Kis vajdasági magyar párhuzamos valóságok

Amióta az egyetemisták arra buzdították a polgárokat, hogy problémáik megoldását vegyék a saját kezükbe, vagyis március 15-e óta, számos polgári gyűlést szerveztek a nagyobb városokban. A kisebb települések, falvak elmaradtak ebben a szervezkedésben, a magyarlakta települések pedig még inkább csendben voltak. Egészen eddig a hétig, amikorra a Szabadka melletti csantavériek szerveződtek meg, és tartottak falugyűlést több mint háromszáz ember részvételével.

Ez a település azért specifikus egy kissé, mert 2025 első négy hónapjában több rablás és betörés volt, mint 2023-ban összesen – s ez sem hivatalos statisztika, hanem a fiatalok által az interneten készített felmérés, amit több mint 150 csantavéri töltött ki. A tettesek sehogy sem akarnak rendőrkézre kerülni. A polgároknak pedig elegük lett.

Nem engedték be őket a saját színháztermükbe

Miután összehívták a falugyűlést, a kezdeményezők arra kértek engedélyt a helyi közösségtől, illetve a várostól, hogy a megbeszélést az egyébként igen nagy és szépen felújított színházteremben tarthassák meg.

Hivatalos választ nem kaptak, nem hivatalosan pedig nemet mondtak nekik. Nem meglepő ez, hiszen például Szabadkán sem engedik meg a helyi közösségek használatát a legtöbb esetben, ennek az ellenkezője ritka, mint a fehér holló. Vagyis a polgárok a szabad ég alatt beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat.

Így volt ez Csantavéren is: több mint háromszáz falubéli jelent meg a civil kezdeményezésen, s mondhatni, nem voltak elragadtatva a ténytől, hogy tulajdonképpen a saját színházukba, ami a „népé”, ahogy maguk fogalmaztak, nem mehetnek be.

– Kutyának néznek? Kié a színház, ha nem a miénk? Nem lehet ezt kisajátítani. Egyszerűen nem találok szavakat. Így az utcán tanácskozni, mint a majmok?

– méltatlankodott az egyik lakos, Báló Gyula. Ő aztán haza is ment, azt mondta, nem hajlandó kint állni, ne nevettessem.

Sokan voltak vagy kevesen? (Fotó: Tómó Margaréta)

Négy kérdés bántja a csantavérieket

A falugyűlésen egyébként négy napirendi pont szerepelt: közbiztonság – erről beszéltek csaknem egy órán át, majd megszavazták, hogy követelni fogják: Csantavéren nyolc rendőr legyen beosztásban – minden váltásban ketten.

A második napirendi pont az éjszakai orvosi ügyelet megszűnése volt, ami kapcsán a helyiek kiemelték, hogy tekintettel arra, miszerint ugyanolyan adófizetők, mint bármelyik városban élő ember, joguk van az orvosi ellátáshoz. Az egyik felszólaló kiemelte, hogy hazugság, hogy nincs orvos, aki dolgozna, mert sokan munkanélküliek – csak éppen nincs megfelelő pártkönyvecskéjük az elhelyezkedéshez.

Harmadik napirendi pontként a helyi közösségi választások kiírását követelték, a negyedik alatt pedig egyéb témák szerepeltek.

Cvitkó Beatrix, egy fiatal lány, azt mondta a gyűlést követően, hogy nem voltak nagy elvárásai, de ahhoz képest elég sok ember vett részt a falugyűlésen.

– Működőképes dolognak látom ezt a megbeszélést, pozitív a benyomásom. Az, hogy a vezetőségből senki sem jött el: undorító. Csalódtam bennük.

Lejárt a mandátumuk, de nem akaródzik választásokat kiírni

Szerbiában a helyi közösségeknek igazából már régóta nincs semmilyen komoly feladatuk, hatáskörük és pénzük sem.

Ennek ellenére az olyan falvakban, mint Csantavér, a polgárok joggal várják el, hogy a „falu elnöke” járjon el az ügyeikben, és találjon megoldást a problémáikra.

Az hagyján, hogy hatáskörük nincs, de két éve a mandátumuk is lejárt, a helyi közösségi választásokat pedig sehogy sem akaródzik kiírni.

Bejegyzés a Csantavér régen és most Facebook-oldalon, sokan voltak vagy kevesen

Még Pásztor Bálint (a VMSZ jelenlegi elnöke) volt a városi képviselő-testület elnöke, amikor azt mondta, hogy a 2024-es választásokkal együtt megtartják majd ezeket is. De nem került rá sor.

Nem írta ki a választásokat az új elnök, Gyivánovity Dániel (VMSZ) sem, mert szavai szerint „nem teremtődtek meg a feltételek, majd ha megteremtődnek, kiírják őket” – legalábbis ezt nyilatkozta a sajtó kérdésére.

