Afrikai sertéspestis, lépfene – járvány Horvátországban

A kattintásvadászat sötét tudománya nem ismeretlen a BALK mindenképpen jobb sorsra érdemes munkatársai számara sem. Az, hogy ezzel nem élünk vissza, csupán az olvasótáborunk értelmi képességeinek megbecsülését jelenti, nem az affinitás hiányát.

Alkalmasint azonban, a csábítás túl nagy és gyarló emberként eltévelyedünk.

Persze odáig nem merészkedünk, hogy álhírekkel etessük a közvélemény balkiánus szeletét – pedig be szép volna: Megan Fox hímtagot növesztett, Putyin megette vacsorára a Gazprom elnökét, stb. – de ha szembejön egy jó kis antrax, mit tehet a tudósító?

Afrikai sertéspestis, lépfene Horvátországban

Miután 2023-ban már doktoráltunk az afrikai sertéspestis témájában, ezért ezt most rövidre fogjuk. Szóval idén ismét megjelent az afrikai sertéspestis a keleti horvát megyékben, Eszék-Baranya és Vukovár-Szerém megyékben.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a 2023-as járvány tapasztalatainak köszönhetően, a járványt sikerült megfogni, mert csak néhány helyen jelent meg a betegség. Ez idáig kevesebb, mint 1700 sertést kellett leölni, és úgy tűnik, hogy nem terjed tovább.

Mindenesetre a mezőgazdasági minisztérium elrendelte a vaddisznóállomány ritkítását, sőt idáig még nem definiált pénzjutalmat is kilátásba helyezett a vadászok számára.

Az afrikai-sertespestis terjedését gátolják vadászattal (fotó: turistamagazin)

Ebben a kolbász, szalonna, egyebek hiányával fenyegető helyzetben a tudósító személyesen is érdekelt, ezért árgus szemekkel kíséri a fejleményeket.

Az antrax, amit már az ókori görögök is ismertek

A lépfene, azaz antrax, egy ősi és veszélyes betegség, amelyet a Bacillus anthracis baktérium okoz. Már az ókori Görögországban ismerték, neve is innen eredetezhető. 

Bár ma ritka a fejlett világban, spóráinak 80 évig, vagy akár tovább tartó túlélési képessége, a bioterrorizmusban való felhasználási lehetősége és a globális felmelegedés következményeképpen fellépő növekvő megjelenése fokozott óvatosságot igényel.

A lépfene története összefonódik az emberiség és az állattenyésztés történetével, és évszázadok óta több százezer ember és állat életét követelte. Tudományos áttörés a 19. században történt, amikor Robert Koch német orvos 1875-ben elsőként azonosította a Bacillus anthracist kórokozóként, ezzel megalapozva a modern bakteriológiát.

Nem sokkal ezután Louis Pasteur francia tudós kifejlesztette az első hatékony vakcinát az állatok számára, és 1881-ben egy híres nyilvános kísérletben mutatta be hatékonyságát. A baktérium túlélésének kulcsa abban rejlik, hogy kedvezőtlen körülmények között rendkívül ellenálló spórákat képes termelni.

Ezek a spórák több tíz vagy akár több száz évig szunnyadhatnak a talajban, és arra várhatnak, hogy megtalálják az utat a gazdaállathoz – leggyakrabban növényevőkhöz, például szarvasmarhákhoz, juhokhoz vagy kecskékhez, amelyek a szennyezett talajon való legeltetés során fertőződnek meg.

Az emberek leggyakrabban fertőzött állatokkal vagy termékeikkel, például gyapjúval, bőrrel vagy hússal való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján fertőződnek meg.

Horvátországban az elmúlt 20 évben lépfenét észleltek Pag szigetén (2003, 2005, 2009 és 2018), Rab szigetén (2005, 2006 és 2008), Knin (2005), Imotski (2005), Sinj (2005 és 2007) és Kutina (2013) területén. A legtöbb beteg 2005-ben volt, 10 pácienst kezeltek.

