A Guardian írt egy cikket Dodikról és a TEK-ről

„A legveszélyesebb pillanat 1995 óta”: Dodik válságba sodorja Boszniát” – ezzel a címmel írt egy cikket a brit Guardian című napilap/hírportál a jelenleg éppen Moszkvában tartózkodó Milorad Dodikról, aki a Guardian szerint „az eltiltás küszöbén áll szeparatista lépései miatt, de még nem adta fel a hatalmat”.

A brit lap az utóbbi három-négy hónapot felölő írásba belekeverte a TEK-et is, és megemlítette, hogy Dodik családja Bosznia-Hercegovina elhagyásáról tárgyalt egy nyugati diplomatával, akit a brit lap természetesen nem nevezett meg.

A cikket mi is átvesszük – a Guardian ugyanis egy nagy lap, milliók olvassák, a média pedig mindenfelé idézi, félig-meddig vagy teljes egészében.

A cikk nem kerülte el a balkáni kollégák figyelmét sem, ezért előfordulhat, hogy a kicsit már elfelejtett eset ismét beszédtéma lesz a térségben.

A cikket Julian Borger jegyzi, aki a magyar terrorelhárítás nagy port felvert boszniai vendégszereplésével indít, felelevenítve a történteket, és felfrissítve egy kicsit a tudásunkat.

Rendőrök civil ruhában

A magyar elit rendőri egység tagjai civilben lépték át a határt, és csak akkor öltötték magukra az egyenruhát, amikor már célba értek. Miután megérkeztek Bosznia-Hercegovina szerb felének fővárosába, Banja Lukába, zöld egyenruhában pózoltak a balaklavát viselő szerb rendőrökkel.

Kapcsolódó cikk

A TEK-esek civilként érkeztek, mégis egyenruhában tűntek fel

Ez a nyitás némileg zavarba ejtő, mert csak a harmadik bekezdésből derül ki, hogy egy majdnem napra pontosan három hónappal ezelőtti eseményről van szó, de mielőtt ezt megtudnánk, még értesülünk arról, hogy a magyarok „hivatalosan kiképzőként érkeztek, de a missziót csak azután jelentették be, hogy a helyi sajtó beszámolt a jelenlétükről. A szarajevói, állítólag szuverén boszniai állami kormányt nem tájékoztatták, hogy egy másik országból akár 300 félkatonai rendőr is átlépi a határt.”

Ezt követően derült csak ki a cikkből, hogy az időzítés kulcsfontosságú volt: a magyarok egy robbanásveszélyes időpont előestéjén érkeztek, február 26-án Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság, a Republika Srpska heves vérmérsékletéről ismert elnökét ugyanis egy év börtönbüntetésre és hatéves hivatali eltiltásra ítélték szeparatista tevékenységéért.

Dodikot, aki 2006 óta vezeti az entitást, azért ítélték el, mert szembeszállt a nemzetközi közösség boszniai megbízottjával, akit azért neveztek ki, hogy biztosítsa az 1992-1995-ös háborút lezáró daytoni megállapodás végrehajtását. Technikailag ő az ország legfelsőbb hatalma, a főképviselőnek ugyanis joga van törvényeket hozni vagy hatályon kívül helyezni, valamint különböző szintű vezetőket leváltani.

Az ítéletre reagálva Dodik azt mondta támogatóinak, hogy az ítélet „badarság”, és felszólította őket, hogy „legyenek vidámak”. Ezután kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina „megszűnt létezni”, és – nyilvánvalóan az elszakadás irányába tett lépésként – olyan helyi törvényeket fogadtatott el, amelyek megtiltják a központi bűnüldöző vagy igazságügyi szervek jelenlétét a Szerb Köztársaság területén.

Dodik ragaszkodott ahhoz, hogy nem fellebbezik az ítélet ellen, mivel nem ismeri el a központi bíróság joghatóságát, de ugyanakkor megjegyezte: nem tudja megakadályozni, hogy az ügyvédei fellebbezzenek. Az ügyvédek ezt meg is tették, és a fellebbezés tárgyalására a következő hónapokban kerül sor.

Orbán és Putyin szerepe

A Guardian szerint az ítélet és Dodik reakciója azt a pillanatot jelentette, amikor Bosznia hosszú távú működési zavarai veszélyes válságba torkolltak, amely kettészakíthatja Európát. Megmutatta, hogy a szorult helyzetben Orbán Viktor magyar miniszterelnök, inkább olyan szövetségesek mellé állna, mint Vlagyimir Putyin és Milorad Dodik, nem pedig mint Brüsszel.

