Horvát problémák: a demográfia és az agrár

Bár Andrej Plenković és a HDZ 12 éves regnálása alatt Horvátország számos sikert könyvelhetett el, amit bizonyít az hogy Horvátországot sikerült a világ mintegy 40 országának körébe vinni, amelyek mindhárom vezető hitelminősítő intézet szerint a hitelminősítés A kategóriájába (A3) tartoznak.

A BALK hasábjain be szoktam számolni a horvát gazdaság sokszor meghökkentő fegyvertényeiről – bár szinte minden egyes esetben hozzá teszem, hogy a cégek sikerei a kormány, illetve az állam támogatása nélkül valósultak meg.

Ez azon kívül, hogy érdekes, némileg összhangban áll derűlátó természetemmel, nem szeretek negatívumokkal foglalkozni, vannak éppen elegen, akik ebben lubickolnak. Viszont egyaránt nem szeretem, ha valaki nem hajlandó elfogadni a realitásokat.

A száraz tények arra hívják fel a figyelmet, hogy Horvátországnak, a kormány minden optimizmusa mellett komoly problémái vannak, méghozzá olyanok, hogy ezeknek előbb-utóbb meglesz a böjtje.

Demográfia és agrár

Persze, itt a zuhanó népszaporulat és az ennek következtében rohamosan elöregedő, fogyatkozó lakosság áll az első helyen.

Kapcsolódó cikk

Az a fránya demográfia! A horvát kormány hatodszor is nekirugaszkodik a stratégiának

Ha nincs gyermek, nincs ország, ezen nem segít semmilyen mellébeszélés, ideológia katyvasz. Mint ezt mi magyarok tudjuk, saját példánkon okulva, ez olyan folyamat, amit rendkívül nehéz visszafordítani, még aktív kormányzati intézkedések mellett is.

Hogy kollokviálisan fogalmazzunk, a horvátoknál is leesett a tantusz, ám jelenleg még csak olyan „Jézus-Mária alapon” kapkodnak fűhöz-fához, az átgondolt stratégia, pláne ennek megvalósítása még várat magára.

A demográfiával szemben, amit nem lehet csavargyárhoz hasonlítani, mert lélektani okok is közrejátszanak a gyermekvállalási kedv, illetve a hiányának a kialakulásához, az agrár, illetve élelmiszer-termelés problematikája szimplán kormányzati kérdés.

A kormány fütyül az agrárpolitikára

Mint ezt még valahol februárban a Horvát Munkáltatók Egyesülete (Hrvatska udruga poslodavaca, HUP) megállapította, a mezőgazdasági földterületek kérdésének sürgős megoldását prioritásként kell kezelni, késedelem nélkül, populista megközelítések vagy olyan döntések nélkül, amelyek nem járulnak hozzá az élelmiszer-termelés növekedéséhez.

A HUP jelentése értelmében a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat bruttó hozzáadott értéke 2024 első kilenc hónapjában alig növekszik, évi 0,4 százalékkal, ami nyolcszor lassabb, mint a gazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének növekedése.

Ez a negyedik egymást követő év, amikor a mezőgazdaság elmarad az általános gazdasági tevékenységtől. A mezőgazdasági reáljövedelem 6,3 százalékkal, 1,6 milliárd euróra csökkent 2024-ben, a mezőgazdasági termelés értékének 0,3 százalékos, 28 milliárd euróra történő csökkenésével együtt.

Ki mint vet, úgy arat – a kormány fütyül a mezőgazdaságra. A kép illusztráció

Az export részesedése az agrárvállalatok árbevételéből 14,6 százalékra csökkent, ami 2019 óta a legalacsonyabb szint.

Az elmúlt évek javulása ellenére a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke csak a német átlag 50,4 százalékát érte el. Ezért nem meglepő, hogy az élelmiszerek és az élő állatok nominális importjának ötmilliárd euróra történő növekedése miatt a nemzetközi kereskedelem hiánya ebben a kategóriában 2,2 milliárd euróra ugrott.

Horvátországban a legnagyobb az élelmiszer-kereskedelmi hiány (a GDP 2,7 százaléka), és az elmúlt három évben a legnagyobb külkereskedelmi mérlegromlást könyvelhette el a közép-kelet-európai régió országaihoz, Németországhoz és Olaszországhoz képest.

