Nem lesznek horvát szankciók Dodik ellen, ki az a Komšić?

Andrej Plenković horvát miniszterelnök mostari látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (RS) további szeparatista lépései károsak lennének, és belső párbeszédre szólított fel Bosznia-Hercegovinában, hogy folytatható legyen az ország európai integrációs útja.

A horvát kormányfő szerint ebbe beletartozik a választási reform végrehajtása és a boszniai horvátok elleni „átpolitizált túlszavazás” megszüntetése, amelynek köszönhetően a bosnyákok nem egyszer választották meg Željko Komšićot a bosznia-hercegovinai elnökség horvát tagjának.

Káros a szeparatizmus

Plenković úgy fogalmazott, hogy aggodalommal figyelik a jelenleg is tartó bosznia-hercegovinai válságot, és úgy vélte, hogy a helyzet meglehetősen súlyos.

A horvát miniszterelnök a boszniai HDZ vezetőjével, Dragan Čovićtyal folytatott tárgyalása után annak fontosságát hangsúlyozta, hogy minden politikai szereplő térjen vissza az alkotmányos keretek közé, hogy a feszültségek csillapításával Bosznia-Hercegovina a stabilitás, a gazdasági fejlődés és az európai integráció útjára léphessen.

Szerb–horvát négyesfogat a 2022-es mostari vásárról: Ana Brnabić, Andrej Plenković, Dragan Čović és Milorad Dodik

A válság azután eszkalálódott, hogy a bosznia-hercegovinai elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletet hirdetett a Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik ellen, aminek következtében a szerb entitás hatóságai olyan törvényeket fogadtak el, amelyek kétségbe vonják a boszniai állami intézmények működésének legitimitását.

Plenković hangsúlyozta, hogy a megoldásnak belülről kell fakadnia, és a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetet a boszniai állami intézményeknek és azoknak a politikai pártoknak kell kezelniük és stabilizálniuk, amelyek a választópolgárok bizalmát elnyerték – függetlenül attól, hogy melyik nemzethez tartoznak.

A horvát miniszterelnök a boszniai állami intézmények működésének megkérdőjelezését, valamint az elszakadás lehetőségének felvetését a Szerb Köztársaság vezetése részéről egyértelműen helytelenítette, és rossz iránynak nevezett minden olyan törekvést, amely a Szerb Köztársaság politikai képviselőitől, különösen az SNSD vezetőjétől, Milorad Dodiktól indulna ki, és amely a szeparatizmus erősödését célozná meg.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tárgyal Mostarban 2022-ben, amikor Magyarország volt a vásár partnerországa (Forrás: Facebook)

Arra a kérdésre, hogy más EU-tagállamok követni fogják-e Ausztria és Németország példáját a Milorad Dodik és más szerb vezetők elleni szankciók bevezetésében, Plenković elmondta, hogy az Európai Unión belül „nem lesz egységes álláspont”.

– Mi nem vagyunk ugyanabban a helyzetben, mint azok az országok, amelyek nem szomszédjai a Szerb Köztársaságnak. Ezért olyan üzeneteket kívánunk közvetíteni, amelyek megnyugtatók, és elősegítik a párbeszédet

– tette hozzá a horvát miniszterelnök.

Plenković: A horvátokat ne lehessen túlszavazni

A boszniai Népek Háza (Dom naroda) múlt heti ülésének blokkolásával kapcsolatban – amikor a bosnyák képviselők megakadályozták a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) boszniai szervezetét a választási törvényjavaslat megtárgyalásában – Plenković felszólított a horvátok leszavazására/túlszavazására irányuló gyakorlat megszüntetésére.

A Népek Háza (Dom naroda) a boszniai parlament kétkamarás törvényhozásának felsőháza. A Népek Háza fő feladatának tekinthető az etnikai egyensúly biztosítása, különösen az olyan törvények és döntések esetén, amelyek valamelyik nemzet érdekeit sérthetnék.

A képen Dragan Čović és Andrej Plenković. A horvát miniszterelnök a mostari találkozón teljes mértékben támogatta a HDZ BiH követelését a választási törvény módosítására – ez prioritás volt –, hogy elérjék mindhárom államalkotó nép egyenlőségét és a horvátok legitim képviseletét Bosznia-Hercegovina elnökségében (Forrás: horvát miniszterelnöki X platform)

– Számunkra ez egy olyan kérdés, amely conditio sine qua non (elengedhetetlen feltétel) minden érdemi boszniai előrelépéshez

– hangsúlyozta a horvát miniszterelnök, aki szerint a jelenlegi helyzet méltánytalan a boszniai horvát közösséggel szemben.

– Ez a más népek számára aprónak tűnő lépés a horvát nép számára hatalmas tett lenne, ami előfeltétele Bosznia-Hercegovina harmonikus működésének

– hangoztatta a horvát miniszterelnök.

Dragan Čović, a HDZ BiH elnöke is aláhúzta a választási törvény módosításának fontosságát, és a bosnyák pártokat vádolta meg az eljárás akadályozásával.

Čović reméli, hogy idén nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor a Népek Házának bosnyák frakciója hét hónapon keresztül blokkolta a működést.

A boszniai horvát vezető szerint a horvát pártok megoldási javaslatokat tettek le az asztalra, de ezekről még csak vita sem folyt. Hozzátette, hogy örömmel fogadnák, ha valaki jobb megoldással állna elő, mint amit ők javasoltak.

Ki az a Komšić?

Željko Komšić neve onnan lehet ismerős a magyar olvasók előtt, hogy a bosznia-hercegovinai államelnökség „kvázi horvát” tagjaként hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását válaszul a TEK máig sem teljesen tisztázott boszniai feltűnésére.

Kapcsolódó cikk

Bosznia hivatalosan kérte a magyarok kizárását az EUFOR-ból

Komšić valódi „jugoszláv termék”, annak minden tragédiájával együtt, így történhet meg, hogy folyamatosan a bosnyák érdekeket képviseli, azon belül is a Bakir Izetbegović-féle nacionalista áramlatot, miközben horvát–szerb vegyes házasságból származik.

Željko Komšić 1964. január 20-án született Szarajevóban. Édesapja, Marko Komšić, boszniai horvát származású, míg édesanyja, Danica Stanić, boszniai szerb volt.

Édesanyját Komšić 1992. augusztus 1-jén veszítette el, amikor a boszniai háború kezdetén egy szerb mesterlövész lelőtte őt szarajevói lakásában, miközben a város ostroma alatt kávét szürcsölgetett. Komšić anyai nagyapja, Marijan Stanić, a második világháború alatt a csetnik mozgalom tagja volt, és két évvel unokája születése előtt hunyt el.

Az anyai ágú Stanić család a Doboj melletti, főként szerb és bosnyák lakosságú Kostajnica faluból származik, míg apai ágon a Komšić család a Szarajevó melletti, korábban jelentős horvát többségű Kiseljakból ered, ahol mára már kiegyenlítődött a horvát és a bosnyák lakosság aránya. A településen néhány száz szerb él, ami 1–2 százalékos arányával soha nem számított tényezőnek.