Szerbia 2027 végére csatlakozik az „energetikai Schengenhez”

A szerbiai bányászati és energetikai minisztérium bejelentése szerint Szerbia már az idei nyáron teljesíti az előfeltételeket ahhoz, hogy kapcsolódjon az Európai Unió közös energiapiacához, ami az első lépés lehet az új energiapolitikai korszak felé.

Stabil energiaellátás

Ahogyan a schengeni övezeten belüli utazók útlevél-ellenőrzés nélkül haladhatnak át a határokon, úgy teszi lehetővé az európai energiapiac, hogy az áramot és a gázt szabadon, bonyolult adminisztratív és szabályozási akadályok nélkül lehessen adni–venni a tagállamok és a partnerországok között.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szerbia — miután nyáron harmonizálja a törvényeit az európai előírásokkal, majd befejezi az energiahálózat megerősítését célzó projekteket (például a Transzbalkáni- és a Pannon-korridort) — stabil és biztonságos energiaellátásra számíthat még válságidőszakokban is.

Emellett az európai energiapiacra való belépés lehetővé teszi Szerbiának, hogy szélesebb körű kínálatból választhassa ki az energiabeszállítókat – legyen szó villamos energiáról vagy gázról –, a várakozások szerint az erősebb verseny alacsonyabb árakat eredményez a lakosság és a gazdaság számára.

Kapcsolódó cikk

Az EU és Németország segít, épül a szerbiai villanyhálózat

Az uniós energiapiaccal való összehangolás további előnye, hogy a megerősített átviteli hálózat vonzóbbá válik a megújuló energiaforrások terén érdekeltek számára. Ezáltal több zöldenergia állhat rendelkezésre, és csökkenhet a szénfüggőség – amely jelenleg még mindig az ország villamosenergia-termelésének több mint 60%-át teszi ki.

A minisztérium megerősítette a Danas napilapnak, hogy Szerbia 2027 végére válik részévé az európai energiapiacnak. Pontosabban: 2026 végéig csatlakozik a napi előrejelzési piachoz (SDAC), majd 2027 végére következik a belnapipiachoz (SIDC) történő igazodás.

A napi előrejelzési villamosenergia-piac olyan szervezett villamosenergia-kereskedelmi platform, ahol a piaci szereplők (termelők, kereskedők, nagyfogyasztók) egy nappal előre adják le ajánlataikat a következő nap minden órájára.

A cél, hogy előre megtervezzék, ki mennyi áramot termel vagy fogyaszt majd adott időszakban. Az ilyen piacok a villamosenergia-rendszerek működéséhez elengedhetetlenek, és elősegítik az árak piaci alapú meghatározását.

A másik kapcsolódó piac, amely szintén említésre került, a belnapipiac vagy angolul „intraday market” – ez a kereskedés a fogyasztási nap folyamán történik, az utolsó pillanatig lehet finomítani a mennyiségeken.

Mi is az az EU-energiapiac?

A minisztérium elmagyarázta a Danasnak, hogy az energiapiac magában foglalja az elektromos energia és a gáz kereskedelmét. Az uniós szabályok alkalmazásával nő a rendszer hatékonysága, az ellátásbiztonság és a verseny az energiaszolgáltatók között.

Ehhez nélkülözhetetlen az országok közötti együttműködés: a hálózatok, szabályok és törvények összehangolása szükséges egy határok nélküli európai energiapiac kialakításához.

Ez segíti a megújuló energiaforrások használatát is – például ha egy országban túltermelés van, azt egyszerűen továbbítani lehet a szomszédos országok felé.

Az európai energiapiac lehetővé teszi, hogy akadályok nélkül lehessen adni–venni az áramot a tagállamok és a partnerállamok között (Forrás: MI)

A minisztérium szerint a megújuló energiák maximális részvételének biztosításához szükséges előfeltételek közé tartozik az új, belnapipiac hatékony és regionális integrációja, valamint összekapcsolása az EU-val.

