Connect with us

Bosznia

A Viaduct-ügy: a központi kormány kifizeti a szerb adósságot?

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Konaković külügyminiszter szerint a Viaduct ügyében meghozott döntésnek „nincs jövője”, meggyőződése szerint ugyanis a javaslat nem megy át sem a bosznia-hercegovinai elnökségen, sem a képviselőházon

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A javaslat szerint 110 millió konvertibilis márkát fordítanak az adósság visszafizetésére, a fennmaradó 90 milliót pedig a Szövetség és az RS osztják fel, a javaslat a képen látható Srđan Amidžićtól (SNSD) származik
A javaslat szerint 110 millió konvertibilis márkát fordítanak az adósság visszafizetésére, a fennmaradó 90 milliót pedig a Szövetség és az RS osztják fel, a javaslat a képen látható Srđan Amidžićtól (SNSD) származik (Forrás: Depo)
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

A bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsa (kormány) elfogadta a szerb származású Srđan Amidžić pénzügyminiszter javaslatát, amely szerint a központi bank nyereségéből különítsenek el pénzt a „Viaduct” nevű szlovén cég felé fennálló tartozás rendezésére. A javaslat alapján 116 millió KM-ot irányoznak elő a bírósági ítéletben megszabott összeg kifizetésére.

A horvátok és a szerbek megszavazták

A döntés hátterében egy korábbi jogvita áll, amely a Szerb Köztársaság kormányának és a szlovén Viaduct vállalat vízierőmű-projektjéből ered, amelyet Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság jelenlegi elnöke mondott fel. A vita a washingtoni választott bíróság elé került, amely a Viaduct javára döntött.


Az ítélet értelmében a kártérítés összege meghaladja a 110 millió KM-ot, a napi kamatteher pedig eléri a 18.000 KM-ot, egy konvertibilis márka (KM) értéke 0,51 euró.

A Miniszterek Tanácsának ülésén a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) boszniai „fiókszervezetének” és a Milorad Dodik, boszniai főszerb által vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) miniszterei megszavazták a javaslatot.

A bosnyák hármas koalíció (Trojka) részéről jelen lévő két miniszter, Elmedin Konaković és Sevlid Hurtić ellenezte azt. A szintén bosnyák Edin Forto és Zukan Helez nem voltak jelen, mivel hivatalos úton az Egyesült Államokban tartózkodnak.

Zukan Helez távollétében – aki a Miniszterek Tanácsának alelnöke – nem volt lehetőség a javaslat levételére a napirendről.

Mit tartalmaz a döntés

A költségvetési tervezet alapján a Központi Bank 200 millió KM nyereségéből finanszíroznák a kifizetést: 110.169.862 KM-ot a Viaduct követelésére fordítanának, a fennmaradó összeget – 90 millió KM – pedig a két entitás között osztanák fel. A felosztás szerint a Föderációra 59 millió KM-t, a Szerb Köztársaságra pedig 29 millió KM-t kapna.

A javaslatot ezt követően a bosznia-hercegovinai elnöksége, majd a parlamentáris közgyűlés elé terjesztik.

A tervezet politikai megosztottságot váltott ki, mivel a bosnyák-horvát Föderáció politikai vezetői – köztük Nermin Nikšić, a Föderáció miniszterelnöke, és Toni Kraljević, a Föderáció pénzügyminisztere – korábban már ellenezte a központi bank nyereségének ilyen célú felhasználását.

További fontos fejlemény, hogy az ügyben érintett a Bosznia-Hercegovinai Légiforgalmi Szolgáltatások Ügynöksége (BHANSA) is.

A kép illusztráció

A kép illusztráció

A kommunikációs és közlekedési miniszter, Edin Forto javasolta, hogy az általa vezetett minisztérium kidolgoz egy ideiglenes finanszírozási javaslatot az ügynökség számára, mivel az Eurocontrol elkezdte visszatartani a légiforgalmi ügynökségnek járó díjakat.

A Viaduct-ügy hatásai a Központi Bankot is közvetlenül érintik: az intézmény vagyonát már megcélozták egy végrehajtási eljárás során, amelyet a Mostari Járási Bíróság indított el.

Nem megy át az elnökségen!?