A hatalmon töltött csaknem két évtized alatt Dodik gyakori látogatója volt Moszkvának, március óta kedden immár harmadszor jelent meg az orosz fővárosban – a Guardian számára nyilván ez volt a cikk megírásának apropója.

Hajdu János, a TEK igazgatója köszönetet mondott a Boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának és rendőreinek a professzionális és alapos hozzáállásért a biztonsági munkavégzés során, különös tekintettel arra a professzionalizmusra, amelyet az Orbán Viktor magyar miniszterelnök Banja Lukában és a Boszniai Szerb Köztársaságban tett látogatása során tanúsítottak a különleges biztonsági intézkedések meghozatalakor (Forrás: MUPRS)

Szerbia tekintélyelvű elnöke, Aleksandar Vučić is rendszeresen támogatja Dodikot a Szarajevóval és a nyugati fővárosokkal való szembenállásában. Vučić szolidaritásból Banja Lukába utazott, miután a bíróság szerinte „törvénytelen, antidemokratikus” ítéletet hozott. A két szerb vezető hétfőn ismét találkozott Belgrádban, mielőtt Dodik Moszkvába repült volna.

A februári ítélet és annak következményei azt is megmutatták, hogy 30 évvel a boszniai konfliktus után, amelyben több mint 100 000 ember vesztette életét, az alapvető megosztottság még messze nem oldódott meg. A daytoni megállapodással véget ért ugyan a borzalmas konfliktus, amely a népirtást visszahozta Európa szívébe, mostanság azonban kevesen számítanak arra, hogy a háború visszatér, de az ország továbbra is egy olyan tűzfészek Európa szívében, ahol a viszályok és az erőszak lehetősége fennáll.

A megállapodásról a héten egy NATO-találkozóval emlékeztek meg az ohiói városban, amely a békeszerződésnek a nevét adta. De miközben Dayton megállította a gyilkosságokat (mi ezt úgy mondanánk, hogy a gyilkolászást és az etnikai tisztogatást), egyszerűen befagyasztotta a konfliktust, mivel az országot két részre osztotta: a Szerb Köztársaságra és a boszniai muszlimok (bosnyákok) és horvátok szövetségére.

Dayton kritikusai elítélték a megállapodást, amely szerintük ez az etnikai tisztogatás jutalma (a szerbek szempontjából). A Guardian megjegyzi, hogy a további vérontást megfékező egyezmény az évtizedek során olyan kényszerzubbonnyá keményedett, amely megakadályozta, hogy Bosznia működőképes állammá fejlődjön. Többszintű kormányzati rendszert hozott létre, amely a nacionalista pártoknak, a bénultságnak és a korrupciónak kedvezett.

Magyar „félkatonák” Boszniában

Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke és a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) vezetője hatalomra kerülése óta elszakadással és a konfliktushoz való visszatéréssel fenyegetőzve akadályozza a reformokat és az európai integrációt.

Vannak azonban arra utaló jelek, hogy politikailag egyre gyengébb: Szarajevóban boszniai illatékesek és külföldi diplomaták megerősítették a magyar sajtóban megjelent értesüléseket, amelyek szerint Orbán Viktor félkatonái Banja Lukában jártak, hogy kiszabadítsák Dodikot, ha sarokba szorulna, és menekülnie kellene.

Erre eddig nem került sor, de szakértők szerint Dodik távozására továbbra is komoly esély van: a Guardian értesülései szerint az elmúlt hónapokban a szerb vezető családja felkereste az egyik magas rangú nyugati illetékest, hogy tárgyaljon a távozás feltételeiről.

De nem biztos, hogy Dodik a száműzetést választja. Ehelyett lehet, hogy továbbra is megpróbál szembeszállni az ítélettel – és a nemzetközi közösséggel -, és a félkatonai rendőrség pajzsa mögül igyekszik megtartani a a hivatalát. Magára az országra nézve a bizonytalanság tele van kockázatokkal.

„Ez egyértelműen a legveszélyesebb pillanat Boszniában 1995 óta” – mondta Jasmin Mujanović bosnyák politikai elemző. „Ez egy olyan válság, amely csak a letartóztatásával érhet véget, vagy ha végül a menekülés mellett dönt”.

