Balkán
A Trump-adminisztráció és a Balkán
Az előző amerikai kormányzat nemrégiben szankciókat vezetett be a szerbiai olaj- és gázipari vállalat, a NIS ellen, amelynek a Gazprom a többségi tulajdonosa. Nem nehéz elképzelni, hogy Trump az új balkáni politika keretében enyhíti a Szerbiára gyakorolt nyomást az Oroszországgal való kapcsolatai miatt, miközben nem törődik a szerbiai emberi jogi problémákkal
A Trump-adminisztráció hivatalba lepését követően mindenki elsősorban Grönlanddal, Kínával, Mexikóval, valamint az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos fejleményekkel volt elfoglalva. Ugyanakkor számos jel utal arra is, hogy az új amerikai adminisztráció a Balkánon más irányban gondolkozik. Mi az, amit eddig tudunk és mi várható a Trump-adminisztrációtól a Balkánon?
Mint ismeretes, az első Trump kormányzatnak fontos eredménye volt az a washingtoni egyezmény, amelyet 2020 szeptemberében hozott tető alá, és amelyet a Fehér Házban szentesített Avdullah Hoti, Aleksandar Vučić és Donald Trump.
Kapcsolódó cikk
A Trump-adminisztráció újra napirendre tűzheti a területcserét Szerbia és Koszovó között?
A Koszovó és Szerbia közötti gazdasági normalizálási megállapodásokat azonban háttérbe szorították a 2022-es és 2023-as események, a rendszámtábla vita, majd a banjskai vérengzés.
Ugyanakkor, ahogy a BALK-on már korábban beszámoltunk, az új Trump-adminisztrációnak szándékai lehetnek a régióban, hasonlóan az első ciklushoz. Némileg párhuzamosságot mutat, hogy már az első Trump-adminisztráció alatt felemerült a területcsere kérdése, ami egy Koszovó-Szerbia közötti területcserét jelentett.
Ez a megoldás, ahogy Jason Steinbaum is utalt rá tavaly év végén, ebben a ciklusban is felmerülhet, és ez a Trump-adminisztráció konfliktus-lezáró politikájába is jól illene.
Megy vagy marad?
Már korán, a második Trump-ciklus elején megjelentek olyan sajtóhírek, amelyek az Egyesült Államok esetleges balkáni szerepvállalásáról szóltak. Az egyik ilyen Alexandroupolis kikötője, amely az Egyesült Államok kritikus logisztikai csomópontjaként vált ismertté.
A kikötő kapcsán két dolog járta körbe az elmúlt hetekben a világsajtót: az egyik az, hogy Alexandroupolis kikötőjében amerikai katonai bázis található. Ugyanakkor ezt az Egyesült Államok határozottan cáfolta, hiszen fontos kiemelni, hogy ez egy görög létesítmény, amit az amerikai erők a Kölcsönös Védelmi Együttműködési Megállapodás keretében használhatnak.
A másik ilyen kérdés, amely felmerült, az pedig esetleges amerikai használat csökkentése vagy éppen az, hogy az Egyesült Államok kivonulna a kikötőből.
Bár a Trump-adminisztráció ezt is cáfolta, azt azonban érdemes felvetni, hogy az orosz-ukrán háború intenzitásának csökkenésével, esetleges befagyásával, lezárásával vagy éppen az Ukrajnának juttatott amerikai támogatás csökkenésével és/vagy megszűnésével a kikötő felértékelt helyzete valóban megszűnne az Egyesült Államok szempontjából.
Ha az USA csökkentené jelenlétét Alexandroupolisban, annak komoly geopolitikai következményei lehetnének. Törökország régóta ellenzi az amerikai katonai tevékenységet a térségben, mivel azt saját befolyása ellensúlyozásának tekinti azt. Az esetleges kivonulás megerősíthetné Ankara dominanciáját a Fekete-tenger és a Földközi-tenger közötti katonai és kereskedelmi mozgások felett.
