Nem a romák lopnak, az egyén követ el bűncselekményt

Csütörtökön, vagyis ma, második alkalommal tartanak falugyűlést a késő délutáni órákban Csantavéren a helyi polgárok. A téma egyelőre csaknem ugyanaz, mint a múltkor, mert a több mint egy évtizede tornyosuló problémákat nem lehet néhány hét alatt megoldani.

Aláírásokat gyűjtenek, vagyis petíciót nyújtanak át, amiben hivatalosan kérik, hogy nyolc rendőrt helyezzenek szolgálatra a faluba. Erre szerintük azért van szükség, mert ismét nagyon megszaporodott a lopások száma, idén tavaszig annyi betörés történt, mint tavaly egész évben.

Az idősek már félnek kimenni az utcára, mert rendszeresen követik őket és ellopják a szatyraikat, táskájukat, pénztárcájukat. Ráadásul a faluban az a hír járja, hogy – nem tudni kik, nem tudni honnan – de húsz roma család betelepítését tervezik Csantavérre.

“Semmiféle betelepítés nem lesz”

“Az emberek csak képzelődnek. Ez tökéletes alap arra, hogy kialakuljon az anticiganizmus – ezt a kifejezést mostanában igen gyakran használjuk”, mondja kérdésünkre Stevan Nikolić, roma ügyekkel megbízott városi koordinátor, a Roma Oktatási Központ vezetője Szabadkán.

Szavai szerint semmi alapja nincs annak a hírnek, miszerint tömegesen telepítenének be roma családokat Csantavérre, vagy bárhova máshová.

„Bármi történik, bármilyen bűncselekményről van szó, akkor a romák a hibásak. Nem, téves ez a hozzáállás. Az egyén a hibás, az egyén követ el bűncselekményt, és neki kell felelnie érte. A társadalomnak a feladata, hogy arra ösztönözze a marginalizált közösségeket, hogy kilépjenek a szegénységből, hogy elfogadottak legyenek, és proaktívak legyenek a közösségben”, magyarázza Nikolić a BALK-nak.

Szavai szerint a roma közösségnek rossz a múltja, de ők most azon dolgoznak, hogy jobb jövőt biztosítsanak nekik. A megbízott hangsúlyozza, hogy ez egy marginalizált közösség, az integrációjuk nagyon-nagyon hosszadalmas.

„Amikor a gyermek megszületik, tehetetlen, támaszra van szüksége és jó körülményekre, családi hangulatra a megfelelő fejlődéshez. A romák esetében a szülő szerepét az államnak kell átvennie, amelynek meg kell teremtenie a pozitív körülményeket, hogy ez a közösség kiszakadjon a jelenlegi helyzetből”, mondja Nikolić.

„Nem a romák törnek be, hanem a tolvajok“

Csantavéren egyébként két nagyobb roma telep van. A Haladás és a Halász, ahol megközelítően 250 roma él. A gyerekek iskolába járnak – több mint hatszázan, de nem mindannyian rendszeresen. A vezetés most azon dolgozik, hogy javítson a helyzeten. „Türelmesnek kell lenni”, mondja Nikolić.

„Ahhoz idő kell, hogy a közösség tagjai aktívak legyenek. Olyan közösségben élnek, ahol van, akinek nincs vize sem, fürdőszobája nincs senkinek, van, akinek még toalettje sincs. De vannak képességeik, adottságaik, amik másoknak nincsenek, és ezt ki kellene használni. Szeretném látni, hogy Csantavér napján egyszer bemutatkozzanak a romák is. Valaki szavaljon valamit. Az pedig, hogy a romák betörnek mindenhova? Nem. Ezt elutasítom. A tolvajok rabolnak, és pont. Ha változást akarunk, akkor fel kell hagynunk a megbélyegzéssel. A csantavéri helyi közösségnek is van nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottsága. Legalábbis papíron. Csak éppen senki sem hajlandó összehívni, foglalkozni ezzel a dologgal”, magyarázza a roma megbízott.

Néggyel kell felszorozni

Négyszer több roma élhet Szerbiában, mint amennyit a hivatalos számok mondanak. Szabadkán hivatalosan 1.959 roma él, de a becslések szerint számuk sokkal nagyobb: 3.500 és 4000 között mozog.

Kapcsolódó cikk

Kis vajdasági magyar párhuzamos valóságok

Ugyanez a helyzet országos szinten is: a legutóbbi adatok szerint a romák száma Szerbiában 131 ezer, hivatalosan. Nem hivatalosan azonban több mint 400 ezren lehetnek. Szabadkán a rendelkezésére álló adatok szerint csaknem 800 roma nemzetiségű tanuló jár iskolába.

Stevan Nikolić emlékeztetett arra is, hogy a romáknak a covid idején egyáltalán nem volt lehetőségük arra, hogy kövessék az online oktatást.

„Ez egy járulékos veszteséggel járó generáció lesz, ami hatással lesz a tudásszintjükre” – nyilatkozta Nikolić akkor. Azt is hozzátette, hogy a roma gyermekeknek nem ajándékjegyeket kell osztogatni, hanem tudást kell adni nekik.

Hivatalos válasz nélkül

A kérdés kapcsán, miszerint terveznek-e tömeges betelepítést Csantavérre, vagy bármelyik másik településre a szabadkai önkormányzat területén, felkerestük az illetékes Észak-Bácskai Körzet vezetőjét, Bojan Šoralovot, azonban kérvényünk többszöri megküldése után sem válaszolt a kérdésre, van-e bármi alapja a hírnek.

Ami a jelenlegi közbiztonsági helyzetet illeti, több mint egy hónapja, amikor a már említett, civil kezdeményezésre készült felmérés eredményeit közzétették, valamelyest javult a helyzet. Azóta is volt betörés, de a helyiek arról számolnak be, hogy fokozott a rendőri jelenlét a faluban, ami egyelőre bizakodásra ad okot.