Horvátországban új állami bérlakásprogrammal fékeznék a lakásárakat

Horvátországban mintegy 363 ezer lakóingatlan jelenleg nem szolgál tényleges lakhatási célt – közölte Branko Bačić horvát építésügyi miniszter egy televíziós interjúban, utalva arra, hogy az ország ingatlanstruktúrájának mélyreható átalakítása nélkül nem lehet megfékezni a lakásárak folyamatos emelkedését.

A miniszter szerint a legfrissebb becslések alapján az összes 600 ezer üresen álló lakás közül 363 ezer az, amely egyáltalán nem szolgál lakhatási funkciót – például turisztikai vagy üzleti célra lett átalakítva.

Bačić a zágrábi RTL televíziónak adott interjúban arról beszélt, hogy a horvát kormány új programot indítana, hogy a több százezer üresen álló lakást visszavezesse a lakhatás világába. Az építésügyi miniszter nyilatkozatából egy összetett társadalmi reformkísérlet rajzolódik ki, amely a magyar olvasók számára is tanulságos lehet.

Hogy alakulnak a lakásárak a lakáspiacon?

Branko Bačić, Horvátország építésügyi minisztere a napokban adott televíziós interjújában a lakáspolitikai program részleteit ismertetve egy rendszerszintű problémát tárt fel. A miniszter azzal kezdte, hogy amennyiben neki magának volna üres lakása, és az megfelelne az újonnan bevezetendő állami program feltételeinek, szívesen átadná annak kezelését az államnak.

Indoklása szerint ez mentesítené őt az olyan mindennapos terhektől, mint a közüzemi díjak kifizetése vagy annak ellenőrzése, hogy a bérlő megfelelően bánik-e a lakással. Az állam átvállalná a bérleti díj beszedését és továbbítását is, és a jelenlegi számítások alapján a tulajdonos akár 50.000 eurót is kereshetne a programon keresztül.

A miniszter szerint a program célja, hogy 2030-ig körülbelül 9000 lakást állítsanak át lakhatási célra, méghozzá megfizethető bérleti konstrukcióban. Ezzel azoknak szeretnének segítséget nyújtani, akik számára a jelenlegi piaci bérleti díjak elérhetetlenek, vagy akik nem jogosultak jelzáloghitelre.

Bačić hangsúlyozta, hogy ez az elképzelés optimista, de ha csupán 1,5–2%-át sikerülne aktiválni a jelenleg üresen álló 600 ezer lakásnak, az is jelentős előrelépés lenne.

A lakáspiaci árak változásának összehasonlítása az Európai Unió tagállamaiban, 2025. I. negyedév, a görög adat nem áll rendelkezésre (Forrás: KSH, Euro indicators)

Miért lenne ez sikeresebb, mint Szlovéniában?

Az újságíró emlékeztetett arra, hogy Szlovéniában hasonló állami bérleti programot vezettek be, de két év alatt alig tíz tulajdonos jelentkezett. Bačić erre válaszolva kifejtette, hogy a horvát modell pénzügyi konstrukciója lényegesen kedvezőbb.

Kapcsolódó cikk

Szlovéniában is nagy a para a horvát ingatlanadó miatt

Ezt azzal próbálta hihetőbbé tenni, hogy Szlovéniában a tulajdonos havonta kapott kompenzációt a piaci és állami bérleti díjak különbözetéért, Horvátországban a rendszer viszont úgy épül fel, hogy a teljes bérleti díj 60%-át már a szerződéskötéskor kifizetik, a maradék 40%-ot pedig a bérleti időszak felénél.

Ez nagyobb anyagi mozgásteret biztosít a tulajdonosoknak, akik így azonnal beruházhatnak – akár lakásfelújításra, akár más életcélra, például autóvásárlásra. Ez ugyanakkor új lakás vásárlására is lehetőséget teremthet – bár erről a miniszter konkrétan nem nyilatkozott.

A kormány már eddig is végzett felújításokat: 157 lakást újítottak fel ideiglenes lakhatásra, és év végéig még 250 lakást szeretnének rendbe hozni. További 1200 lakás felújítása szerepel a tervekben. Ugyanakkor a miniszter elmondta, hogy nem minden lakás alkalmas tényleges lakhatásra – sok esetben ezek alagsori helyiségek, padlásterek, raktárak, vagy egyéb elhanyagolt ingatlanok.

Kinek jut majd az új rendszerből?

A program előnyben részesíti a nagycsaládosokat, az alacsony jövedelműeket, a fogyatékkal élőket és a magas végzettségűeket.

Ugyanakkor kritika érte a 9. cikkelyt, amely szerint fél pont jár minden olyan évért, amit valaki ugyanazon településen töltött el. Így egy 40 éve egy helyben élő polgár akár 20 pontot is kaphat, míg egy család, amely egy minimálbérből él, mindössze tízet.

Ez a pontelosztás számos kritikát váltott ki, hiszen jövedelmi helyzet helyett inkább a letelepedési stabilitást jutalmazza.

Bačić ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a helyi közösségek megtartását kívánják elősegíteni, és nem akarják, hogy mindenki Zágrábba vagy Rijekába költözzön. Ez a pontrendszer az állandó lakhelyhez való kötődést hivatott díjazni.

Eszéken is új lakónegyed épül!

Az építésügyi tárca vezetője arról is beszélt, hogy a helyi önkormányzatokkal egyetértésben, elsősorban a nagyvárosokban, növelni szeretnék a lakásállományt, ennek értelmében Zágrábban, Splitben, Fiuméban és Eszéken is indulnak új lakásépítések. Eszéken egy 206 lakásos kis lakónegyed megépítésére készülnek, amit már idén elkezdenének.

Eszék, a vár és a város (X platform)

A miniszter azonban hangsúlyozta: nem az új lakások számában van a megoldás, hanem abban, hogy a meglévő lakásállományt aktiválják, és visszavezessék a hosszú távú lakhatási célokra. Hozzátette, hogy a tavaly év végi reformmal, amikor bevezették az ingatlanadót, korlátozták a rövid távú bérbeadáshoz való hozzáférést, és megpróbálják megakadályozni a lakóterek üzleti vagy turisztikai célú átalakítását.

A Horvát Demokrata Közösség (HDZ) egyik erős emberének számító Bačić szerint már az év első felében azt tapasztalták, hogy egyre több honfitársuk döntött a hosszú távú bérleti szerződés mellett, „ami a cél volt”.

Bačić az árak tobzódásáról nyilatkozva nem ígért csökkenést, de azt mondta, hogy már az árak emelkedésének megállítása is jelentős siker lenne.

Az elmúlt években a lakásárak több európai országban, így Horvátországban is éves szinten kétszámjegyű növekedést mutattak, vagyis Magyarországhoz hasonlóan Horvátországban is kilőttek! Bačić szerint azonban a cél nem az azonnali olcsó lakás, hanem a fenntartható árképzés kialakítása.