Koszovó, az örök kérdés a Balkánon
Az Egyesült Államok balkáni jelenlétének legfontosabb letéteményese a koszovói jelenlét, Kosovo Force (KFOR) egyik legnagyobb létszámú kontingensét továbbra is az Egyesült Államok adja (jelenleg több mint 600 katonával támogatja a KFOR-t).
A Foreign Policy külpolitikai elemző portál szerint a Nyugat-Balkán jelenlegi helyzete és kényes geopolitikai egyensúlya eddig megakadályozta, hogy Bosznia-Hercegovina visszacsússzon a polgárháborúba, miközben a szerb-koszovói konfliktust az elmúlt 26 évben befagyott.
A január végén készült elemzés szerint Aleksandar Vučić szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt szeretné, hogy az Egyesült Államok forduljon szembe más nyugati kormányokkal és intézményekkel, amelyek határozottan támogatják Koszovó függetlenségét és Bosznia-Hercegovina központosított struktúráját.
Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy az Egyesült Államok enyhítene az oroszbarát szerbekkel szembeni korlátozásokon, akik a szerb egyesülésre vágynak, és ellenzik a Moszkvával szembeni szankciókat.
Emellett az előző amerikai kormányzat nemrégiben szankciókat vezetett be a szerbiai olaj- és gázipari vállalat, az orosz többségi tulajdonban lévő NIS ellen. Nem nehéz elképzelni, hogy Trump enyhíti a Szerbiára gyakorolt nyomást az Oroszországgal való kapcsolatok miatt, miközben nem törődik a szerbiai emberi jogi problémákkal.
Bár Vučić azt mondta, hogy kormányának – vagyis a belgrádi vezetésnek – nem áll érdekében a nemzetközi határok újrarajzolása, Szerbia sok szomszédja azt gyanítja, hogy Belgrád türelmesen, hosszabb távú célként tekint Nagy-Szerbia megvalósítására.
Ugyanakkor időről-időre felmerül annak lehetősége, hogy az amerikaiak kivonulnak a békefenntartó haderőből és esetlegesen az Egyesült Államok kivonul a koszovói Bondsteel bázisról is.
A hírekkel kapcsolatban számos politikus, szakértő szólalt meg és számos újságcikk született. Miloš Vučević szerb miniszterelnök szerint egy ilyen forgatókönyv bonyolíthatja a koszovói és metóhiai biztonsági feltételeket.
Ezzel párhuzamosan a koszovói védelmi minisztérium szerint az állítások „megalapozatlanok”, és hozzátették a hírek kommentálásához, hogy az USA továbbra is alapvető szerepet játszik a régióban.
Richard Grenell, a szerbiai és koszovói béketárgyalásokért felelős elnöki különmegbízott 2019 és 2021 között Trump első ciklusa alatt központi szerepet játszott a Washington-Belgrád baráti viszony fenntartásában. Függetlenül Grenell Trump második kormányában betöltött szerepétől, Koszovó valószínűleg ideges a Trump 2.0 miatt, és erre jó oka is van.
Nyilvánvalóan ebben az esetben mindkét kiemelten érdekelt fél a saját érdekei szerint nyilatkozott, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az Egyesült Államok koszoviói kivonulása lényegében minden elnöki ciklus kezdetekor felmerül. Mégis miben más ez a helyzet most?
A Trump-adminisztráció és a Balkán 2
Kapcsolódó cikk
A jelenlegi híreket annál talán érdemesebb komolyan venni, hiszen a második Trump-adminisztráció úgy tűnik, hogy gyökeresen szakít az eddig bevettnek tekinthető amerikai hozzáállással Európa irányába.
Ennek fényében pedig talán érthető, hogy annak ellenére, hogy a NATO egyelőre cáfolja az USA kivonulását a KFOR-ból, egyre több országban merülnek fel azok a hírek, hogy az Egyesült Államok balkáni szerepvállalását hogyan lehetne kiváltani.
