Egy pumpálás képei közül (koboldok és robotzsaruk)

Ha nincs különösebb kifogás, akkor az utóbbival kezdenénk. A ROBOTZSARU (RoboCop, 1987) – tudott dolog – Paul Verhoeven holland származású amerikai rendező egyik kultikussá vált, több folytatást, ahogy egy sikeres remake-et is megért játékfilmje. Pontosan az akciófilmek kategóriájából, amelyet egyesek az úgynevezett trash-filmek közé sorolhatónak látják inkább, azonban itt nem ez a lényeg.

Cselekménye eléggé bonyolult, tulajdonképpen fölösleges lenne ebből az alkalomból töviről-hegyire elmesélni az emberi aggyal rendelkező géphekus összes zűrös kalandját, mert igazából más itt a fontos. Mégpedig az a döbbenetes vizuális hasonlóság a manapság Szerbiában ama felettébb kitartó, fáradatlanul „pumpáló”, valójában „mindent aláásó, többszörösen hazaáruló, Koszovó-imádó” konok tüntetők ellen kivezényelt rendőrök némelyikével.

Például azzal, akit DRAGOLJUB ZAMUROVIĆ fotós kamerája oly sikeresen örökített meg, épp a szerb fővárosban. Robotzsaru társaival együtt, munkavégzés közben. (A kép ott látható egyebek mellett a szabadkai Napló Vezérigazgatóság Fb-posztjai között, ahol első ízben pillantottuk meg, hogy utóbb némi gondolkodásra serkentsen bennünket.)

Már csak azért is, mert olyan, mintha a képzelet ijesztő múltbéli mozifiguráját keltették volna életre a mában. Abból a célból, ugye, hogy segítsen megtisztítani az elégedetlen & hálátlan söpredéktől hemzsegő utcákat az egész országban. Hogy újra helyreálljon a szent rend, azzal együtt az igazságosság, és folytatódjék az egyetemes prosperitás. – Mindaz a boldog, demokratikus virágzás. Mindaz a lendületes fejlődés és gyarapodás! MINDAZON FANTASZTIKUS ELŐREHALADÁS. FOLYTATÓDJÉK, ÉLJEN!

Belgrádban, vagyis Szerbiában robotzsaruból több is van a rezsim szolgálatában (DRAGOLJUB ZAMUROVIĆ fotója alapján)

Zamurovićnak van egy kis szövege a kép alatt, amelyben nem nagyon igyekszik véka alá rejteni érzelmeit. Pl. akkor főleg nem, amikor jókora gyökérnek nevezi az ország elsőszámú emberét.

Dragoljub tehát a szókimondás embere, aki úgy fogalmaz könnyen megfejthető iróniával (itt laza magyar fordításban), hogy sikerült neki a minap a belgrádi Zeleni venacon (egy belgrádi domb, főleg a piacáról ismert) lencsevégre kapnia egy rémes eseményt.

Történt ugyanis, hogy néhány tucat elvetemült polgártárs – az alkotmánnyal álig felfegyverkezve, a becsületes választások delíriumában – el merészelte mondani, mit gondol. Szerencsére a hatalom gyorsan reagált. Tüstént a legkiválóbb uniformizált meg a legkiválóbb civil ruhás egységeit küldte a helyszínre, hogy vessenek véget az értelmetlen lázadásnak.

Védjék meg a rezsimet a jónéptől.

– Különös benyomást tett rám a csendőrség látványa – vallja. – Napjaink hőseié, akik úgy voltak felöltözve, mintha bősz sárkányok ellen vonultak volna hadba, nem pediglen zömében nyugdíjas tanárok meg a TISZTELJÉTEK A TÖRVÉNYT! feliratokat viselő diákok ellen.

A szerb rezsim azt állítja, hogy a rendőrök nem őket védik, hanem az államot. Nagy igyekezetükben az álarcos rendőrök (vagy verőlegények, vagy akárkik) egy tüntetőt hurcolnak el, akinek csak a lábfeje látszik a „szélsőjobbos” rendőr beöltöztetett verőlegény, vagy akárki kezében

Valaki annyi és olyan cuccal látta el őket, hogy inkább hasonlítottak amolyan harmadik műszakos Terminátorokra, mint emberekre… És mivel semmi sem tűnhet komplettnek kellő bizarrság nélkül, egyikük valódi GoPro kamerát viselt a sisakján. Feltételezem, a saját, hőseposzba illő tetteinek méltó megörökítésére. Aztán lehet, hogy ez a dokumentáció így majd részévé válik a tananyagnak. Amolyan szemléltető eszközévé a HŐSTETTEK A GONDOLATSZABADSÁG ELLEN című fejezetnek – szögezi le D. Z..

S akkor most jöjjenek a koboldok! Méghozzá a muzsikás koboldok, pontosabban goblinok, elsősorban a mitológiából meg a fantasy filmekből. Hogy legyen itt egy kis zenés aláfestés is a végére. Amolyan PUNKOS ALÁFESTÉS. – Mert miről is lenne szó?

Harcolj a városodért, harcolj az álmodért – énekli a Goblini kobold társaság (Forrás: Goblini)

Valójában arról – némely hír meg erről szól –, hogy MEGYÜNK A VÉGÉIG (Idemo do kraja) címmel új dallal rukkolt elő a Goblini (Goblinok) šabaci (szabácsi) népszerű punk rock együttes. Külön köszönettel a tüntető egyetemistáknak, mert megmutatták, hogy van még remény.

A zenekar tagjai: Branko Golubović „Golub” – ének, Alen Jovanović – gitár, Vladislav Kokotović – basszusgitár, Milan Arnautović – dob. – Érdemes róluk azt is tudni, hogy egyszer egy jó kis dokumentumfilmet készített velük a Vajdasági Rádió Televízió. Aztán ha egyszer szembejön velünk, talán bele kellene pislantani.

A Goblini nevű banda

Üdvözlettel! (Itt meg ennyi.)