Dodik élete végéig üldözné a boszniai főmegbízottat

A Viaduct-ügyben hozott döntést követően Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke rendkívül élesen bírálta Bosznia–Hercegovina nemzetközi főképviselőjét, Christian Schmidtet. Dodik szerint Schmidt döntései nemcsak alkotmányellenesek, hanem súlyos politikai és anyagi károkat is okoznak, ami leginkább az évek óta üresen kongó entitási kasszát érintheti. A boszniai szerb elnök ezért is helyezte kilátásba, hogy élete végéig üldözni kívánja Schmidtet, és erre a feladatra a rendőrséget is mozgósítja.

Schmidt döntése

Hírügynökségi beszámolók szerint Christian Schmidt 2025. július 17-én rendkívüli intézkedést hozott a Viaduct-ügy rendezésére: úgy döntött ugyanis, hogy a szlovén Viaduct cég részére megítélt több mint 100 millió BAM (körülbelül 56 millió euró konvertibilis márka) összegű kártérítést nem az állami költségvetésből, hanem a Republika Srpskának járó útdíjbevételek egy részéből fedezik.

Az intézkedés célja az volt, hogy Bosznia elkerülje a központi állami intézmények – például a boszniai Központi Bank vagy a légiforgalmi irányítási szolgálat – működésének veszélybe kerülését, miután a nemzetközi választottbíróság ítéletét végre kellett hajtani.

Christian Schmidt az újabb döntésével újabb vihart kavart

Schmidt tehát ismét élt az úgynevezett „bonni felhatalmazásokkal”, amelyeket a nemzetközi közösség biztosított számára Bosznia működőképességének fenntartása érdekében.

A döntés közvetlenül nem érinti a boszniai Szerb Köztársaság költségvetését, mivel a pénzt egy külön számlán felhalmozott összegből, konkrétan az autópályadíjakból vonják le.

A főmegbízott egyúttal arról is rendelkezett, hogy az így felszabadított állami forrásokat más célokra, többek között a 2026-os választások korszerű technikai lebonyolítására – például szavazatszámláló gépek és biometrikus azonosítók beszerzésére – fordítsák.

Ezzel egy régi problémát próbál orvosolni, ami évek óta akadályozta a választási rendszer átláthatóságát.

Az ilyen döntések egyáltalában nem népszerűek azokban az országokban, ahol a választási csalások bevett gyakorlatnak számítanak, a kézzel számolt voksok ugyanis túl gyakran „megcsúsznak bizonyos irányba”.

Dodik szerint Schmidt önkényesen döntött

Dodik azt mondta, hogy Schmidt jogtalanul és önkényesen döntött a Viaduct nevű szlovén cég kártérítésének kifizetéséről, valamint az új választási rendszer technikai korszerűsítéséről, ami szerinte nem a demokratikus játékszabályok szerint történt.

A boszniai szerb politikus azt is állította, hogy Bosznia–Hercegovina az egyetlen olyan demokrácia, ahol nem a választási szereplők, hanem egy külső személy – jelen esetben a főképviselő – határozza meg a választási szabályokat.

Az RS (Republika Srpska) elnöke hangsúlyozta, hogy az a szavazatszámláló technológia, amelyet most próbálnak bevezetni, korábban Németországban már megbukott, értesüléseik szerint a szükséges eszközök már évekkel ezelőtt megérkeztek Boszniába, de akkor nem sikerült azokat használatba venni.

Úgy vélte, hogy a rendszer bevezetése a Szerb Köztársaság rovására történik, és komolyan megkérdőjelezte, van-e még egyáltalán értelme az európai uniós integrációról beszélni, ha – szerinte – épp az európai országok és a brüsszeli adminisztráció akadályozza azt.

Dodik nem adna rá pénzt

A boszniai szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a költségvetési eljárásokat illetően a fiskális tanács az egyetlen legitim szerv, amely dönthet a közpénzek elosztásáról. Azt állította, hogy Schmidt figyelmen kívül hagyta a fiskális tanács döntéseit, és önkényesen rendelkezett a Központi Bank nyereségéről.

A politikus kijelentette, hogy ez nyílt jogsértés, és azt feltételezte, hogy Schmidt előbb „a muszlimokkal egyeztet”, majd úgy hajtja végre döntéseit, mintha azok intézményi jóváhagyást kaptak volna az OHR, vagyis a főbiztos részéről.

A Viaduct-ügyről szólva Dodik azt mondta, hogy az a Szerb Köztársaság szisztematikus kifosztása, amelyben szerinte banjalukai és szarajevói ügyvédek mellett nemzetközi szereplők is részt vettek.

Úgy vélte, hogy az amerikai választottbírósági eljárásnak nem lett volna szabad megtörténnie, és hogy a Viaduct koncessziójának hátterében 2004-es politikai döntések álltak, amelyekért – szerinte – más politikai erők viselik a felelősséget.

Az elnök azt is közölte, hogy kormánya jogi lépéseket készít elő Bosznia–Hercegovina ellen, valamint keresik annak a lehetőségét, hogy Christian Schmidttel szemben Németországban indítsanak pert, mivel – állítása szerint – a főképviselőt nem lehet közvetlenül Boszniában felelősségre vonni.

Úgy fogalmazott, hogy „kizárólag az jöhet szóba, hogy az EU érvényteleníti Schmidt összes döntését, amelyek sértik az alkotmányos rendet, különben nincs miről tárgyalni az európai utat illetően.”