A Miniszterek Tanácsa ülését követően Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere nyilatkozatot tett a BHANSA (Bosznia-Hercegovinai Légiforgalmi Szolgáltatások Ügynöksége) helyzetével és a Viaduct-üggyel kapcsolatban.

Konaković kifejtette, hogy a Viaduct ügyében meghozott döntésnek nincs jövője, meggyőződése szerint ugyanis a javaslat nem megy át sem a bosznia-hercegovinai elnökségen, sem a képviselőházon.

A BALK részéről megjegyezzük, hogy Konaković az elnökséggel kapcsolatos álláspontját arra alapozza, hogy az elnökségben a bosnyák Denis Bećirović mellett a központi kormány döntését bizonyára elutasítja Željko Komšić kvázi horvát elnökségi tag is, aki menetrendszerűen a bosnyák álláspontot támogatja, amiről a BALK-on már írtunk.

Konaković véleménye szerint a kormányülésen nem történt előrelépés az ügy megoldásában, csupán a korábban rögzült politikai álláspontokat ismételték meg, anélkül, hogy valódi politikai akarat mutatkozott volna a helyzet rendezésére.

Pozitívumként említette meg, hogy a Miniszterek Tanácsa elfogadta azt a jogi és gazdasági keretrendszert, amely lehetővé teszi a BHANSA működésének fenntartását.

Ez az intézkedés segíti az ügynökséget abban, hogy átvészelje a jelenlegi pénzügyi blokádot, valamint a jövőbeni forráselvonásokat, amelyek akadályozhatják a működését.

Konaković hangsúlyozta, hogy bár az állam kifizeti a BHANSA működéséhez szükséges összegeket, ezt az összeget a jövőben visszaperelheti a boszniai Szerb Köztársaságtól egy regresszív kereset útján, de mivel ez nem történhet meg azonnal, az összeg várhatóan egy-két éven belül kerül vissza a központi állami számlára, a Szerb Köztársaság kárára.

A BHANSA-t érintő pénzügyi problémák egy végrehajtási eljárás következményei, amelyet az váltott ki, hogy a Szerb Köztársaság kormánya nem teljesítette fizetési kötelezettségeit a szlovén Viaduct felé.

Ez a kötelezettség korábban rögzítve lett egy megállapodásban, amely szerint a Szerb Köztársaság feltétel nélkül vállalta a kártérítés teljesítését a Viaduct-ügyben hozott választott bírósági ítélet alapján, a helyzet abszurditását jól jelzi, hogy a boszniai elnökségben most ugyanaz a Željka Cvijanović ül, aki korábban a szerb entitás miniszterelnökeként aláírta a fizetési kötelezettségbe történő beleegyezést.

Ki az a Komšić?

Željko Komšić neve onnan lehet ismerős a magyar olvasók előtt, hogy a bosznia-hercegovinai államelnökség „kvázi horvát” tagjaként hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását válaszul a TEK máig sem teljesen tisztázott boszniai feltűnésére.

Komšić valódi „jugoszláv termék”, annak minden tragédiájával együtt, így történhet meg, hogy folyamatosan a bosnyák érdekeket képviseli, azon belül is a Bakir Izetbegović-féle nacionalista áramlatot, miközben horvát–szerb vegyes házasságból származik.

Željko Komšić 1964. január 20-án született Szarajevóban. Édesapja, Marko Komšić, boszniai horvát származású, míg édesanyja, Danica Stanić, boszniai szerb volt.

Édesanyját Komšić 1992. augusztus 1-jén veszítette el, amikor a boszniai háború kezdetén egy szerb mesterlövész lelőtte őt szarajevói lakásában, miközben a város ostroma alatt kávét szürcsölgetett. Komšić anyai nagyapja, Marijan Stanić, a második világháború alatt a csetnik mozgalom tagja volt, és két évvel unokája születése előtt hunyt el.

Az anyai ágú Stanić család a Doboj melletti, főként szerb és bosnyák lakosságú Kostajnica faluból származik, míg apai ágon a Komšić család a Szarajevó melletti, korábban jelentős horvát többségű Kiseljakból ered, ahol mára már kiegyenlítődött a horvát és a bosnyák lakosság aránya. A településen néhány száz szerb él, ami 1–2 százalékos arányával helyi szinten soha nem számított tényezőnek.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

English

.
sitemap