Közhelyként hathat, de az új washingtoni vezetés egyik kiemelt figyelmet nem a Balkánnak, hanem az ukrajnai háborúnak szenteli. Ugyanakkor abban az esetben, ha a konfliktus lezárul, előreláthatólag Dél-Kelet-Európára ható következményei is lesznek.
A Balkán új olajsejkje elvinné a NIS-t a MOL orra előlMegjelent egy feltehetően szabadkai üzletember, aki 15 tonna arannyal, valamint kínai és német kötvényekkel próbál beszállni a NIS körüli játszmába
Kétmilliárd euró, 15 tonna arany, egy blokkolt bankszámla és egy ember, akinek a cégei gyorsabban tűnnek el, mint a szerbiai...
A kínaiak cáfolták, hogy Vučić felhívta a nagykövetüketAzt is vizsgálni kellene, hogy hány tonna politikai felelősséget temetett maga alá az újvidéki előtető
Szerbiában az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása ismét téma, most majdnem akkora diplomáciai válságot okozott, mint egy félresikerült ENSZ-szavazás. A kínai...
Élesedő szlovák–magyar viszony: új esély a szervezett magyar képviseletre?A felvidéki magyar politika kénytelen lesz kilépni a komfortzónájából, amelyben a lojalitás gyakran fontosabb volt mindennél
A budapesti politikai fordulat nemcsak Magyarországon rajzol át erővonalakat, hanem a szlovákiai magyar politikát is új pályára állítja: a támogatás...
Az írónő, az újságírónő és az ördög(egy utcai dedikáció rövid története)
Az Újvidéki Városi Könyvtár az utolsó pillanatban visszalépett, de az olvasók nem: Ksenija Ćaćić végül nem a „patinás intézményben”, hanem...
Oly távol, messze van hazám – Ének: Little R. és a LaibachAmi nem streamelhető: zene, mint tárgy és élmény
Ami tegnap még poros relikviának tűnt, ma ismét keresett kincs. A bakelit – sercegésével, súlyával, rítusával – csendben visszaszivárog a...
Mennydörög az ágyú, csattog a kard (a Kecskeméti Magyar Képtárban)Klapka-indulóra masírozó ecsetek: múlt, mítosz és egy kortárs csatatér
Van valami sajátos bája annak, amikor a történelem nem könyvekben porosodik, hanem feláll, felnyergel, és teljes fegyverzetben végigvágtat egy képtár...
Rendőri támogatással választották meg a képviselőtestület elnökét KúlánAddig szavaztatták a képviselőket, amíg a hatalomnak megfelelő eredmény nem született
A vajdasági Kúlán a helyi önkormányzat alakuló ülése inkább emlékeztetett rendőri biztosítás mellett zajló idegháborúra, mint demokratikus intézményi működésre. A...
Öt botrányos tény az újvidéki tragédiával kapcsolatbanA szerb elnök állítólag ígéretet tett a kínai nagykövetnek arra, hogy a kivitelező kínai CRIC-ből senkit sem vonnak felelősségre
Az újvidéki tragédia a mai napig újabb kérdéseket vet fel a politikai befolyásról és a korrupcióról. Egy televíziós műsorban megszólaló...
Horvátország és az intelligens együttműködés elméleteA horvát–német kapcsolatok új szintje: a Balkán stabilitását már közvetlen európai biztonsági kérdésként kezelik
A horvátok megint ügyesen időzítettek: miközben Zágrábban elindultak a Rimac-féle robottaxik, és John Malkovich nem éppen ünnepélyesen megkapta a horvát...
Az EU megint bemerészkedett az orosz befolyási övezetbeAz Európai Unió most Örményországban kutakodik, Plenković valami újat mondott a szuverenitásról
Miközben a Horvátországban bombariadókkal viccelődő három kölyökből pillanatok alatt „terroristagyanús” személy lett, a kormány centekben mérhető könnyítésekkel próbálja nyugtatni a...
