Connect with us

Románia

Sivatagosodó Románia

A Craiova melletti Șimnicen 2020 óta már januárban elvetik a búzát. Nem bolondultak meg a gazdák, csupán több éves tapasztalatuk alapján megváltoztatták a betakarítási ütemtervet: a csapadék eloszlása ugyanis ma már más, mint tíz évvel ezelőtt. Ma tavasszal és ősszel hullik a legtöbb csapadék, elsősorban záporok formájában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Ilyet csak azok látnak Dăbuleniben, akik napszúrást kaptak
Ilyet csak azok látnak Dăbuleniben, akik napszúrást kaptak (Forrás: X platform, Vasile)
Cikk meghallgatása

Összevetve a rendelkezésre álló meteorológiai feljegyzéseket, valószínűsíthető, hogy az idei nyár volt az elmúlt fél évezred legaszályosabb időszaka Romániában. Az aszály, a magas hőmérséklet okozta stressz, az éghajlatváltozás befolyásolja a lakosság életét. S ami régen értéktelen volt: a víz fontos, ám egyre kisebb mértékben elérhető tartalékká vált. Románia azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy a növénytermesztésre szánt több mint 75 millió eurós támogatást egészítsék ki más nemzetközi segélyösszegekkel, mert a mezőgazdászok bevételkiesése veszélyezteti az ország biztonságát.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

Kiürül Európa gabonaraktára

Romániát Európa gabonaraktárának tartják azóta, hogy a Duna Vaskapu-szorosán megnyílt a kereskedelmi útvonal Nyugat felé. E minősítés azonban már a múlté – vélik a gazdasági elemzők.

A román mezőgazdaság az aszály miatt egyre kevesebb gabonát termeszt. A gabonatermelés idén a tizede az átlagosnak a súlyos szárazság miatt. Csökkent a napraforgó hozama is. Napraforgóból hektáronként mintegy 350 kilogrammot takarítottak be idén, normál körülmények között ez 3-4 tonna szokott lenni.

Minden bizonnyal nem a fenti, hanem inkább ez a kép közelíti meg a valóságot, de a jelek szerint ez sem túl sokáig

Minden bizonnyal nem a fenti illusztráció, hanem inkább ez a kép közelíti meg a valóságot, de a jelek szerint már ez sem túl sokáig (Forrás: Internet)

Az idei volt a legkisebb termés azóta, hogy Románia belépett az Európai Unióba, alulmúlva a 2007-es hozamokat is, amikor szintén nagy, de az ideihez mégsem mérhető volt a szárazság.

A nyári hőség és a szárazság miatt legalább 2,5 millió hektáron károsodott a termés: a nagy meleg és aszály által a mezőgazdaságnak okozott károk értéke meghaladja a 2 milliárd eurót.

Nemzetbiztonsági kockázat

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kijelentette: több mint kétmillió hektár kukorica- és napraforgótermés került veszélybe, az átlagveszteséget hektáronként 200-230 euróra becsülik.

Ezért a mezőgazdaság tárcavezetője azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy a növénytermesztésre szánt több mint 75 millió eurós támogatást egészítsék ki más nemzetközi segélyösszegekkel. A mezőgazdászok bevételkiesése veszélyezteti Románia biztonságát – hangsúlyozta Florin Barbu.

Az is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a keleti és déli országrészen felgyorsult az elsivatagosodás.

– A leginkább érintett területek a déli és a keleti országrészben vannak: Vaslui, Vrancea, Galac, Konstanca, Călărași, Botoșani, Dolj. Mivel nincs hozzáférésük az országos öntözőrendszerhez, ezek vannak leginkább kiszolgáltatva a csapadékhiánynak és az extrém hőmérsékleteknek

– nyilatkozta Bogdan Chipurici, a romániai farmerek egyesületének agrárpolitikai és mezőgazdasági programokért felelős menedzsere.

Vizet, vizet!