Dodikot áprilisban megpróbálták őrizetbe venni, miután elfogadták a még az ő mércéjével mérve is szélsőségesnek tekinthető törvényt. A boszniai ügyészség elfogatóparancsot adott ki ellene és két másik szerb tisztviselő ellen, hat héttel később pedig feszült helyzet alakult ki Szarajevó keleti részén, amikor a szerb rendőrség megakadályozta, hogy a boszniai Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) ügynökei elkapják Dodikot. A SIPA ügynökei visszavonultak.

Mikor lesz új ítélet?

A februári ítéletre vonatkozó fellebbviteli döntés az év végéig esedékes, de leginkább nyárra várható. Ha a bíróság helybenhagyja Dodik elítélését és büntetését, akkor a hivataltól való eltiltás hatályba lépne, ami új elnökválasztásokat vonna maga után a Szerb Köztársaságban, és esetleg egy ellenzéki koalíció győzelmét eredményezné, amely kész együttműködni az etnikai határok felszámolásában, és újjáélesztené Bosznia uniós tagsági pályázatát.

Az ítélet jóváhagyása egyúttal azt is jelentheti, hogy a boszniai bűnüldöző szervek újabb, elszántabb kísérletet tesznek a letartóztatására, és ehhez Bosznia akár a kislétszámú európai békefenntartó erő, az Eufor támogatását is kérheti.

„Az egyetlen rejtély az, hogy Dodik elfogadja-e a döntést, és elhagyja-e az elnöki palotában lévő helyiségeit” – mondta Igor Crnadak, volt boszniai külügyminiszter, a szerb ellenzéki blokkhoz tartozó Demokratikus Haladás Pártjának vezető tagja. „De lehet, nem hajlandó elhagyni a helyét? Nem hiszem, hogy bárki is tudja, mit fog tenni”.

Hozzátette: „Úgy gondolom, hogy Bosznia fordulóponthoz érkezett”.

Politikai és nem biztonsági válság?

Christian Schmidt, a jelenlegi főképviselőként szolgáló volt német miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy egyelőre inkább politikai, mint biztonsági válságról van szó.

„Hogyan oldjuk meg ezt a fajta kihívást eszkaláció nélkül? Szerintem ez egy olyan dolog, amihez egyelőre sok diplomáciára és színfalak mögötti tárgyalásokra van szükség” – mondta Schmidt, de hozzátette: „nem látja, hogy Dodik úr megfelelne a politikai vezetés felelős tagjaival szemben támasztott követelményeknek ebben az országban”.

Múlt héten Schmidt jelentést tett az ENSZ Biztonsági Tanácsának a helyzet romlásáról, és nemzetközi szerepvállalásra szólított fel a katasztrófa megelőzése érdekében. A Tanács ülésén a jelek nem voltak biztatóak. Az orosz küldöttség elhagyta az üléstermet, miközben Schmidt beszélt, a boszniai háromoldalú elnökségben éppen elnöklő szerb tag, Željka Cvijanović pedig megpróbált Schmidt ellen hangolni, megkérdőjelezve a legitimitását, egyúttal „diktatúrával” és „elnyomással” vádolva meg őt.

Az EU szintjén is korlátozottak voltak a lépések. Magyarország eddig megakadályozta a Dodik elleni szankciókat, legutóbb például Horvátország segítségével.

A Dodikra nehezedő pénzügyi nyomás azonban egyre nagyobb. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Lengyelország és Litvánia mind egyéni büntetőintézkedéseket hozott ellene. Reménye, hogy Trump washingtoni hatalomra kerülése az amerikai szankciók gyors felfüggesztéséhez vezet, nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat; az új amerikai kormányzatot ugyanis kevéssé érdekli Bosznia.

Ha a fellebbezése nem jár sikerrel, Crnadak azt javasolta, hogy a boszniai szerb elnök kövesse ugyanazt a tanácsot, amelyet egy alkalommal ő adott a boszniai szerb háborús vezetőknek, amikor azok menekültek a hágai háborús bűnöket vizsgáló bíróság elől: „adja fel magát”.

„Amit most tesz, az közvetlenül érinti a szerb népet és a Szerb Köztársaságot” – mondta Crnadak, aki tanácsként azt üzente Dodiknak, hogy „ha szereti a népét, akkor elmegy a bíróságra, és ott harcol az ártatlánságáért.