Dodik demokrácia-díjat kapott egy amerikai egyetemenA Judson Egyetem szerint Dodik a "demokratikus kitartás" példaképe
Milorad Dodik nemrég még Putyin elnök karján libbent be a nemzetközi politikába, mostanság viszont már az amerikai demokrácia odaadó híve....
Dodik szerint hazugság, hogy diktatúra volt Orbán rendszereOrbán veresége után Dodik új politikai realitással szembesül
Milorad Dodik sajnálattal reagált Orbán Viktor választási vereségére, akit továbbra is szövetségesének tekint, miközben a magyar kormányváltás komoly politikai és...
Újabb kormányátalakítás az ünnepségek küszöbénA függetlenségi jubileum árnyékában mélyül a politikai bizonytalanság Montenegróban
Montenegróban ismét felgyorsult a politikai újrarendeződés: a kormányon belüli feszültségek és a koalíciós egyensúlykeresés közepette Jelena Borovinić Bojović neve került...
Barcelonai brunch, kivégzéssel fűszerezve, montenegrói módra 🔞Egy város, ahol a turisták mellett a nemzetközi alvilág is megtalálta a számítását - és az ellenséget
Barcelona régóta Európa egyik legélhetőbb városának számít: tengerpart, napsütés, brunchkultúra. Az elmúlt hónapokban azonban egy másik, kevésbé reklámozott jelenség is...
Újraindítása: másfél év alatt jön a harmadik választásAmikor a politika lefagy, a rendszer újraindítja magát körülbelül 10 millió euróért
Koszovóban a politika megint bebizonyította, hogy jópénzért képes ugyanazt a jelenetet újra és újra előadni. Az ideiglenes államfő kiírta a...
Knežević nacionalizmussal kampányol, visszavonná Koszovó elismerésétKoszovó ismét előkerült, mert a Balkánon a múlt mindig kéznél van
A Balkánon a régi témák sosem mennek ki a divatból. Milan Knežević montenegrói szerb politikus újra elővette Koszovó elismerésének ügyét,...
Szlovákiai magyar élet Orbán és Fico barátsága utánRobert Kaliňák szlovák honvédelmi miniszter szerint a konfiskálók bármikor mehetnek a magyarok vagyonáért
Sokáig rosszindulatúan úgy is lehetett magyarázni az eseményeket, hogy Magyar csak az Orbán kormányon keresett fogást, de az április 12-i...
Fico egyedül marad? Milyen stratégiát választ Európában?Orbán kiesése után egy korszak biztosan lezárult a szlovák–magyar viszonyban
Szlovákiában a magyar választás inkább tűnt idegállapotnak, mint külpolitikai eseménynek: Orbán bukásával Fico elveszítette legfontosabb EU-s partnerét – ha viszont...
A magyar választási kampány Szlovákiát is felráztaA 2020-as szlovák választások háttere új megvilágításba került egy kiszivárgott beszélgetés nyomán
Egy kiszivárgott telefonbeszélgetés leirata alapjaiban rázta meg a szlovák politikát: a dokumentum szerint a magyar külügyminiszter 2020-ban orosz segítséget kért...
Kivégezte a legnagyobb koalíciós párt a román kormánytEgy PSD–AUR koalíció eltérítené Romániát a liberális demokráciák útjáról: az ország Moszkva vonzáskörébe kerülhet
A román politikai rendszer látványos öngólt rúgott: a kormányzó Szociáldemokrata Párt az AUR-ral összefogva saját kabinetjét buktatta meg, miközben elsöprő...
Moszkva-párti erővel szövetkezett a saját kormányát buktató alakulatIdeiglenes politikai szövetség vagy új hatalmi tengely? A tét a kormány megbuktatása
Romániában új szintre lépett a politikai játszma: a Szociáldemokrata Párt kész együttműködni az eddig vörös vonalnak számító AUR-ral, hogy megbuktassa...
