Rendőri erőszak Újvidéken a diákok és a civilek ellen

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb rendőrség erőszakkal lépett fel Újvidéken a Sport- és Testnevelési Kar (DIF) előtt demonstráló diákokkal és civilekkel szemben. A helyszíni beszámolók szerint a rendőrök, köztük a rohamrendőrség, teljes felszerelésben, pajzsokkal és gumibotokkal avatkozott közbe a békésen tiltakozók ellen, akik passzív ellenállást tanúsítottak.

A hallgatók korábban felhívást tettek közzé, amelyben segítséget kértek a polgároktól a blokád fenntartásához, miután Patrik Drid, az intézmény dékánja jelezte: rendőri segítséggel kívánja megtörni a kar bejáratának blokádját.

Amikor Drid megjelent a helyszínen, a diákok és a polgárok füttyel és kiabálással fogadták. Ekkor még csupán civil ruhás rendőrök voltak a helyszínen, ám nem sokkal később megérkeztek a rohamrendőri egységek is.

Amikor megérkezett a rohamosztag

A hatóságok azonnal agresszív fellépéssel próbálták meg feloszlatni a tömeget: pajzsokkal nyomták el a bejárattól a diákokat, miközben gumibotokkal támadtak rájuk és a jelenlévő civilekre. A 021.rs hírportál riporterei szerint a rendőrség rendkívül durva módszerekkel lépett fel, és a békés ellenállásra is ütlegeléssel válaszolt.

A rendőrök brutális fellépése az újvidéki Testnevelési Kar épületénél

Több szemtanú is megerősítette, hogy a rendőrök könnygázt és paprikaspray-t vetettek be. Számos tüntető szemét vízzel kellett kimosni az irritáció miatt. A helyszínről jelentették, hogy a sürgősségi orvosi szolgálat legalább négy esetben avatkozott közbe: három nő és egy férfi szorult ellátásra, közülük ketten kórházba is kerültek.

Egy fiatal nő eszméletét vesztette, miután pajzzsal fejen ütötték. A rendőri fellépés brutális jeleneteit számos felvétel rögzítette.

Az incidensek során megtámadták Smiljana Milinkov professzort is, aki a bölcsészkarról érkezett a diákok támogatására. Milinkov elmondása szerint feltartott kezekkel állt egy rendőr előtt, aki ennek ellenére földre lökte: „Ő csak elkapott és a földhöz vágott” – mondta Milinkov az Autonomija portálnak.

Csak minimális erőt alkalmaztak?

Ivica Dačić belügyminiszter, aki a szerb elnök „régi ismerőse” a kilencvenes évektől kezdve, azonnal közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a rendőrség „a lehető legkisebb mértékben” alkalmazott kényszerítő eszközöket, és hogy mindezt „a közrend fenntartása érdekében” tette.

Egy diáklány eszméletét vesztette, miután pajzzsal fejen ütötték, agyrázkódást szenvedett. Mint kiderült, hogy egy Katarina nevű lányról van szó, aki az egyik résztvevője volt a strasbourgi biciklis túrának

Dačić közlése szerint Patrik Drid dékán megsérült a dulakodásban, és a rendőrség segítségével került kórházba. A miniszter hozzátette, hogy Drid kérésére avatkoztak be, aki szerint „ismeretlen elemek” akadályozták az oktatási intézmény működését.

Dačić súlyos vádakat fogalmazott meg az ellenzékkel kapcsolatban: szerinte az egyetemi épületbe „ismeretlen személyek” másztak be az ablakokon át, és a rendbontók között nemcsak diákok, hanem ellenzéki aktivisták is voltak.

Ám a diákok és a civil szervezetek visszautasították ezeket a vádakat, hangsúlyozva: a diákok a karukért, az oktatásukért és a szólásszabadságért küzdöttek, a rendőrségi fellépés pedig aránytalan és brutális volt.

