Szerbia
A szerb miniszterelnök nincs jelen a közösségi médiában
A közösségi média azonban nem minden. Többször is bebizonyosodott, hogy amit ott elérsz, nem feltétlenül hoz valódi eredményt – a legtöbb ember még mindig a televíziót nézi Szerbiában
Az elmúlt napokban megjelent egy Đuro Macut nevű profil a közösségi médiában. A szerb kormány közleményben tudatta, hogy az új miniszterelnöknek nincs egyetlen közösségimédia-fiókja sem, a szóban forgó profil tehát hamis. Azt is hozzátették, hogy a miniszterelnök nevének és vezetéknevének jogellenes használatát bejelentették az illetékes hatóságoknak.
Lesz-e közösségi profilja?
Számos politikus – Donald Trumptól Aleksandar Vučićig – használja a közösségi platformokat információk közlésére, amelyeket gyakran átvesznek a médiumok, és amelyekkel közvetlenül elérik a választókat. Trump még ennél is tovább ment, saját hálózatot indított Truth Social néven.
A politikusok már régen felismerték a közösségi média erejét – mert ezeken csatornákon keresztül a leggyorsabban és legközvetlenebbül szólhatnak a nyilvánossághoz.
Hogy a szerb miniszterelnök kíván-e létrehozni valódi profil(oka)t, egyelőre nem tudni. Dragan Varagić digitális tanácsadó szerint ez a döntés – akár így, akár úgy – pozitív és negatív következményekkel is járhat.
– Minden attól függ, honnan nézzük. Ha valaki miniszterelnök, és formálisan az ország egyik legfontosabb embere, úgyis minden médium követi a szavait. Nincs szüksége arra, hogy külön bajlódjon a közösségi médiával – az üzenetei úgyis célba érnek
– fogalmazott Varagić a Vreme hetilap portáljának nyilatkozva.
Ugyanakkor a közösségi jelenlét lehetőséget nyújt arra, hogy az illető saját módján formálja az üzeneteit – ahogyan például Vučić is teszi –, de ehhez tudás és tapasztalat szükséges.
– Úgy gondolom, hogy Macut egyszerűen nem ért hozzá, és nem akarja másra bízni ezt a szerepet. Ezért inkább nem csinálja – és ez alapvetően okos döntés
– tette hozzá.
A tanácsadó szerint Macut korábban valószínűleg soha nem használta aktívan a közösségi médiát, és most már túl fontos szerepet tölt be ahhoz, hogy kockáztasson. Azt pedig talán nem szeretné, hogy valaki más az ő nevében kommunikáljon.
Politika és média
A közösségi média első számú szabálya: „Tanuld meg használni – vagy ne használd egyáltalán.”
Ahhoz azonban, hogy valaki megtanulja használni, időre van szükség, neki pedig valószínűleg nincs ideje ezzel foglalkozni, miután fontos feladatot lát el. Ezért a szakértő azt tanácsolta, hogy ne csinálja, még ha esetleg szeretné is.
Mindeközben a diákok leginkább éppen a közösségi médián keresztül kommunikálnak, a miniszterelnök ugyanakkor egyelőre a digitális világon kívül marad. Felmerül a kérdés: hogyan fogja akkor megérteni a diákok követeléseit?
Varagić szerint a politikai pártok, amikor komolyan használják a kommunikációs csatornákat – beleértve a közösségi médiát –, nem az ellenfelekhez szólnak.
A politikai pártok elsődleges célcsoportja a saját rajongótáboruk, az elkötelezett híveik. A következő csoport a párttagság. Ezután jönnek a szimpatizánsok, és azok, akik potenciálisan azok lehetnének. Az üzenetek nekik szólnak, nem a politikai ellenfeleknek.
A közösségi média azonban nem minden. Többször is bebizonyosodott, hogy amit ott elérsz, nem feltétlenül hoz valódi eredményt – a legtöbb ember még mindig a televíziót nézi Szerbiában.
A diákok a közösségi platformok mellett saját hangjukat és lábukat is használják az üzenet közvetítésére: bejárták Szerbiát, kerékpárral átszelték az országot, és bekukkantottak Európába is.
Vučić többi politikai ellenfele azonban – a diákokat kivéve – még mindig nem érti, hogy Szerbia nem azonos Belgráddal. A diákok ezért mentek vidékre – s a köztársasági elnök pedig utánuk utazott, hogy reagáljon. Ők az ország egészében gondolkodnak, nem úgy, mint sok más politikus.

