Magyarország és Szerbia a gáz után olajban is közösen utazik

Jelentős energetikai mérföldkőhöz érkezett Magyarország és Szerbia: a két ország közötti új kőolajvezeték építési munkálatai várhatóan már az év végén vagy a következő év elején megkezdődhetnek – jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter belgrádi látogatása során, ahol Dubravka Đedović Handanović szerb energetikai miniszterrel folytatott megbeszélést. A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy Brüsszel nem segítette, hanem kifejezetten nehezítette a magyar energiaellátás biztonságának garantálását.

Olajban is közösen utazunk

Szijjártó ezt úgy vezette fel, hogy a szerbiai és magyar energiabiztonság fenntartásának biztosításában hatalmas szerepe van az egyre szorosabb magyar–szerb együttműködésnek, amit sikerült kiépíteni, és folyamatosan fejleszteni az energia terén (is), enélkül ugyanis a két ország energiabiztonsága nem lenne garantálható.

Kapcsolódó cikk

Fordított diverzifikáció, Szerbia Magyarországon keresztül juthat orosz kőolajhoz

A magyar külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy néhány évvel ezelőtt hoztak egy „bátor és szuverén döntést”, amelynek eredményeként megépült a Török Áramlat gázvezeték, és ennek köszönhetően Magyarország tavaly 8,6 milliárd köbméter, „hatalmas rekordmennyiségű” (orosz) földgázt importált, idén pedig naponta több mint 20,7 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra.

Ehhez kapcsolódóan Szijjártó azt mondta, hogy most hoztak egy újabb „bátor és szuverén” döntést, amelynek értelmében egy új kőolajvezetéket építenek a két ország – Magyarország és Szerbia – között, amelynek segítségével Szerbia kőolajellátása Magyarországon keresztül lehetővé válik, így a két ország nem szorul rá másokra a kőolajtranzit és a gázbeszerzés terén.

Szijjártó a belgrádi sajtókonferencián hangsúlyozta, hogy a térség kőolajellátása tekintetében az bizonyosodott be, hogy „nem minden ország megbízható tranzitország”, és néhány ország csúnyán megbukott azon a teszten, amit szolidaritásnak hívnak.

A közös sajtótájékoztató (Screenshot)

A magyar külügyminiszter itt neveket nem említett, de nem kell túl erős fantázia ahhoz, hogy a „bújtatott alanyt” Ukrajnával és Horvátországgal helyettesítsük be, ha magyar vagy szerb kormányzati fejjel gondolkodunk.

Szijjártó szerint ezért indokolt ennek a Magyarországon 190 kilométer hosszú, új vezetéknek a kiépítése a magyarországi százhalombattai finomítótól egészen a szerb határig. A beruházás becsült költsége eléri a 130 milliárd forintot, és a munkálatok a tervek szerint 2028-ra teljesen befejeződnek.

Magyarország és Szerbia a gáz után olajban is közösen utazik 2

Kapcsolódó cikk

JANAF: A horvátok legyalulnák az olcsó orosz olajból származó magyar versenyelőnyt

Szijjártó szerint a vezeték évi 4–5 millió tonna áteresztőképességgel rendelkezik majd, amely teljes mértékben képes lesz kielégíteni a pancsovai (Pančevo) finomító éves nyersolajszükségletét, ami Szerbia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú.

A magyar fél már elvégezte a megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet a MOL ismertetett a két ország kormányaival. Szerbia is jóváhagyta a szükséges területrendezési terveket, így a technikai előkészületek előrehaladott állapotban vannak.

Szijjártó hangsúlyozta: az új vezeték jelentős stratégiai előnyt jelent majd nemcsak Szerbia, hanem az egész régió számára, különösen az energetikai biztonság szempontjából.

Kicselezik Horvátországot?

Dubravka Đedović Handanović elmondása szerint a szerb oldalon már lezárult a tervezési fázis, és megkezdődhetnek a kivitelezési engedélyek kiadásának folyamatai. A szerbiai szakasz 113 kilométer hosszú lesz, és egy új, biztonságosabb olajellátási útvonalat biztosít a térség számára.

A miniszter asszony kiemelte: a projekt megvalósítása a két ország szoros együttműködésének eredménye, különös tekintettel arra, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban következetesen támogatta Szerbiát a NIS olajtársaság elleni esetleges szankciók ügyében is.

Mint mondta, a közös fellépéssel és koordinációval sikerült elérni, hogy a szankciók bevezetését egyelőre elhalasszák, elkerülve ezzel az energetikai instabilitást és az árak volatilitását a régióban.

Magyarország és Szerbia a gáz után olajban is közösen utazik 3

Kapcsolódó cikk

Orbán szerint Szerbia Európa egyik legsikeresebb országa

Đedović Handanović megemlítette a NIS szerbiai olajcég elleni amerikai szankciókat is, és köszönetet mondott Szijjártó Péternek azért, hogy személyesen közbenjárt ebben a kérdésben az Egyesült Államoknál, miután „Szerbia nem tett semmit, hogy ellene szankciókat foganatosítsanak”.

Itt emlékeztetünk arra, hogy az első amerikai halasztás bejelentése előtt néhány nappal Aleksandar Vučić szerb elnök Budapesten járt, és tett egy olyan kijelentést, hogy Szijjártó Péter éppen akkor Washingtonban fontos tárgyalásokat folytatott, aminek következtében új hírekre számított.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban Moszkvában is tárgyalásokat folytatott, ahol megerősítette: Magyarország továbbra is sikeresnek tartja a MOL oroszországi tevékenységét, és bízik abban, hogy a jövőben még bővülhet az ottani jelenlét.

Miért fontos ez?

A kétoldalú energetikai együttműködés tehát mind az olaj-, mind a gázbeszerzés terén tovább mélyül Szerbia és Magyarország között az orosz energiaforrások biztosítása érdekében, a mostani kőolajvezeték-beruházás pedig hivatalosan „új dimenziót nyit a régió energiabiztonságában és gazdasági stabilitásában”.

Ez szerb szempontból azért fontos, mert az új szerb–magyar vezetékkel „ki tudják küszöbölni a horvátországi kitérőt”, Belgrádnak ugyanis ennek a vezetéknek a megépülése után nem lesz szüksége az omišalji terminál és a horvát Janaf csővezeték szolgáltatásaira.