Másfél évszázad után új vasúti pálya épül Fiume felé

Még 2007-et írtunk, amikor Hu Csin-tao volt kínai elnök (2003 és 2013 között) felajánlotta Ivo Sanader horvát miniszterelnöknek, hogy Kína megépíti az ún. alföldi vasutat, és koncessziót kért rá. Akkoriban – ahogy ma sem nagyon – ez geopolitikai okokból nem volt lehetséges.

Tagjelölt országként Horvátország nagyon ki volt téve a berlini és brüsszeli nyomásnak. Angela Merkel egyetlen telefonhívással megakadályozta ennek az ötletnek a megvalósítását.

– Ivo úr, hagyja, hogy a Deutsche Bahn megépítse Önnek azt a vasutat, ez fontos a vállalataink számára

– mondta Merkel akkoriban Sanadernek.

Soha nem építették meg, sőt, soha nem is vizsgálták meg komolyan a projektet. Majdnem két évtizeddel később Horvátország, úgy tűnik, komolyan nekiveselkedett a több mint másfél évszázados projektnek.

Az alföldi vasút jelentősége most további dimenziót kapott. A Rijeka Gateway konténerkikötőt az év második felében fejezik be, és ez a kétvágányú alföldi vasút nélkül soha nem teljesedhet ki igazán.

Ha minden jól megy, 10-11 év múlva már meg is lesz

Az ún. alföldi, vagy síksági vasút vonala lényegében attól alföldi, hogy nem a hegyeken kel át, hanem a folyók völgyét követi és alagutakkal oldja meg a szintkülönbség kérdését. Ezt már a mindentudó Borovszky Samu is taglalta a XIX.század végén, illetve a XX.század elején.

Oleg Butković horvát közlekedési miniszter szerint a mediterrán folyosó megépítése az egyik legfontosabb projekt Horvátországban

De a mai útvonal még mindig a néhai Budapest-Fiume vasút Károlyváros-Fiume vonalán halad, az 1800-as évek végén az ilyenfajta alagút, alagutak kiépítése a műszaki megvalósíthatóság határát súrolta.

Oleg Butković közlekedési miniszter nyilatkozata szerint az alföldi vasút, a mediterrán folyosó megépítése az egyik legfontosabb projekt Horvátországban. Szerinte az év végéig befejezik a magyar határig tartó szakaszt 121 kilométer hosszúságban, azaz a teljes szakasz 30 százalékát, és ezt jövőre tervezik üzembe helyezni.

Kapcsolódó cikk

KÖZÉP-EURÓPA KAPUJA: A fiumei kikötő elsőbbséget élvez majd az Ázsiából érkező szállítmányok behajózásában

A Zágráb és Fiume (Rijeka) közötti vasútszakasz aktív, ennek első része a Hrvatski Leskovac-Károlyváros (Karlovac), ahol jelenleg a kísérő létesítmények épülnek, nyárra elkészül. Butković bejelentése szerint a többire pedig kiírták a pályázatot, ami „értékelési szakaszban van”.

Hangsúlyozta, hogy a fennmaradó 115 kilométernyi vasút, amelynek a költségeit mintegy kétmilliárd euróra becsülik, mind pénzügyi, mind technikai szempontból „a legnagyobb kihívás”, amelyhez uniós forrásokra lesz szükség, hozzátéve, hogy mindent megtesznek a projekt felgyorsítása érdekében.

Akárhogy is, a vasút megépítésére most már égető szükség van. A szakértők véleménye szerint a derűlátó forgatókönyv megvalósulása esetén, amely feltételezi a Zágráb–Rijeka kétvágányú alföldi vasútvonal 2032-re történő befejezését, a fiumei kikötő a jelenleginél körülbelül ötször nagyobb gazdasági tevékenységet generálhat, azaz 3,3 milliárd eurót és 8600 munkahelyet a kikötőben, a kísérő tevékenységekben és a Tengermelléki-Fennsíki megye tágabb gazdaságában.

A pesszimista forgatókönyv esetén, ahol a vonal 2035-re sem készül el, és a teljes korszerűsítés elhúzódik, a kikötőhöz kapcsolódó termelés valós értéke csupán 1,72 milliárd euróra nőne.

Az Európai Bizottság 2019-ben 311 millió eurót hagyott jóvá a Kohéziós Alapból a Hrvatski Leskovac-Károlyváros közötti vasútvonal 44 kilométeres meghosszabbítására

Szóval, nem mindegy. Viszont elképzelhető az is, hogy a horvátoknak mázlijuk lesz, és úgy fordul a geopolitikai kocka, hogy igénybe tudják venni a kínai kivitelezőket, ugyanazokat, akiket a „Bundesmutti” 2007-ben elhessegetett.

Májusban árverezik az új újragázosítási kapacitásokat

Az új újragázosító modul telepítése, amely a Fiume (Rijeka) szomszédságában elhelyezkedő krk-szigeti Omišalj LNG-terminál maximális kapacitását évi 3,1 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméter gázra növeli, a befejezéshez közeledik.

A horvát nemzeti hírügynökség, a HINA értesülései szerint várhatóan ezt októberben helyezik üzembe, májusra pedig árverést hirdettek a következő 15 évre vonatkozó további újragázosítási kapacitások kiosztására.

Az LNG Croatia, amely az omišalji LNG-terminált üzemelteti, megerősítette, hogy a terminál újragázosítási kapacitásának növelésére irányuló szakasz első körének részeként május 12-én további újragázosítási kapacitást kínál a következő 15 gázévre, 2025/2026-ról 2039/2040-re.

A többletkapacitásokat az LNG Croatia a PRISMA European Capacity Platform GmbH aukciós platformmal együttműködve szervezett aukción keresztül kínálja.

A terminál meglévő kapacitásait már bérbe adták a következő 12 évre. Az LNG-terminál kereskedelmi üzemének 2021. januári megkezdése óta eddig 117 cseppfolyósított földgázt szállító hajó kötött ki a terminálon, mintegy 16,4 millió köbméter cseppfolyósított földgázt fogadtak, és közel 9,9 milliárd köbméter földgázt szállítottak tovább.