Ez magában foglalja az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és gyorsítását, az energiarendszer digitalizálását, a meglévő elektromos hálózat és a határokon átnyúló áramátviteli kapcsolatok (interkonnektorok) fejlesztését és bővítését, az energiatárolási piac fejlesztését, a megújulók integrálását az elosztóhálózatba, fogyasztásmenedzsment-eszközök használatát, valamint a villamos energia alkalmazásának fokozatos kiterjesztését és az ágazatok energetikai összekapcsolását.

Az 2021–2022-es energia válság alatt világossá vált, mennyire fontos a piacok összekapcsolása, hiszen így az országok könnyebben segíthetik egymást, és elkerülhetőek a jelentős árkülönbségek.

Az egységes villamosenergia-piac hiánya az energiaválság idején magas áramárakat okozott Szerbiában, és jelentős különbségeket eredményezett az EU-tagországok és a közösség szerződő partnerei között.

A villamosenergia-piac összeolvadása lehetővé teszi majd a kölcsönös segítséget hálózati problémák vagy egyéb zavarok esetén, valamint egy közös energiacsere-politikát az EU-n és a közösségen kívüli piaci résztvevők között.

Az EPS és a Srbijagas

A minisztérium közlése szerint az állami energetikai vállalatok, mint például az EPS (Szerbiai Villanyszolgáltató) és a Srbijagas szerepe nem változik a piac versenyelvű szabályozásának bevezetése ellenére sem.

Kapcsolódó cikk

Zuhan az EPS profitja: súlyos problémák az energetikai óriásnál

„A szerbiai piac már most is nyitott, más villamosenergia-szolgáltatók is jelen vannak. Az EPS továbbra is piaci szereplő marad – termelőként és egyik beszállítóként” – erősítette meg a szerbiai minisztérium.

További előnyt jelent, hogy az energiapiaci integráció vonzza a megújuló energiaforrásokban gondolkodó befektetőket, így várhatóan növekszik a szélerőművek és naperőművek száma Szerbiában.

„Az uniós piaccal történő integráció egyértelmű és stabil szabályokat jelent minden szereplő számára, ami fokozza a befektetők bizalmát. Ez növeli a piac likviditását, és nagyobb teret nyit a zöldenergia értékesítésére” – véli a tárca.

A szerb várakozások szerint ennek köszönhetően a beruházók motivációja is növekszik, ahogy a pénzügyi intézmények hajlandósága is erősödik új projektek támogatására” – közölte a minisztérium.

Milyen projektek vannak még hátra?

Szerbia már több projektet is elindított az átvitel stabilitásának érdekében, de még sok munka áll előtte. A bányászati és energetikai minisztérium szerint eddig az alábbi szakaszokat sikerült lezárni a Transzbalkáni korridor I. fázisában:

• Első szakasz – 400 kV-os távvezeték Pancsova – Resicabánya (2017-ben befejezve)
• Második szakasz – 400 kV-os távvezeték Kraljevo 3 – Kragujevac 2 (2022-ben befejezve)

További tervezett fejlesztések, Transzbalkáni korridor I. fázis:

• Harmadik szakasz: új 2×400 kV-os Obrenovac–Bajina Bašta távvezeték, meglévő alállomások rekonstrukciója, Bajina Bašta feszültségszintjének 400 kV-ra emelése
• Negyedik szakasz: interkonnektor Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró között
• Északi KKE-korridor: BeoGrid2025 és 400 kV-os távvezeték Szerbia és Románia között
• Pannon-korridor: 2×400 kV-os távvezeték Szerbia–Magyarország
• Közép-balkáni korridor: új 400 kV-os interkonnektor Szerbia és Bulgária között, valamint egy belföldi 400 kV-os távvezeték.

A megfelelő infrastruktúra mellett elengedhetetlen egy korszerű szabályozási keretrendszer létrehozása, valamint olyan kétoldalú szerződések megkötése a szomszédos országok rendszerüzemeltetőivel, amelyek rendezik az együttműködés részleteit a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.

A Transzbalkáni, Pannon, Északi és Közép-balkáni energiafolyosók kiépítése, valamint a modern szabályozási és technikai feltételek megteremtése kulcsfontosságú a folyamat sikeres befejezéséhez: de a csatlakozás egy új energiapolitikai korszak kezdetét jelentheti Szerbia számára, amelynek célja a biztonságos, fenntartható és versenyképes energiarendszer megteremtése.