A nyilatkozat során Dodik azt is állította, hogy Schmidt idegessége nem az RS-sel, hanem saját mandátumának lejárásával hozható összefüggésbe.

Christian Schmidt 2021. augusztus 1-jén lépett hivatalba, a poszton Valentin Inzkot váltotta.

Mivel a Békevégrehajtási Tanács (angolul Peace Implementation Council, PIC) 2008 óta rendszeresen meghosszabbítja a főképviselő mandátumát – amíg a feltételek teljesülnek –, nincs előre kijelölt lejárati dátum.

A Financial Times szerint Schmidt egy alkalommal azzal viccelődött, hogy „ha ő lesz az utolsó főképviselő, akkor akár 20 évig is maradhat” – ezzel utalva arra, hogy még hosszú évekig folytatódhat a boszniai működése.

Milorad Dodik szerint ugyanakkor a főképviselő már „visszafelé” számolja a napokat, és minden lépésével saját érdekeit próbálja érvényesíteni.

Szerinte Schmidt pánikszerűen viselkedik, és olyan ember benyomását kelti, aki „minél több bajt” akar okozni még távozása előtt. A boszniai szerb elnök úgy vélte, hogy a Schmidt-féle döntések nem tekinthetők hivatalos intézményi aktusoknak.

Dodik zárásként bejelentette, hogy utasítást készül adni a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának, vagyis a rendőrségnek, hogy élete végéig figyeljék és vizsgálják Schmidtet.

Azt mondta, hogy akkor is kutatni fognak utána, amikor már elhagyta Boszniát, és bízik benne, hogy „valahol megtalálják”.

Az EU támogatja a főmegbízottat

Az uniós álláspont

Mint az várható is volt, az EU támogatja Christian Schmidt boszniai megbízott döntését.

„Az Európai Unió hangsúlyozza a választások integritásának és a demokratikus folyamatba vetett közbizalom megőrzésének fontosságát Bosznia–Hercegovinában.

Ezen összefüggésben Christian Schmidt főképviselő intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy időben beszerzésre kerüljenek a szükséges eszközök a Központi Választási Bizottság számára a 2026 októberében esedékes általános választások előtt.

Tekintettel arra, hogy 2025-re továbbra sincs elfogadott állami költségvetés, a főképviselő végrehajtói hatásköreinek alkalmazása a választások tisztaságát érintő sürgető helyzet kezelésére továbbra is a legvégső eszköznek számít.”

A Viaduct-ügy

A Viaduct-ügy Bosznia–Hercegovina egyik legsúlyosabb korrupciós és pénzügyi botránya, amely elsősorban a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) húsz évvel ezelőtti döntéshozói miatt alakult ki.

Az ügy középpontjában egy koncessziós szerződés áll, amelyet a Republika Srpska Nemzetgyűlése (NSRS) 2004. november 3-án ítélt oda a szlovéniai Viaduct d.o.o. nevű magáncégnek egy vízerőmű megépítésére a Vrbas folyón, a Banja Luka közelében fekvő Mrkonjić Grad térségében.

Kapcsolódó cikk

Mindeközben dráma Boszniában

A projektben a Viaduct mellett szerepelt a HE Dabar nevű boszniai szerb (RS) állami vállalat is, mint az energiaprojekt lehetséges helyi partnere. A koncessziós szerződést az akkori kormány – amelyet Dragan Mikerević boszniai szerb miniszterelnök vezetett – hagyta jóvá.

A beruházás célja egy többmillió eurós, hosszú távra szóló energetikai együttműködés lett volna, amely vízenergia-termelésre és infrastruktúrafejlesztésre is kiterjesztettek.

A Republika Srpska kormánya azonban 2006-ban, Milorad Dodik visszatérését követően – amikor Dodik ismét átvette a miniszterelnöki posztot – egyoldalúan megszüntette a koncessziót, arra hivatkozva, hogy a Viaduct nem teljesítette időben a beruházással kapcsolatos vállalásait.

A cég ezt a lépést jogellenes szerződésszegésnek minősítette, és pert indított egy nemzetközi választottbírósági fórumon, konkrétan a washingtoni ICSID (International Centre for Settlement of Investment Disputes) előtt.

Az eljárásban a Viaduct több mint 70 millió BAM értékű kártérítést követelt, amelyhez később a kamatok miatt további több tízmillió márka adódott.

Az ítélet jogerős lett, és a bíróság Bosznia–Hercegovina központi kormányzatát kötelezte a kifizetésre, mivel az ország a nemzetközi egyezmények alapján államként viseli a külső kötelezettségvállalások következményeit.

A jogvita azonban tovább eszkalálódott, mivel a Republika Srpska vezetése – élén Milorad Dodikkal – megtagadta a fizetést, és az ügy ezáltal politikai dimenziót is kapott.

Dodik azt állította, hogy a Viaduct-ügy egy „szervezett jogászi és politikai csalás”, amelyben szerinte banjalukai és szarajevói ügyvédek, valamint „bizonyos nemzetközi szereplők” is részt vettek a Republika Srpska megkárosítása érdekében.

Az ügy végül 2025 nyarán csúcsosodott ki, amikor Christian Schmidt, nemzetközi főképviselő 2025. július 17-én elrendelte, hogy a Viaduct részére megítélt kártérítést a Republika Srpskának járó útdíj-bevételekből vonják le, amivel újabb politikai vihart kavart Bosznia–Hercegovinában.