Ezt követően két ellenzéki politikus bűnvádi feljelentést tett Gyivánovity ellen, mert mint írták: alaposan gyanúsítható azzal, hogy visszaélt hivatali helyzetével, mivel nem írta ki a helyi közösségek tanácsainak megválasztására vonatkozó választásokat.

Azzal gyanúsítható, hogy a számos figyelmeztetés ellenére tétlenségével, azaz a választások ki nem írásával olyan helyzetet teremtett, hogy a polgárok nem élhetnek az Alkotmány és a szerbiai törvények által biztosított jogaikkal.

Ebben a helyzetben a helyi közösségek tanácsai nem hajtják végre a polgári gyűlések határozatait sem – mert úgynevezett technikai mandátumban vannak – 2023 óta.

A pártok kisajátították maguknak a helyi közösségeket

A két ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a hatalmon lévő pártok – vagyis a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai – tulajdonképpen kisajátították maguknak a helyi közösséget. Oda már az átlagpolgárnak nem érdemes bemenni, és nem is számíthat valódi segítségre.

Erről tanúskodik a csantavériek esete is: a falugyűlést megelőző napokban ugyanis éppen a Vajdasági Magyar Szövetség tartott taggyűlést a faluban, amelyről a párt elnöke úgy számolt be, mintha a helyiekkel cserélt volna véleményt. Helyiek voltak ugyan, de kizárólag VMSZ-tagok.

Legyen változás, vagy ne legyen? A változtatni akaró embereknek a szabadban kellett megtartaniuk a polgári gyűlést (Fotó: Tómó Margaréta)

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke nem kellett volna, hogy elmenjen, de meglepte a helyi VMSZ-tagságot, amikor megjelent. A közbiztonság is téma volt. A rákövetkező héten a civil kezdeményezésre szervezett megbeszélésen sem ő, sem a falu vezetője nem jelent meg.

Csantavéri lopások

Pásztor ráadásul kedden a polgárok gyűléseiről úgy beszélt, mint „nem létező falugyűlések”, amelyeken „határozatokat hoznak”. A VMSZ elnökének ezek szerint az a véleménye, hogy a falugyűléseken részt vevő polgárok nem illetékesek a saját problémáik tárgyalásában, esetleg megoldásában?

Bagatellizál, semmibe vesz, illetéktelennek és nem hozzáértőnek tartja a polgárokat a saját életük jobbá tételében? Nehezen elképzelhető ez, hiszen a közösségi oldalakon úgy tűnik, mintha egészen mást kommunikálna a külvilág felé.

Arról maga a VMSZ elnöke tett közzé információt, hogy az ezt megelőző héten Csantavéren járt, mert neki (népképviselőnek) az a dolguk, hogy eljárjanak, ahol közbiztonsági problémák vannak.

Az eljárás része volt az is, hogy Pásztor felkereste a szabadkai rendőrfőnököt, mert a „nép képviseletének a folyamatába mindenképpen beletartozik, hogy eljárjanak az ügyben”, ha egy településen közbiztonsági gondok vannak, és azokkal tárgyaljanak, akik tehetnek valamit.

Pásztor szerint ez a rendőrség, ezért azt kérte a rendőrfőnöktől, hogy a csantavéri lopások megakadályozása érdekében legyen folyamatos rendőri jelenlét a településen, a rendőrök pedig igazoltassák az embereket, mert vannak olyanok, akiknek nincs személyi igazolványuk, és ennek kiszűréséhez igazoltatásra van szükség. Pásztor másik kérése az volt, hogy a rendőrség tájékoztassa a lakosságot a rendőri tevékenységről.

Kapcsolódó cikk

Pásztor: Techno-parti és főzőverseny volt a diáktüntetés

Pásztor „népképviselőként” ezzel összefüggésben arról beszélt, „az emberek véleményének folyamatos meghallgatása nélkül a politika annyit ér, mint egy lyukas esernyő”. Ezt azzal toldotta meg, hogy a VMSZ nem ígéreteket tesz, hanem lépéseket.

A VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádióban kedden azzal dicsekedett, hogy „nem sok párt van, amely háromhavonta elmegy az emberek közé, meghallgatja őket”.

Azt viszont elfelejtette hangsúlyozni, hogy csak és kizárólag a saját párttagságát hajlandó meghallgatni és emberszámba venni. A csantavéri események legalábbis erre engednek következtetni. Aki nincs velünk, az ellenünk – ez a vajdasági magyar valóság.

Miközben az odarendelt párttagság bólogat, aztán „tetszikel” a közösségi oldalon, a falu népe pedig csak áll a zárt ajtók előtt, és nem hisz a szemének – melyik párhuzamos valóságban él?