A Lonjsko Polje Natúrparkban a lépfenejárvány 2022. kúlius 13-án kezdődött és 2022.augusztus 19-én ért véget. Ez volt az utóbbi 30 év legnagyobb lépfene járványa az EU-ban, 17 embert érintett, és mindannyiukat antibiotikum-terápiával kezelték. A embereket érintő járványt július elejétől megnövekedett állatpusztulás előzte meg Osekovo, Donja Gračenica és Veliko Svinjičko legelőin.

A pánikkeltés akadozik, pedig lenne rá igény

A mostani járvány nem terjedt át az emberekre és az illetékesek rutineljárással válaszoltak a lépfene megjelenésére – lépfene körzetet állapítottak meg, megkezdődött az állatok oltása, egyes állattartókat megelőző jelleggel antibiotikumos kezelésnek vetettek alá. Miután a bejelentés a hétvégén történt, a médiák ügyeletes csapatai megelégedtek a mezőgazdasági minisztérium sajtótájékoztatójának ismertetésével.

A pánikkeltési – kattintásvadász – kísérletek így késve indultak és kérészéletűnek bizonyultak. A kollégák elsősorban az után kutakodtak, miként lehetséges, hogy a járvány kihirdetése és az első állatok pusztulása között 11 nap múlt el. Hogyan lehetséges ez? Tették fel a kérdést, és diszkréten szakmai hanyagságra a rátermettség hiányára utalgattak, de sikertelenül.

A minisztérium végtelen türelemmel elmagyarázta, hogy az európai szinten felszerelt laboratóriumokban azért nem tudták kimutatni a lépfenét, mert a nagy hőségben a tetemek gyorsan oszlásnak indultak, illetve az antibiotikumos kezelés elfedte a lépfene nyomait.

Addig amíg nem erősítették meg hivatalosan is a lépfene jelenlétét, az illetékesek nem tudtak eljárni ez ügyben. Amikor július 17-én hivatalosan is kimutatták a lépfene kórokozóját, a minisztérium és a szakszolgálatok az előírt módon léptek fel.

A helyzet, tárgyilagosan feltárva

Jure Turudić farmján, ahol a lépfenét először észlelték, tegnap (vasárnap) 213 tehenet és öt szamarat oltottak be. Ezzel megpróbálják megakadályozni a talajban évtizedek óta szunnyadó Bacillus anthracis veszélyes baktérium terjedését.

Az oltás folytatódott a szomszédos Vuletić-farmon, ahol két esetet erősítettek meg. Hét tehene, 13 szamara, lova és 200 juha állatorvosi felügyelet alatt áll, de a munka még korántsem ért véget, mert Vuletić további 700 juhot tart a környező dombokon, és az állományok kilométerekre vannak szétszórva, ezért az állatorvosokra nagy munka vár.

Lépfene oltás a szarvasmarha karámban (fotó: Shutterstock)

A Földművelésügyi Minisztérium határozatot hozott a korlátozási övezetek, az úgynevezett lépfene-körzetek kijelöléséről a betegség Split-Dalmácia és Šibenik-Knin megyében való kitörése miatt. Ez azt jelenti, hogy az állatok sürgősségi oltásának területe tovább bővül.

Split-Dalmácia megyében Hrvace, Muć és Vrlika települések minden települése korlátozás alatt áll, míg Šibenik-Knin megyében Biskupija, Civljani, Drniš, Kijevo, Knin, Ružić és Unešić településekre nézve foganatosítottak intézkedéseket.

– A lépfenét a Horvát Állatorvosi Intézet laboratóriumi vizsgálatai igazolták július 18-án és 20-án a Vrlika községbeli Maovice település két létesítményében – közölte a minisztérium. Hozzátették, hogy a D és E kategóriájú betegségek kitörését azonnal bejelentették az Európai Bizottságnak az ADIS betegségbejelentési rendszeren keresztül.

Jelenleg szigorú ellenőrző intézkedések vannak érvényben a helyszínen: tilos az állatállomány mozgatása, a vágás, a fűnyírás és a hús értékesítése, amíg fennáll a betegség terjedésének kockázata. Minden jogi és természetes személynek, aki állatokat tart, szállít vagy kezel, állatorvosoknak, vadászoknak, erdészeknek és ezen a területen dolgozóknak be kell tartaniuk a speciális biológiai biztonsági protokollokat.