A HUP jelentése számos strukturális problémára figyelmeztet, amelyek korlátozzák a horvát élelmiszer-termelés növekedését. A fő kihívást a kis, beépítetlen és nem konszolidált telkek, a használaton kívüli állami földterületek, a földbérlet és -elosztás adminisztratív akadályai, valamint az elsődleges termelőknek nem kedvező pontozási rendszer jelenti.

Minden sikeres vállalkozás alapja a tervezés, ezért a HUP felszólította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy dolgozzon ki kétéves tervet az ágazat összes pályázatának közzétételére, és határozzon meg nagyon átlátható és egyértelmű feltételeket számukra.

A mókuskerék

A mezőgazdaság és az élelmiszerügyek szakértője, prof. dr. sc. Ivo Grgić, a zágrábi Mezőgazdasági Kar munkatársa elmondta a Lider magazinnak, hogy szinte minden horvát kormány vágyik a mezőgazdasági földterületek rendezésére, ezért az elmúlt 30 évben hat törvényt „sikerült” megírnia és elfogadnia a mezőgazdasági földterületekről, és ezeket 24 alkalommal módosították, kiegészítették.

– Mindegyikben csak két változatlan tény van. Az első az, hogy minden törvény elején hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdasági földterület a Horvát Köztársaság érdeke, és különleges védelmet élve, a második pedig az, hogy úgy forgunk, mint a mókus a kerékben, vagyis a látszólag nagy erőbefektetés ellenére a dolgok egy helyben állnak

– állítja Grgić, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a mulasztásokért nem csak az államigazgatás a felelős.

Grgić elmondta, hogy a konzultációk során, amelyekben a tudományos közösség képviselői, a gazdák és a helyi közösségek is részt vettek, azt tapasztalta, hogy a gazdálkodók és a „gazdák” hangja hallatszott leginkább, akik leggyakrabban a maguknak vagy a csoportjuknak megfelelő javaslatokkal álltak elő.

– Őszintén szólva többet vártam a tudományos közösségtől és az egyesületeiktől, mert termőföld nélkül mi, agrárakadémikusok csak agrártörténelemmel foglalkozhatunk

– tette hozzá Grgić, aki a beszélgetés folyamán arra figyelmeztetett, hogy Horvátországban még ma sem tudni, hogy pontosan mennyi mezőgazdasági terület áll rendelkezésre, milyen szerkezetűek, kik a tulajdonosaik és milyen állapotban vannak ezek a területek.

Horvátországban 2023-ban 898 ezer hektár szántóterület volt

A volt államszövetség (Jugoszlávia) a háborút megelőző, utolsó Mezőgazdasági Összeírása szerint 1989-ben összesen 3,24 millió hektár mezőgazdasági területe volt, ebből 1,48 millió hektár szántóterület.

A Horvát Statisztikai Hivatal (horvátul: Državni zavod za statistiku, rövidítve DZS) 2023-ban 1,519 millió hektárt regisztrált, ebből 898 ezer hektár szántóterületet. Ugyanebben az évben 1,16 millió hektár mezőgazdasági területet, azaz 855 ezer szántóterületet rögzítettek az ARKOD rendszerben (mezőgazdasági földhasználat nyilvántartása digitális formában).

Szakértői vélemény

A terület szakértőinek egybehangzó véleménye szerint Horvátországnak változásra van szüksége a termőföld-gazdálkodásban az élelmezésbiztonság kialakításában és az importtól való függőség csökkentése érdekében.

A széttagoltság szemléltetése, hogy Horvátországban 164 629 gazdaságot jegyeztek be, amelyek 1 160 287 hektár mezőgazdasági területet használnak.

A gazdaságok 55,6 százaléka 3 hektárnál kisebb területtel rendelkezik az ARKOD-ban. A családi gazdaságok szerkezetében 83,4 százalékuk legfeljebb egy taggal rendelkezik, és az összes gazdaság 58,3 százalékának nincs egyetlen tagja, azaz nem a mezőgazdaság az elsődleges tevékenységük.

A minisztérium adatai szerint a 330 187 hektár állami mezőgazdasági területből 107 303 hektár bérelt és koncessziós, 132 975 hektár nem áll rendelkezésre, míg 70 157 hektár ideiglenes használatban van.