Az országos öntözőrendszer, a víztárolók kiépítése a szocializmus idején, a nyolcvanas években kezdődött. Bátortalanul, fejetlenül ugyan, de kiépülni látszott egy hálózat, amely az akkor még kevésbé valószínűnek tűnő aszály esetén biztosítani tudta volna a mezőgazdaságnak nélkülözhetetlen vizet.

Dăbuleniben, a 'görögdinnye hazájában' idén 50 Celsius-fokot is mutattak a hőmérők. A helyiek hozzászoktak a forró levegőhöz és a homokdűnékhez, és azt mondják, hogy „Románia Szaharájában” élnek

Dăbuleniben, a ‘görögdinnye hazájában’ idén 50 Celsius-fokot is mutattak a hőmérők. A helyiek hozzászoktak a forró levegőhöz és a homokdűnékhez, és azt mondják, hogy „Románia Szaharájában” élnek

A rendszerváltás után azonban felhagytak a „kommunista” tervvel, a már megépített vezetékekre fémtolvajok tették rá a kezüket, és ócskavasként értékesítették.

Ma már szakemberek figyelmeztetnek, hogy az országos öntözőrendszert ki kell építeni. Példaként hozzák fel azokat az országokat, amelyek a sivatagi termelést is lehetővé teszik a korszerű technológiák által, és figyelmeztetnek, hogy a középkori mezőgazdasági termelésnek nincs jövője.

Erre utalt Laurențiu Baciu termelő is:

– Istenre bíztuk a termést, azaz, ha lesz, lesz, ha nem, nem, s lám, mi lett az eredménye: mióta gazdálkodom, soha nem termett ilyen kevés, soha nem buktam ekkorát!

Románia hirtelen arra ébredt, hogy a jövő legfontosabb erőforrásából, a vízből, nem rendelkezik elegendő mennyiséggel.

Nicolae Mărăcine, a Bukaresti Agrártudományi Egyetem talajfeljavítást oktató tanára rezignáltan jelentette ki:

– Számos bővizű tavunk kiapadt. Miért? Mert az éghajlatváltozás miatt, noha mennyiségileg nem csökkent a csapadék mértéke – a különbség 1,52 százalékos, ha többéves időszakot nézünk –, de a csapadék eloszlása ma már más, mint tíz évvel ezelőtt. Ma tavasszal és ősszel hullik a legtöbb csapadék, elsősorban záporok formájában, amelyek nem teszik lehetővé a víz talajba szivárgását.

A talajnak havas telekre és hónapokig tartó lassú esőre lenne szüksége ahhoz, hogy jó termést lehessen elérni. A talajvíz egyre inkább a mélyebb talajrétegekbe húzódik. A román mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez.

Az állam még nem áll készen erre. A gazdák már bőrükön érzik, hogy váltani kell.

Kivi, datolya, pomelo

A Craiova melletti Șimnicen 2020 óta már januárban elvetik a búzát. Nem bolondultak meg a gazdák, csupán több éves tapasztalatuk alapján megváltoztatták a betakarítási ütemtervet.

A globális felmelegedés nyomán ugyanis a rendes vetési időben elvetett gabona kifogta a száraz, forró időszakot, így sokkal gyengébb terméseredményeket értek el. És ez csak egy példa arra, hogyan befolyásolja a hazai mezőgazdaságot a klímaváltozás.

A gazdák ezeken a déli területeken búza helyett elkezdtek földimogyorót ültetni. Dăbuleniben pedig, a híressé vált görögdinnyék mellett most már kivit, datolyát és olajbogyót termesztenek.

A Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémia szakértői ilyen körülmények között támogatják ezt a megoldást, sőt, ajánlják a pomelo ültetését is, amely kibírja a mínusz 15 fokot, de akár gyapottal is meg lehetne próbálkozni (amivel egyébként már az ötvenes években is kísérleteztek). Ám megteremhet a rizs is, és ha folytatódik a felmelegedés, szezám termesztésébe is érdemes lenne belevágni.

Mindez azonban nem menti fel az államot a cselekvés alól, a vízgazdálkodás felelőse a kormány.

Az olvasás folytatása

Könyvek kedvezménnyel

A BALKÁN RITMUSA

További rádiók

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7