Szerbiában elvben mától csökken az alapvető élelmiszerek ára

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szerbiában szeptember 1-jén életbe léptették azt a rendeletet, amely az alapvető élelmiszerekre és háztartási termékekre vonatkozóan korlátozza a kereskedők által alkalmazható árrést (marzsot). A szerb elnök által augusztus 24-én bejelentett intézkedés célja, hogy megfékezzék az élelmiszerinflációt és mérsékeljék a lakosság megélhetési költségeit.

Megkezdték Vučić tervének végrehajtását

Aleksandar Vučić múlt vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány egy új, átfogó gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot készített elő, amely a lakosság lehető legszélesebb körét célozza meg, elsősorban a középosztályt és az alatta lévő rétegeket. Azt is bejelentette, hogy az intézkedések első része szeptember 1-jétől lép hatályba, míg a csomag második üteme szeptember közepétől lesz érvényben. Tájékoztatása szerint az árréscsökkentés fél éves időszakra vonatkozik.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az intézkedések összesen mintegy 3000 terméket érintenek, 23 különböző termékcsoportban, amelyek ára érezhetően csökken. Kiemelte, hogy míg az Európai Unió tagállamaiban a minimális fogyasztói kosár a nettó jövedelem 13–15 százalékát teszi ki, addig Szerbiában ez az arány egyes esetekben 40–47 százalék körül mozog, ami szerinte indokolttá teszi az állami beavatkozást.

Az elnök részletesen felsorolta az érintett termékkategóriákat is: elmondása szerint ezek közé tartoznak a háztartási és higiéniai termékek, tisztítószerek, papíráruk, hüvelyesek, rizs, kávé, tea, chipsek, friss zöldségek és gyümölcsök, fagyasztott termékek, ecet, tészta, halak, tejtermékek, tojás, pékáruk, különféle húsfélék, konzervtermékek, fűszerek, cukor, méz, bébiételek, valamint más mindennapi fogyasztási cikkek.

Azt is hozzátette, hogy a kormányrendelet értelmében a kereskedelmi árrés a jövőben nem haladhatja meg a 20 százalékot, holott egyes nagy kiskereskedelmi láncok esetében jelenleg akár 45 százalékos árrés is előfordul.

Kapcsolódó cikk

Vučić elővette a nagy párizsiját, az ellenzék formálisan is követeli a választások kiírását

A hivatalos bejelentés szerint a rendelet azokra a kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozik, akik 2024-ben 4,5 milliárd dinárt meghaladó árbevételt értek el. Ez gyakorlatilag az ország összes nagyobb élelmiszerláncát érinti, mint például a Lidl, Idea, Delez, Univerexport vagy a Gomeks. A kisebb, vidéki boltokra azonban nem vonatkozik a korlátozás, hogy azok is versenyképesek maradhassanak.

Az őszi időszakban már-már hagyománnyá vált, hogy Vučić vagy valamelyik klónja – például Vučević volt miniszterelnök – „ígéretparádéval” jelentkezik. A politikai elemzők egy része pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei bejelentéssorozat a 2023-as helyzethez hasonlít, amikor szintén szeptemberben kezdődtek el a „nagyszabású” kormányzati intézkedések, és végül előrehozott választások következtek. A mostani csomag tehát akár politikai szempontból is kulcsfontosságú üzenetként értelmezhető.

Ugyanakkor az intézkedés egyáltalán nem kedvez a falusi környezetben élő, szegényebb sorsú lakosságnak, mert nekik a sarki boltban ugyanannyiért adják el például a kulent, mint eddig, mert az intézkedésnek van alsó határa. Ezért az árcsökkentés egyértelmű célja a lázongó, és a Vučić elnök (úr) ellen demonstráló városi lakosság lecsillapítása.

Csökkent-e az élelmiszerek ára?

A szabályozás célja, hogy megfékezze az ételárak túlzott emelkedését, és a vásárlók valóban érezhető árcsökkenést tapasztalhassanak a boltokban. A kormány számításai szerint mintegy 15 %-os átlagos árcsökkenés várható, és akár 20 000 különböző termék válhat olcsóbbá országosan.

A szeletelt fehér kenyér 92 dinár, ami 310 forintnak felel meg (Forrás: Blic)

A sajtóban megjelent beszámolók rendkívül eltérő képet festenek: egyes áruházakban drasztikus csökkenés, a virslik ára 380 dinárról 220 dinárra csökkent kilós kiszerelésben, ami forintra átszámolva több mint ötszáz forintot jelent, 3,37-tel kell szorozni a dinárban kifejezett árat a forintérték kiszámításához. A kulen kb. 300 dinárral lett olcsóbb kg-onként;

A sütőpor egyes helyeken 30 dinár helyett 5 dinár lett, de ez csak egy kirívó példa, miközben egyes üzletekben csekély árcsökkenés tapasztalható: van, ahol a termékek ára szinte változatlan maradt, néhány esetben pedig csak egyetlen dinárral csökkent.

A fogyasztói szervezetek, például az „Efektiva”, szintén jelezték, hogy a konkrét árváltozások néhol nem jelentősek, de azért az eredmény vegyes képet mutat.

Közben Siniša Mali pénzügyminiszter bejelentette, hogy szeptember 1-jén ugyanabban a „Maxi” szupermarketben 25 terméket vásárolt 4247 dinárért, míg három nappal korábban ugyanezek a termékek 4992 dinárba kerültek, ami 744 dinár (2500 forint) megtakarítást jelent, vagyis közel 15%-os volt a kedvezmény.

A szerb pénzügyminiszternek sikerült 15%-ot elérnie. Vajon volt-e vásárolt áruk között olcsó párizsi is? (Forrás: Tanjug/Vreme)

Mali „diadalittasan” állapította meg, hogy sikerült teljesíteniük, amit ígértek, és amit Vučić elnök (úr) mondott, vagyis hogy az árak legalább 10–20 százalékkal alacsonyabbak lesznek. Saját példáját hozva kijelentette, hogy mindezt bizonyítani is tudja a két számlával, amely között 15 százalékos árkülönbség jelentkezett, és Mali meg is mutatta az újságíróknak a két számlát, amely között három nap különbség van.

Ha tehát a minisztert hallgatjuk és elnézzük ezt a táblázatot, akkor azt hihetnénk, hogy Szerbiában elérkezett az általános jólét időszaka, ráadásul, Mali arra is emlékeztette az embereket a bevásárlását követően adott interjúban, hogy december 1-jétől 12 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, előtte pedig október 1-jétől növekszik a minimálbér, és „csillagászati+ 500 eurót tesz majd ki, 2026. január 1-jétől pedig 550 euró lesz, amivel már egy szupernóva felé közelít!