Horvát–szlovén katonai paktum: Belgrád szerint Szerbia ellen irányul

Horvátország és Szlovénia katonai együttműködési nyilatkozatot írt alá, miután szerintük „a világ megváltozott”. A megállapodás Szerbiában kiverte a biztosítékot: a belgrádi vezetés szerint – élén Aleksandar Vučić elnökkel – nyilvánvaló, hogy a lépés nem Ausztria, hanem Szerbia ellen irányul.

Ha a bolgárok is csatlakoznak a katonai szövetséghez, akkor Szerbiát kelet, dél és nyugat felől szinte gyűrűbe vonják, a dolgok jelenlegi állása szerint a szerbek csak magyar támogatásra számíthatnak.

A belpolitikai problémákkal is küzdő belgrádi vezetés számára ez soha jobbkor nem jöhetett volna, mert a „külső katonai fenyegetést” retorikai kártyaként használhatják fel a diákmegmozdulások elfojtása során, ahogy azt tették a korábbi horvát–albán–koszovói megállapodás esetében is.

Új fejezet a védelmi kapcsolatokban

Horvátország és Szlovénia pénteken katonai együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelyet Ivan Anušić horvát védelmi miniszter a két állam eddig is kiváló védelmi kapcsolatainak „új fejezeteként” jellemzett.

A dokumentumot Anušić és szlovén kollégája, Borut Sajovic szlovén védelmi miniszter írta alá Zágrábban. A horvát miniszter elmondása szerint a megállapodás minden olyan területet lefed, amely terén a két ország fegyveres erői és védelmi ipara szorosabb és hatékonyabb együttműködést folytathatnak.

A horvát és a szlovén delegáció felkereste DOKING nevű céget, amely Horvátország egyik vezető védelmi ipari vállalata (Forrás: X platform, Ivan Anušić)

Arra a kérdésre, hogy miben különbözik ez a nyilatkozat attól, amelyet a horvát védelmi tárca idén márciusban Albániával és Koszovóval kötött, Anušić úgy válaszolt, hogy „nincs nagy különbség” köztük. Hozzátette, hogy a minisztérium Bulgáriával is kapcsolatban áll, amely szintén csatlakozhat az együttműködéshez.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a horvát és a szlovén hadsereg eddig is kiváló kapcsolatot ápolt, de a mai aláírással „új fejezet” kezdődött. Szavai szerint mostantól „nagyobb volumenű együttműködés” veszi kezdetét, konkrét javaslatok előkészítésével, amelyeket már az októberi ljubljanai fegyverkiállításon megtárgyalnak.

A világ megváltozott

Sajovic a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „a világban megváltoztak a körülmények, ami szükségessé teszi a védelmi és minden más területen való együttműködés további erősítését”. Hangsúlyozta, hogy Zágrábnak és Ljubljanának „nagy felelőssége” van a Nyugat-Balkánon, különösen a koszovói és bosznia-hercegovinai béke megőrzésében.

A nyilatkozat aláírására egy nappal azután került sor, hogy az Ukrajna támogatására hajlandó országok virtuális ülést tartottak, amely után Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy 26 ország kész katonákat küldeni Ukrajnába egy esetleges fegyverszünet után.

Amikor a terroristák meglátják a zágrábi DOK-ING által fejlesztett MV-3-ast, akkor más kiút nem marad számukra, mint a balfelső sarokban látható felirat követése (Forrás: YouTube, DOK-ING) Erről további részletek itt!

A horvát védelmi miniszter ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Horvátország nem küld katonákat Ukrajnába.

Megfogalmazása szerint erre nem állnak készen, de nem is akarják, és nem is tervezik, hogy a horvát hadsereget Ukrajnába küldjék, de hozzátette, hogy Horvátország más módon továbbra is erőteljesen támogatja az orosz agresszió által sújtott országot.

Szlovén kollégája kijelentette, hogy Szlovénia csak egy ENSZ-misszió keretében küldene katonákat, amelyet a Biztonsági Tanácsnak kellene jóváhagynia. A testületben azonban Oroszország és Kína is vétójoggal rendelkezik, tehát az ukrajnai „békefenntartásban” Szlovénia sem partner.

Vučić: Szerbia-ellenes tengely alakul

A szerb elnök a Pink televízió „Novo jutro” (Új reggel) című műsorában azt állította, hogy Szlovénia a Horvátországgal kötött szerződéssel egyértelműen jelezte, hogy Szerbia ellen katonai-politikai „tengelyek” formálódnak, mégpedig a bosznia-hercegovinai és a koszovói helyzettel összefüggésében, a két területre, vagy annak egy részére Szerbia is igényt tart, vagy így, vagy úgy.

Vučić azt mondta, hogy egyes szereplők fenntartják a jogot arra, hogy beavatkozzanak Szerbia belügyeibe, különösen Koszovó kérdésében, és azt hangsúlyozta, hogy amikor valaki a horvátokkal köt szövetséget, abból egyértelműen kiolvasható, hogy ki ellen irányul, szerinte ugyanis „ez biztosan nem Ausztria ellen történik”.

A szerb elnök a Pink Televízióban, már nem volt olyan vidám, mint éjfélkor, de azért még mindig nem fagyott le az arcáról a mosoly (Forrás: Pink televízió)

Azt is kifejtette, hogy Szerbiának türelemmel, higgadtan és békésen kell reagálnia, miközben erősíti nemzetközi pozícióit. Úgy vélte, a szóban forgó felek erős hátországgal rendelkeznek a NATO-ban, és hasonló támogatásra számíthatnak az újonnan körvonalazódó szövetségben is, amelyhez Bulgária csatlakozását is várják.

Vučić elnök arra figyelmeztetett, hogy nem szabad „vakon” szemlélni a fejleményeket, mert szerinte a történelemben a nagy háborúk, értsd világháborúk előtt is hasonló módon jöttek létre szövetségek.

Nem garnélát akarnak enni!

A szerb elnök úgy értékelte, hogy a háttérben megbúvó, általa meg nem nevezett szereplők szándékai világosak, és azt állította, hogy ezek a lépések nem valamiféle könnyed társasági célból – például „garnélarák-evés” ürügyén – történnek, hanem közvetlenül a szerb nép érdekei ellen irányulnak.

Felszólalásában felidézte, hogy a kilencvenes években már összegyűltek Szerbia ellen ugyanezek a szereplők, akik akkor erősebbek és sikeresebbek voltak, nagyobb külső támogatást élveztek, körültekintőbben jártak el, és végül – az ő értelmezésében – győztek, és ennek eredményeként elűzték a szerbeket otthonaikból a (horvátországi) Krajinában, Koszovóban és Boszniában.

Elmondása szerint mostani kínai látogatásán azt tapasztalta, hogy a világ több szereplője is valamire készül, az európai országok pedig a lehető legnagyobb mértékben fegyverkeznek.

A regionális fejleményeket úgy értelmezte, hogy több rétegben szerveződő „tengelyek” jönnek létre Szerbia ellen, mert Szerbiát a környezetében olyan tényezőnek látják, amely nem elég engedelmes, hanem saját érdekeit kívánja követni.