Brnabić „fasiszta tombolásnak” nevezte a történteket

Az események után a szolidaritás hulláma söpört végig Szerbián. A niši, kragujevaci és kraljevói diákok is bejelentették, hogy támogatásukról biztosítják az újvidéki hallgatókat. Nišben a bíróság épülete előtt, Kragujevácban a diákszálló és az orvosi iskola közötti téren, Kraljevóban pedig a városközpontban szerveztek támogató tüntetéseket.

A kragujevaci hallgatók közleményükben úgy fogalmaztak, hogy az újvidéki diákok küzdelme az ő küzdelmünk is, és „nem hallgatnak, amíg az igazságért harcoló hallgatókra gumibottal támadnak”.

Patrik Drid, az újvidéki Testnevelési Kar dékánja saját diákjaira hívta rá rendőröket, akik paprikaspray-t vetettek be a diákokkal és a civilekkel szemben

Az események élénk visszhangot váltottak ki a politikai életben is. Ana Brnabić, a Szerbiai Nemzetgyűlés elnöke „fasiszta tombolásnak” nevezte a történteket, hangsúlyozva, hogy az efféle viselkedés „nem méltó sem a diákokhoz, sem a polgárokhoz”.

Ezzel szemben Savo Manojlović, az Indulj-Változtass! (Kreni-Promeni!) mozgalom vezetője kijelentette, hogy a „ mai nap szégyenfolt a szerb állam történetében. A diákokat, akik békésen tiltakoztak, brutálisan megverték. És most a hatalom megpróbálja áldozattá tenni a dékánt, aki rendőrt hívott a saját diákjaira.”

Manojlović szerint világosan látható, hogy Dridet nem bántalmazták fizikailag, csak vízzel öntötték le néhányan a tüntetők közül. A politikus úgy vélekedett: „ez a hatalom újabb próbálkozása volt az egyetemek megszállására, de ma inkább azt mutatták meg a diákok, hogyan lehet megvédeni az intézményeket.”

A dékán azzal a központilag sugallt magyarázattal állt elő, hogy megakadályozták a munkához való jogának érvényesítésében, ezt többször elismételte, a diákok lelocsolták

Hasonlóan nyilatkozott Milan Turanjanin, a a Zöld-baloldali Front (Zeleno-levi front, ZLF) képviselője is, aki szerint a rendőrök jogsértően léptek fel. Elmondása szerint Dridet végül ő és egy hallgató kísérte a mentőautóhoz, miután a dékán elesett és megsérült a tömegben.

A Szerbiai Újságírók Szervezete (UNS) is elítélte az eseményeket, hangsúlyozva, hogy több újságíró, köztük Žarko Bogosavljević is fizikai támadás áldozata lett. Bogosavljević beszámolója szerint a rendőrök sem sajtós mellényét, sem azonosítóját nem vették figyelembe, mindenkit vertek – diákot, újságírót, civilt – válogatás nélkül”.

Az Akadémiai Szolidaritás és Elkötelezettség Hálózata (Mreža akademske solidarnosti i angažovanosti, MASA) nevű szervezet közleményben követelte az erőszakos fellépés azonnali leállítását, hangsúlyozva, hogy „az akadémiai közösség alapértéke a békés párbeszéd. Erőszakot alkalmazni a diákokkal szemben nemcsak erkölcsi bukás, hanem súlyos jogsértés is”.

A tiltakozás folytatódik

Annak ellenére, hogy a rendőri fellépés során több diák megsérült, a tiltakozók kijelentették, hogy nem hátrálnak meg. Újabb blokádokat és szolidaritási eseményeket terveznek, hangsúlyozva, hogy „a jövőjükért harcolnak, és nem félnek.”

Az események azt mutatják, hogy a szerbiai diáktársadalom – bármilyen nyomás és erőszak ellenére – nem hajlandó lemondani az egyetemi autonómiához, a szabadsághoz és az igazságossághoz való jogáról.