Piszkos energia: Szerbia szénnel csinálja az áramot

Szerbia továbbra is a „világ élvonalához tartozik” a szén szerepét illetően a villamosenergia-termelésben – derül ki az Ember kutatóintézet 2024-es jelentéséből. Az adatok szerint az ország tavalyi villamosenergia-termelésének 62,9%-a szénből származott, amivel Szerbia a világ ötödik helyére került e tekintetben. Ennél nagyobb arányban csupán Botswana, Mongólia, a Dél-afrikai Köztársaság és India támaszkodik a szénre az áramtermelésben.

Alulról az ötödik

A jelentés szerint Szerbia azon kevés országok egyike, ahol a szén aránya meghaladja az 50%-ot, miközben a régió több országa – köztük Románia, Görögország és Észak-Macedónia – jelentős lépéseket tett az energiamix dekarbonizációja felé. Ezzel szemben a szerbiai energiaösszetétel évtizedek óta viszonylag változatlan képet mutat.

Az áramtermelés fennmaradó részét döntően vízerőművek biztosítják, míg a földgáz, szél- és napenergia részaránya elenyésző. Különösen alacsony a napenergia jelenléte, amely mindössze 0,1%-os részt képvisel. A bioenergia és más fosszilis források együttesen körülbelül 0,2%-kal járultak hozzá az áram előállításához.

Azok az országok, amelyekben a szénalapú termelés meghaladja az ötven százalékot (Forrás: Ember)

Ez az energiaösszetétel azonban komoly környezeti problémákat vet fel: a szénalapú energiatermelés következtében Szerbia az egyik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó Európában, fajlagosan, azaz az egységnyi megtermelt villamos energiára vetítve. Az elmúlt húsz évben a szén részaránya 60% és 73% között mozgott, tehát a mostani 62,9% csupán enyhe csökkenést jelent a korábbi évtizedekhez képest.

Mindazonáltal az ország megkezdte első komolyabb lépéseit az energetikai átmenet felé. A legutóbbi aukción a bányászati és energiaügyi minisztérium 645 MW új szél- és napenergia-kapacitást osztott ki, amely garantált átvételi árakkal ösztönzi a befektetőket. A tervek szerint 2026 végéig összesen 1300 MW megújuló kapacitást osztanak ki ilyen módon. Emellett 2030-ra az ország célja 3,5 GW szél- és napenergia-kapacitás kiépítése – ez többszöröse a jelenlegi szintnek.

Ha ezek a tervek megvalósulnak, Szerbia végre felzárkózhat azon országokhoz, amelyek már elindultak energiarendszerük átalakításának hosszú és kihívásokkal teli útján. Minden lépés a szénfüggőség csökkentésében jelentős: nem csupán az emissziók visszaszorítása, hanem a levegő, a víz és a talaj szennyezettségének csökkentése szempontjából is.

A szén részesedése a villamosenergia-termelésben a kiválasztott országokban, 2004-ben és 2024-ben (Forrás: Klima101)

Mindeközben Európában…

Mindeközben Európában a napenergia megelőzte a szenet az EU villamosenergia-szektorában, és immár ötödik éve csökken a földgáz szerepe.

Kapcsolódó cikk

Magyarország és Szerbia a gáz után olajban is közösen utazik

A napenergia 2024-ben az Európai Unió villamosenergia-termelésének 11%-át adta, megelőzve a szenet, amely először esett 10% alá – derül ki az Ember kutatóintézet által közzétett európai villamosenergia-áttekintésből. Az uniós földgázalapú áramtermelés immár ötödik éve csökken, és a fosszilis energiaforrások összesített aránya történelmi mélypontra süllyedt.

Dr. Chris Rosslowe, a jelentés vezető szerzője szerint a fosszilis energiahordozók fokozatosan elveszítik dominanciájukat az EU energiapiacán. Szerinte, amikor 2019-ben elindult az Európai Zöld Megállapodás, kevesen hitték, hogy az energiarendszer ilyen mértékben átalakulhat: és hogy a szél- és a napenergia háttérbe szorítja a szenet, valamint tartós hanyatlásba taszítja a földgázt.

Az EU villamosenergia-szektora mélyreható átalakuláson megy keresztül az Európai Zöld Megállapodás lendületének köszönhetően. A napenergia 2024-ben először előzte meg a szenet (11% vs. 10%), miközben a szélenergia (17%) immár második éve több áramot termelt, mint a földgáz (16%).

A napenergia látványos növekedése, valamint a vízenergia részleges visszaerősödése révén a megújuló energiaforrások együttesen már az EU villamosenergia-termelésének közel felét adják (47%).

Ezzel szemben a fosszilis energiaforrások részaránya 2024-ben 29%-ra csökkent – pedig 2019-ben, a Zöld Megállapodás kezdete előtt, még 39% volt, a megújulók pedig csupán 34%-ot tettek ki.

Csökken az importfüggőség, nő az energiaszuverenitás

A szél- és napenergia növekedése nemcsak a kibocsátás csökkentésében játszik szerepet, hanem az EU importfüggőségének mérséklésében is. Az Ember számításai szerint az elmúlt öt évben telepített új kapacitások nélkül az EU 92 milliárd köbméter földgázt és 55 millió tonna szenet importált volna pluszban – ez összesen mintegy 59 milliárd eurós többletköltséget jelentett volna.

A tendencia szinte az egész unióban megfigyelhető: minden tagállamban nőtt a napenergia aránya, és több mint felükben a szén szerepe vagy teljesen megszűnt, vagy 5% alá csökkent. Míg 2019-ben a szén az EU harmadik legnagyobb áramforrása volt, 2024-re már a hatodik helyre szorult vissza, jelezve, hogy közeleg a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag kivezetése.

A földgázalapú áramtermelés 2024-ben is csökkent, immár ötödik éve (-6%), annak ellenére, hogy a villamosenergia-kereslet minimálisan, 1%-kal nőtt. Az adatok alapján az EU jó úton halad az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható energiarendszer felé vezető úton.