Új fegyverbarátság: az első közös kínai-szerb hadgyakorlat

A kínai védelmi minisztérium közlése szerint 2025 júliusának második felében Hebei tartományban rendezik meg a Békevédelmezők–2025 (Peace Defenders-2025) nevű hadgyakorlatot, amely a kínai és szerb különleges egységek első közös katonai kiképzése lesz.

A bejelentést Jiang Bin, a kínai hadügyminisztérium szóvivője tette meg, aki hangsúlyozta, hogy a gyakorlat célja a harcképesség fejlesztése mellett a két hadsereg közötti együttműködés elmélyítése lesz.

Szerbia az első

A kínai fél szerint ez az együttműködés különleges jelentőségű, hiszen Kína korábban az európai hadseregek közül csak Fehéroroszországgal hajtott végre közös hadgyakorlatot – méghozzá 2024 júliusában, a lengyel–ukrán határ közelében.

Ennek alapján megállapítható, hogy Szerbia lehet az első olyan európai ország, amellyel Kína ilyen szintű biztonsági együttműködésbe kezd.

Ilyen közös gyakorlatokat általában rotációs alapon szerveznek, de egyik fél sem közölte, hogy Szerbia a jövőben otthont ad-e egy szerb-kínai közös gyakorlatnak.

Pekingben arra is felhívták a figyelmet, hogy Szerbia különleges státuszt élvez: a kínai–szerb kapcsolatok az utóbbi években stratégiai szövetséggé váltak, különösen azóta, hogy Hszi Csin-ping elnök 2023 májusában „vasbarátságnak” nevezte a kétoldalú viszonyt.

Ekkor írta alá Belgrád és Peking azt az átfogó partnerségi megállapodást is, amely a közös jövő építését tűzte ki célul.

Katonai együttműködés

Szerbia az egyetlen európai ország, amely kínai fegyvereket használ, habár (egyelőre) Oroszország a fő beszállítója. Katonai források szerint a kínai–szerb hadügyi kapcsolatok nem új keletűek.

Peking 2020-ban hat CH-92A harci drónt és tizennyolc FT-8C lézervezérlésű rakétát szállított Belgrádnak. Három évvel később Szerbia kínai CH-95-ös pilóta nélküli légi járműveket szerzett be, 2024 februárjában pedig bejelentette, hogy még több drónt kíván vásárolni.

A kínai FK-3-as rendszereket 2022 áprilisában szállította le a kínai Népi Felszabadító Hadsereg tizenkét Y-20-as szállító repülőgépe, ami a hírek szerint a Kínából Európába küldött katonai felszerelések legnagyobb légi szállítmánya volt.

Az FK-3-as, amelyet gyakran hasonlítanak az amerikai Patriot rakétarendszerhez és az orosz Sz–300-as föld-levegő rakétarendszerhez, Kína legújabb, HQ-22-es közepes hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerének exportváltozata.

2023-ban Belgrád további CH-95 típusú drónokat vásárolt, 2024 februárjában pedig újabb beszerzéseket jelentettek be.

Szerbia Kelet és Nyugat között

A szerb védelmi minisztérium 2024 végén közölte, hogy a szerb légierő befejezte a szükséges kiképzést az FK-3-as rendszer önálló üzemeltetésére – ezzel Szerbia lett az első európai ország, amely képes önállóan kezelni ezt a kínai gyártmányú fegyverrendszert, amelyet szakértők az amerikai Patriot és az orosz S–300 rendszerekhez hasonlítanak.

A gyakorlat diplomáciai jelentőségét növeli, hogy Szerbia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, ugyanakkor továbbra sem csatlakozott a NATO-hoz – és jelenleg nincs is ilyen szándéka.

Már nem csak van nekik, hanem használni is tudják (Forrás: szerb védelmi minisztérium)

Katonai elemzők szerint Belgrád ezzel egyértelmű jelzést küld: nyitott a nyugati integrációra, miközben azonban fokozza együttműködését olyan nagyhatalmakkal is, mint Oroszország és Kína.

A háttérben mindeközben Peking tovább erősíti jelenlétét a Balkánon. Az elmúlt években a kínai kormány milliárdokat fektetett be a szerbiai infrastruktúrába: bányákba, gyárakba, útépítésekbe és a Belgrád–Budapest gyorsvasútba.

Politikai elemzők szerint Kína hosszú távú regionális partnert lát Szerbiában – főleg ha a Nyugat továbbra is „kétsebességes módon” kezeli a Nyugat-Balkán integrációját.

Nem csak az első, az egyetlen is

Aleksandar Radić szerb katonai szakértő azt mondta a Vreme hetilapnak, hogy jelenleg Szerbia az egyetlen európai ország, amely katonai együttműködést ápol Kínával.

A szakértő úgy tudja, hogy az utóbbi napokban több nehéz szállítógép is leszállt a batajnicai légibázison, amelyek Kína és az Egyesült Arab Emírségek érintésével érkeztek, hivatalos magyarázat nélkül.

Mitar Kovač nyugalmazott tábornok és az Eurázsiai Biztonsági Fórum igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Szerbia lépése a „biztonsági nyitás” irányába mutat.

Kovač szerint a nyugati nyomás fokozódása miatt Belgrád kénytelen más partnereket keresni, nemcsak gazdasági, hanem katonai téren is.

Kovač úgy vélte, hogy az új irány többé nemcsak deklarált elköteleződés, hanem stratégiai elmozdulás is Kína és Oroszország felé.

Kovač azt is felidézte, hogy az ukrajnai háború kitörése után a szerb haderő hivatalosan moratóriumot hirdetett minden külföldi hadgyakorlatra.

Szerinte azonban ezek az együttműködések az Egyesült Államokkal és egyes nyugati országokkal ennek ellenére is folytatódtak, és most, a kínai közös gyakorlattal „stratégiai szinten” vált láthatóvá a keleti nyitás.

Kína részéről is van érdeklődés

A kínai oldalon is nyilvánvaló az érdeklődés. Kína szempontjából Szerbia egyfajta európai hídfőállásként szolgálhat, különösen a Nyugat-Balkánon.

Kovač úgy fogalmazott, hogy Peking vélhetően természetes partnerként tekint a szerbekre – mind Szerbiában, mind a boszniai Szerb Köztársaságban –, és úgy látja, hogy Szerbia révén egy, a kínai gazdasági és biztonságpolitikai célokat is szolgáló, szárazföldi és légi közlekedési tengely alakítható ki.

Kapcsolódó cikk

6 x Y-20A: Szerbia még gyorsabban fegyverkezik, mint eddig

A hivatalos szerb álláspont szerint Belgrád továbbra is „baráti és stratégiai” kapcsolatot ápol Kínával, és a két ország együttműködését stratégiai partnerségként definiálják.

Ugyanakkor Szerbia hivatalosan továbbra is EU-tagjelölt – egy olyan klubba vágyik, amelybe még soha nem lépett be egyetlen ország sem, amely előtte ne csatlakozott volna a NATO-hoz.

Politikai elemzők szerint Belgrád ebben a geopolitikai képletben kettős játékot folytat: a nyugati integráció deklarálása mellett aktívan építi keleti kapcsolatait – gazdasági, diplomáciai és immár katonai téren is.

Koszovó ügyében Peking eddig is biztos támasza volt a szerb diplomáciának az ENSZ-ben, most azonban a katonai együttműködés is új dimenziót nyithat a két ország kapcsolatában.