Szerb és magyar világ Észak-Macedóniában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki az Észak-Macedóniát érő orosz és kínai befolyás, valamint Magyarország és Szerbia szerepe miatt a térségben. Kiemelik a hibrid fenyegetéseket, a stratégiai korrupciót, az átláthatatlan pénzügyi áramlásokat és a kényszerítő beruházási gyakorlatokat, amelyek főként Oroszországtól és Kínától származnak.

A magyar és a szerb kormány szerepe

Az Észak-Macedóniáról szóló jelentésben, amelyet az Európai Parlament 2025. július 9-én fogadott el, Thomas Waitz jelentéstevő mély aggodalommal számolt be azokról az intenzív külföldi beavatkozásokról és dezinformációs kampányokról, amelyek különösen Észak-Macedóniát, de más nyugat-balkáni országokat is sújtanak.

Az európai parlamenti képviselők különösen nyugtalanítónak tartják a magyar és szerb kormány szerepét Oroszország és Kína geopolitikai céljainak előmozdításában a térségben.

Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a Kínától való gazdasági függőség veszélyére, amelyet az aszimmetrikus kölcsönszerződések, például a magyar Eximbank legutóbbi kölcsöne – amely vélhetően kínai forrásból származik – eredményezhetnek.

Az 56-os pont

Az 56-os pont, minő véletlen

A jelentés 56-os pontja szerint az Európai Parlament mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Észak-Macedónia, valamint más, uniós csatlakozásra törekvő nyugat-balkáni országok különösen erőteljesen ki vannak téve a külföldi befolyásgyakorlásnak és a dezinformációs kampányoknak.

Kapcsolódó cikk

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Ezek magukban foglalják a hibrid fenyegetéseket, a stratégiai korrupciót, az átláthatatlan pénzmozgásokat, valamint a kényszerítő jellegű beruházási gyakorlatot – amely elsősorban Oroszországból és Kínából eredn.

Az Európai Parlament aggodalommal tekint Magyarország és Szerbia szerepére, amelyet Kína és Oroszország geopolitikai célkitűzéseinek előmozdításában játszik a térségben.

Ezzel összefüggésben rámutat a Kínától való függőség kockázatára, amelyet az egyenlőtlen feltételeket tartalmazó hitelszerződések növelnek, valamint felhívja a figyelmet a közelmúltban Magyarország által nyújtott, vélhetően kínai forrásból származó hitelre.”

Érdekes, hogy mindezt éppen az 56-os pont tartalmazza, minő véletlen is ez.

Befolyásolási kísérletek

A jelentés szerint Észak-Macedónia továbbra is rosszindulatú külföldi befolyásolási műveletek célpontja, amelyek célja az ország társadalmi szövetének megbontása, valamint az EU-ellenes közhangulat eszközként történő felhasználása.

Ez a befolyás különösen a szerb nyelvű bulvársajtón és médiumokon keresztül jelenik meg, amelyek a Kreml narratíváját terjesztik a régióban, és jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre.

A jelentés arra is emlékeztet, hogy Észak-Macedónia 2018 és 2023 között tizenhárom orosz diplomatát utasított ki olyan tevékenységek miatt, amelyek összeegyeztethetetlenek voltak diplomáciai státuszukkal – mindez a rejtett befolyási hálózatok tartós jelenlétére utal.

Ugyanakkor Kína is törekszik befolyásának kiterjesztésére Észak-Macedóniában, amit információs kontroll, beruházási diplomácia, valamint kényszerítő záradékokat tartalmazó infrastrukturális hitelmegállapodások révén igyekszik elérni.

Külön is említik, hogy a kínai diplomáciai szervezetek fizetett tartalmakat és véleménycikkeket finanszíroznak a macedón médiában megfelelő megjelölés nélkül.

Kapcsolódó cikk

A 4iG bekapcsolódik a macedón haderő modernizálásába is

Az EP arra is kitér, hogy az orosz állami kötődésű szereplők szerb médiacsatornákon keresztül terjesztettek olyan narratívákat, amelyek ellenségesen viszonyulnak a NATO-hoz, valamint azt a látszatot keltik, hogy az Európai Unió nyomást gyakorol Észak-Macedóniára identitásának feladására.

A dokumentum aggodalmát fejezi ki az úgynevezett „szerb világ” projekt miatt is, megállapítva, hogy Észak-Macedónia kormányának egyes tagjai nyíltan támogatták és népszerűsítették ezt a koncepciót.

Határozottan elítéli azokat az összejöveteleket, amelyek célja befolyási övezetek kialakítása más országok szuverenitásának és a térség stabilitásának rovására.

Aggodalmat váltott ki az is, hogy Észak-Macedónia volt az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely 2025 februárjában tartózkodott az ENSZ Közgyűlésének ukrajnai határozatáról szóló európai állásfoglalás szavazásakor, ehelyett az Egyesült Államok javaslatát támogatta olyan országokkal együtt, mint Grúzia és Magyarország – amit az EU közös kül- és biztonságpolitikájától való eltávolodásként és az európai béke, a nemzetközi jog és a demokratikus értékek iránti elkötelezettség meggyengüléseként értelmezett a jelentés.

Végezetül az Európai Parlament felszólított a volt jugoszláv titkosszolgálatok (UDBA és KOS) archívumainak megnyitására, amelyeket Szerbiában és Észak-Macedóniában őriznek. A cél, hogy a térség országai átlátható módon nézzenek szembe a totalitárius múlttal, erősítve ezzel a demokráciát, az elszámoltathatóságot és az intézményi ellenállóképességet a Nyugat-Balkánon.