A Viaduct-ügy: a központi kormány kifizeti a szerb adósságot?

A bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsa (kormány) elfogadta a szerb származású Srđan Amidžić pénzügyminiszter javaslatát, amely szerint a központi bank nyereségéből különítsenek el pénzt a „Viaduct” nevű szlovén cég felé fennálló tartozás rendezésére. A javaslat alapján 116 millió KM-ot irányoznak elő a bírósági ítéletben megszabott összeg kifizetésére.

A horvátok és a szerbek megszavazták

A döntés hátterében egy korábbi jogvita áll, amely a Szerb Köztársaság kormányának és a szlovén Viaduct vállalat vízierőmű-projektjéből ered, amelyet Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság jelenlegi elnöke mondott fel. A vita a washingtoni választott bíróság elé került, amely a Viaduct javára döntött.

Az ítélet értelmében a kártérítés összege meghaladja a 110 millió KM-ot, a napi kamatteher pedig eléri a 18.000 KM-ot, egy konvertibilis márka (KM) értéke 0,51 euró.

Kapcsolódó cikk

Mindeközben dráma Boszniában

A Miniszterek Tanácsának ülésén a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) boszniai „fiókszervezetének” és a Milorad Dodik, boszniai főszerb által vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) miniszterei megszavazták a javaslatot.

A bosnyák hármas koalíció (Trojka) részéről jelen lévő két miniszter, Elmedin Konaković és Sevlid Hurtić ellenezte azt. A szintén bosnyák Edin Forto és Zukan Helez nem voltak jelen, mivel hivatalos úton az Egyesült Államokban tartózkodnak.

Zukan Helez távollétében – aki a Miniszterek Tanácsának alelnöke – nem volt lehetőség a javaslat levételére a napirendről.

Mit tartalmaz a döntés

A költségvetési tervezet alapján a Központi Bank 200 millió KM nyereségéből finanszíroznák a kifizetést: 110.169.862 KM-ot a Viaduct követelésére fordítanának, a fennmaradó összeget – 90 millió KM – pedig a két entitás között osztanák fel. A felosztás szerint a Föderációra 59 millió KM-t, a Szerb Köztársaságra pedig 29 millió KM-t kapna.

A javaslatot ezt követően a bosznia-hercegovinai elnöksége, majd a parlamentáris közgyűlés elé terjesztik.

A tervezet politikai megosztottságot váltott ki, mivel a bosnyák-horvát Föderáció politikai vezetői – köztük Nermin Nikšić, a Föderáció miniszterelnöke, és Toni Kraljević, a Föderáció pénzügyminisztere – korábban már ellenezte a központi bank nyereségének ilyen célú felhasználását.

További fontos fejlemény, hogy az ügyben érintett a Bosznia-Hercegovinai Légiforgalmi Szolgáltatások Ügynöksége (BHANSA) is.

A kép illusztráció

A kommunikációs és közlekedési miniszter, Edin Forto javasolta, hogy az általa vezetett minisztérium kidolgoz egy ideiglenes finanszírozási javaslatot az ügynökség számára, mivel az Eurocontrol elkezdte visszatartani a légiforgalmi ügynökségnek járó díjakat.

A Viaduct-ügy hatásai a Központi Bankot is közvetlenül érintik: az intézmény vagyonát már megcélozták egy végrehajtási eljárás során, amelyet a Mostari Járási Bíróság indított el.

Nem megy át az elnökségen!?

A Miniszterek Tanácsa ülését követően Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere nyilatkozatot tett a BHANSA (Bosznia-Hercegovinai Légiforgalmi Szolgáltatások Ügynöksége) helyzetével és a Viaduct-üggyel kapcsolatban.

Konaković kifejtette, hogy a Viaduct ügyében meghozott döntésnek nincs jövője, meggyőződése szerint ugyanis a javaslat nem megy át sem a bosznia-hercegovinai elnökségen, sem a képviselőházon.

