivel együtt vitassanak meg, és vezessenek be hosszú-, közép- és rövid távú programot, amely kisegítené a romániai agráriumot a válságból.

Nicu Vasile elismeri, hogy jut támogatás az agráriumra, de kijelenti, hogy azok hatása alig érződik.

Ma támogatásokat fizetnek, de az eredmény nulla, mert senkit nem érdekel, hogy mit termelnek ezek a támogatások. A 9,7 millió hektárnyi szántóföldből 4,7 millió hektár nincs megadóztatva.

– Ezeknek a területek tulajdonosai gyakorlatilag kívül esnek azon a szaktanácsadáson, amelyet a minisztériumtól, az APIA-tól, a kutatóintézetektől, a Nemzeti Növény-egészségügyi Ügynökségtől stb. kellene kapniuk. Akkor meg csodálkozunk, hogy a román mezőgazdaság teljesítményképtelen, csődközeli?” – hangsúlyozta a LAPAR elnöke.

Strukturális gondok

A helyzet hasonló a mezőgazdasághoz kapcsolódó valamennyi ágazatban, a gépgyártóktól a vetőmag-termelőkig.

– Mondjuk ki, hogy román vegyipar már nem létezik. Mindent máshonnan vásárolunk, az importőrök által diktált árakon. A termés is külföldi vállalatokhoz kerül, természetesen az általuk diktált nyomott árakon. Megállapíthatjuk, hogy Románia mezőgazdasága foglyul ejtett ágazattá vált, amely mások kényétől-kedvétől függ – figyelmeztet Nicu Vasile.

Nicu Vasile szerint sok gazda feladja a vállalkozását, míg mások csődbe mennek (Forrás: Agrointeligența)

A LAPAR-elnök szerint az elektromos energia árának július 1-jétől történt túlzott növekedése hatalmas nyomást helyez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, amelyek létfontosságúak lennének Románia gazdasági fejlődése szempontjából. 2024-ben az agrárium és élelmiszeripar 4,8 milliárd eurós kereskedelmi hiányt hozott össze, ami 50%-os növekedést jelent a 2023-as 3,2 milliárd euróhoz képest, ez jelzi, hogy a mezőgazdasági termelés erősen veszteséges.

Rövidzárlat a pénztárcákban

A gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztők súlyosan megsínylették az energia drágulását, mivel energiaigényes berendezéseket használnak, mint a hűtőházak, válogatósorok és üvegházak, ami jelentősen megnövelte működési költségeiket.

– Az energiaárak liberalizációja pusztító hatással bír az élelmezési és nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú ágazatokra támogatási konstrukció nélkül. Lehet, hogy a Bolojan-kormány, amelyet jobban foglalkoztat a költségvetési hiánnyal folytatott harc, elfeledkezett a mezőgazdaságról, pedig ez az ágazat lehetne Románia gazdasági fejlődésének motorja, ha megállítanák a profit kivitelét, a költségvetési hiányt pedig az élelmiszerimport csökkentésével mérsékelnék – áll a LAPAR állásfoglalásában.

Az energiaárak túlzott növekedése a gazdákat is kiszorítja a piacról, megakadályozva őket abban, hogy jobb árakra várva silókban tartsák terményeiket. A tárolás költsége, amely nagyrészt az elektromos energiától függ, „túlzottan magas”, így a gazdák kénytelenek azonnal, „már a mezőn” eladni a termést.

Eladjuk az ország földjét?

Miközben a mezőgazdasági termények eladási ára évek óta stagnál, a vetőmag, a műtrágya, a gépek, a munkaerő stb. ára az egekbe szökött. Akárcsak az előzőeknek, a jelenlegi kormánynak sincs terve az agrárszektor támogatására, amelyet ráadásul az elmúlt évek aszályai is sújtottak, komoly veszteségeket okozva.

Kapcsolódó cikk

Sivatagosodó Románia

Sok gazda eladta a farmját, vagy csődbe ment, számos gazdaságot a hitelezők hajtattak végre. A szántóföldek iránt pedig rengeteg az érdeklődő, főként befektetési alapok, amelyek egyetlen célja, hogy haszonnal továbbadják a földeket, semmiképp sem az, hogy mezőgazdasági vállalkozást fejlesszenek.

– Románia így annak a veszélynek van kitéve, hogy elveszíti az ellenőrzést az ország mezőgazdasági területének több mint 50 százaléka felett. Ez egy vészjelzés, amelynek el kellene gondolkodtatnia az ország vezetőit – áll a LAPAR elemzésében.

A kétségbeesett gazdák a külföldi befektetőket okolják a kudarcért:

– Bár a román gazdák reggeltől estig dolgoznak, küzdenek az éghajlati, gazdasági és társadalmi kihívásokkal, de a legnagyobb profitra a globális gabonakereskedelmet uraló nemzetközi kereskedők tesznek szert. Nincs fejlett élelmiszeriparunk, mert a nagy érdekcsoportok ezt nem akarják. Ők abban érdekeltek, hogy Románia csak értékesítési piac legyen az élelmiszeripari termékek számára – olvasható a jelentésben.

Az importált élelmiszerek többségét jól teljesítő mezőgazdasággal Románia is meg tudná termelni. Sőt, az Európai Unió jelentős élelmiszer exportőr országává válhatna, ha átalakítanák a mezőgazdaság szerkezetét. Egyelőre azonban évről-évre nő az élelmiszerimport, és a kivitel stagnál.