A BALK részéről megjegyezzük, hogy Konaković az elnökséggel kapcsolatos álláspontját arra alapozza, hogy az elnökségben a bosnyák Denis Bećirović mellett a központi kormány döntését bizonyára elutasítja Željko Komšić kvázi horvát elnökségi tag is, aki menetrendszerűen a bosnyák álláspontot támogatja, amiről a BALK-on már írtunk.

Konaković véleménye szerint a kormányülésen nem történt előrelépés az ügy megoldásában, csupán a korábban rögzült politikai álláspontokat ismételték meg, anélkül, hogy valódi politikai akarat mutatkozott volna a helyzet rendezésére.

Pozitívumként említette meg, hogy a Miniszterek Tanácsa elfogadta azt a jogi és gazdasági keretrendszert, amely lehetővé teszi a BHANSA működésének fenntartását.

Ez az intézkedés segíti az ügynökséget abban, hogy átvészelje a jelenlegi pénzügyi blokádot, valamint a jövőbeni forráselvonásokat, amelyek akadályozhatják a működését.

Konaković hangsúlyozta, hogy bár az állam kifizeti a BHANSA működéséhez szükséges összegeket, ezt az összeget a jövőben visszaperelheti a boszniai Szerb Köztársaságtól egy regresszív kereset útján, de mivel ez nem történhet meg azonnal, az összeg várhatóan egy-két éven belül kerül vissza a központi állami számlára, a Szerb Köztársaság kárára.

A BHANSA-t érintő pénzügyi problémák egy végrehajtási eljárás következményei, amelyet az váltott ki, hogy a Szerb Köztársaság kormánya nem teljesítette fizetési kötelezettségeit a szlovén Viaduct felé.

Ez a kötelezettség korábban rögzítve lett egy megállapodásban, amely szerint a Szerb Köztársaság feltétel nélkül vállalta a kártérítés teljesítését a Viaduct-ügyben hozott választott bírósági ítélet alapján, a helyzet abszurditását jól jelzi, hogy a boszniai elnökségben most ugyanaz a Željka Cvijanović ül, aki korábban a szerb entitás miniszterelnökeként aláírta a fizetési kötelezettségbe történő beleegyezést.

Ki az a Komšić?

Željko Komšić neve onnan lehet ismerős a magyar olvasók előtt, hogy a bosznia-hercegovinai államelnökség „kvázi horvát” tagjaként hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását válaszul a TEK máig sem teljesen tisztázott boszniai feltűnésére.

Kapcsolódó cikk

Bosznia hivatalosan kérte a magyarok kizárását az EUFOR-ból

Komšić valódi „jugoszláv termék”, annak minden tragédiájával együtt, így történhet meg, hogy folyamatosan a bosnyák érdekeket képviseli, azon belül is a Bakir Izetbegović-féle nacionalista áramlatot, miközben horvát–szerb vegyes házasságból származik.

Željko Komšić 1964. január 20-án született Szarajevóban. Édesapja, Marko Komšić, boszniai horvát származású, míg édesanyja, Danica Stanić, boszniai szerb volt.

Édesanyját Komšić 1992. augusztus 1-jén veszítette el, amikor a boszniai háború kezdetén egy szerb mesterlövész lelőtte őt szarajevói lakásában, miközben a város ostroma alatt kávét szürcsölgetett. Komšić anyai nagyapja, Marijan Stanić, a második világháború alatt a csetnik mozgalom tagja volt, és két évvel unokája születése előtt hunyt el.

Az anyai ágú Stanić család a Doboj melletti, főként szerb és bosnyák lakosságú Kostajnica faluból származik, míg apai ágon a Komšić család a Szarajevó melletti, korábban jelentős horvát többségű Kiseljakból ered, ahol mára már kiegyenlítődött a horvát és a bosnyák lakosság aránya. A településen néhány száz szerb él, ami 1–2 százalékos arányával helyi szinten soha nem számított tényezőnek.